Sokszor tapasztalhatjuk a bírósági eljárások során, hogy a nagyobb földrajzi távolság bizonyos meghallgatandó személyek bíróság előtt való megjelenése kapcsán problémát okoz. Amennyiben egy tanúnak vagy szakértőnek több száz kilométert kell megtennie a perbíróság előtt való megjelenése érdekében, borítékolható, hogy az egy teljes napos elfoglaltságot okoz számára, jelentős költségráfordítással. Erre a régóta fennálló problémára a bíróságokat is elérő digitalizáció kínálhat gyors és olcsó megoldást. Ezen belül is annak egyik vívmánya, a távmeghallgatás. Cikkünk e jogintézményt mutatja be, valamint kitér annak munkaügyi perekben való alkalmazási lehetőségeire.
1. Bevezetés
2. Távmeghallgatás a polgári, munkaügyi és közigazgatási perekben
3. Távmeghallgatás határon átnyúló polgári jogviták esetén - az Európai Unión belül
4. Távmeghallgatás határon átnyúló polgári jogviták esetén - az Európai Unión kívüli országok esetén
5. A távmeghallgatás munkaügyi perekben
6. A távmeghallgatás előnyei
A bírósági rendszer is megfelel a XXI. század kihívásainak, egyre hatékonyabban él a digitalizáció nyújtotta lehetőségekkel. Így például a korábbi illetékfizetési módok mellett ma már lehetőség van az illeték bíróság rendszerében való elektronikus megfizetésére. Az e-akta segítségével minden ügyfél és ügyvéd tértől és időtől függetlenül tanulmányozhatja majd a vele kapcsolatos eljárás iratanyagát, írhat beadványt és küldheti azt el elektronikus úton. Az elektronikus kapcsolattartás lehetővé teszi az iratok gyors kézbesítését az ügyfelek részéről a bíróságok felé, de a bíróság is gyorsan tudja kézbesíteni a felek részére a hozzá érkezett iratokat, így azok a közeli tárgyalások előtt is a felek rendelkezésére állhatnak, szemben a hagyományos postázással. A pertartamkalkulátor segítségével a jogkereső közönség megbecsülheti, hogy az általa vagy vele szemben indított eljárás körülbelül mennyi ideig fog tartani.
A "Digitális bíróság" elnevezés magában foglalja a távmeghallgatás intézményét is. A távmeghallgatásra alkalmas tárgyalótermek számának bővítése is része az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által 2018 őszén életre hívott Viavideo projektnek. A projekt átfogó célja, hogy az eljárások észszerű időn belül befejeződjenek és szélesebb körű elektronikus bírósági ügyintézés valósuljon meg. Nemcsak más bírósági tárgyalótermek, hanem például büntetés-végrehajtási intézmények és kormányhivatalok között is létrejöhessen távmeghallgatásra alkalmas összeköttetés.
A projekt a távmeghallgatásra és tárgyalótermi kép- és hangrögzítésre alkalmas végpontok létesítését valósítja meg. 2018 szeptemberére 72, mára pedig több mint száz bírósági végpont létesült, és további 112 végponttal kapcsolatos beszerzés van folyamatban. A végpontok kiépítése előtt a zártcélú távközlő hálózat viszonylag bonyolult módon, mobil hírközlési eszközök rendelkezésre bocsátásával valósult meg, amely rendszer használata és működtetése hívásonként jelentős költségekkel járt. Az informatikai fejlesztések során a távmeghallgatáshoz szükséges végpontok kiépítése és zavartalan működtetése érdekében együttműködés jött létre az OBH és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. között, amely ezen végpontokat működteti és a szoftvereket, a kezelési és a foglalási felületeket készítette.
Az internet alapú kapcsolat igénybevétele az ügyfelek számára nem jelent többletköltséget és egyidejű kép- és hangátvitelt valósít meg. További előnye, hogy a technológia lehetővé teszi kettőnél több helyszín összekapcsolását. Emellett a technikai berendezések, a kamerák és monitorok, képernyők segítségével a végpontul szolgáló tárgyalótermek, kormányhivatali helyiségek, büntetés-végrehajtási intézmények helyiségei is teljes mértékben láthatóak. Mód van azonban arra is, hogy a kamerákat úgy mozgassák, hogy az azok által rögzített kép ne mindenki számára legyen látható.
Az első végpont az Egri Törvényszéken létesült 2018 áprilisában, és az első távmeghallgatás ezen a bíróságon büntetés-végrehajtási ügyben már 2018 májusában sikeresen lezajlott. 2019. augusztusig mindösszesen 3100 belföldi és külföldi távmeghallgatás zajlott le polgári és büntetőeljárások során, 2019. szeptember végéig 520 további sikeres távmeghallgatás valósult meg.
A távmeghallgatás (videókonferencia vagy telekommunikációs eszköz használata) a polgári és a büntetőeljárások
- 52/53 -
mellett a közigazgatási és munkaügyi perekben is igénybe vehető. Ráadásul nemcsak a belföldön meghallgatandó személyek esetében lehet gyors és költséghatékony megoldás, hanem határon átnyúló jogviták, illetve a büntetőeljárások során külföldön levő személyek esetében is. A távollevő személyek kapcsán nemcsak a tanúkra, hanem adott esetben a felekre, a szakértőkre, a polgári eljárásokban a szemletárgy birtokosaira is gondolhatunk. Mindezen személyek számára azért lehet különösen előnyös, mert így jelentősen csökkenhet a bíróságon való megjelenéssel töltendő idő és felmerülő költség. A tanú számára a tanúvallomás tétele miatt ugyanis sokszor hosszú és költséges folyamat a bíróságon megjelenni. Noha utazási költségei megtérítésre kerülnek, nemritkán egész napos elfoglaltságot is jelenthet a bíróságon megjelenés és a hazautazás. Ez a munkából való kiesés miatt is igen lényeges probléma, amely számos esetben negatívan befolyásolja a "tanúzási kedvet", még ha az állampolgári kötelezettség is. A bíróság által meghallgatandó szakértő esetében is jelentős tétel a díj megállapítása során a szakértő úton töltött ideje.
A távmeghallgatás segítségével az utazással töltött idő jelentősen csökkenhet, és ezzel a tárgyaláson való megjelenéssel felmerülő költségek is. A költségek természetesen a távolsággal egyenes arányban nőnek. A határon átnyúló jogvitákban, illetve olyan büntetőeljárásokban, ahol a meghallgatandó személy más országban található, a megjelenéssel felmerülő költség több százezer forintra is rúghat, a magyar bíróság előtt való megjelenés ebben az esetben akár több napot is igénybe vehet. A tanú vagy a szakértő gyakran már a tárgyalást megelőző napon utazni kényszerül, így értelemszerűen a szállással és az étkezéssel felmerülő költségek is a perköltség részeivé válnak, melyet költségkedvezmények hiányában valamelyik félnek állnia kell.
A távmeghallgatás lehetőséget biztosít a perbíróság számára, hogy a bizonyítási cselekményeket maga foganatosítsa a technika segítségével, így szükségtelenné válhat a megkeresett bíróság eljárása, mely csak bizonyos késedelemmel tudja a hozzá intézett kéréseket teljesíteni. Ez esetben ugyanis a megkeresett bíróság a foganatosított eljárási cselekményről papíralapú jegyzőkönyvet készít, melyet leírását követően továbbít a megkereső bíróság részére.
Mind a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952. évi Pp.), mind a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) lehetővé teszi a polgári eljárásban a távmeghallgatás útján történő bizonyítási eljárási cselekmények foganatosítását. Az 1952. évi Pp. XXVIII/A. fejezete tartalmazza a régi elnevezéssel zártcélú távközlő hálózat igénybevételének szabályait, a Pp. pedig a XLVII. fejezetben rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózat igénybelének szabályairól. A Pp. alapján már a szemle is foganatosítható elektronikus hírközlő hálózat útján, illetve az érdemi tárgyalási szakban lehetőség nyílik arra, hogy a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján készüljön. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény pedig a Pp.-re utalással szintén lehetővé teszi a távmeghallgatást a közigazgatási perekben is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
