Tallin, 2000. október 3-5.
Tallinban, 2002. október 5-én 72. alkalommal ült össze a Latin Típusú Közjegyzőség Nemzetközi Uniójának (UINL) két bizottsága: az Európai és Mediterrán Ügyek Bizottsága (CAEM) Perales-Sanz úr elnökletével, és az Európai Unió Ügyeinek Bizottsága (CAUE) Jean Paul Decorps úr vezetésével.
Ez a balti, egykori Hansa város szép belvárosi részével és lakosainak figyelmességével teljesen elbűvölte a konferencia valamennyi résztvevőjét és felmelegítette az amúgy kissé hideg, hófúvásos időjárást.
Október 3-án kora délután kezdődött a CAEM bizottság ülése, melyet Perales-Sanz úr vezetett, s melyen a megszokottnál kevesebben vettek részt. Megnyitó beszédében Perales-Sanz úr kiemelte, hogy a legfontosabb a szovjet hatások kiküszöbölése és a korrupció felszámolása. Miután a bizottság elfogadta a cavtati ülésről készült jegyzőkönyvet, az országbeszámolók hangzottak el. Az elmúlt periódus a moldáviai közjegyzőségnek volt a legnehezebb, komoly veszély fenyegette az ottani közjegyzőket, de képviselőjük elmondása szerint a helyzetük azóta rendeződött.
Ezután Fessler úr, az UINL volt elnöke és Stassinopoulos alelnök úr üdvözölte a megjelenteket. Fessler úr kiemelte, hogy a legfontosabb feladat a közjegyzőségek helyzetének erősítése, majd Antenreiter úr, a bizottság pénztárosának rövid felszólalása következett. Baumann és Becqué urak beszámoltak az albizottságok munkájáról, majd Ramondelli úr a Közjegyzői Akadémiáról.
A "Le Notaire" albizottsági ülésen Becqué úr beszámolt arról, hogy az 5. és 6. kérdőív összesítése a tervezettnél lassabban halad, az 1. és 2. kérdőív összesítése viszont már teljesen elkészült. A végleges változatot a tagközjegyzőségek e-mailen fogják megkapni.
Már a Cavtati ülésen is felmerült az az igény, hogy a kérdőívekben feldolgozott témákból egyet-egyet kiragadva indítsunk vitát ezekkel kapcsolatosan. Most a díjszabás kérdése került terítékre.
A vitát Bertrand úr vezette és vitaindítóként egy középkori szabályrendeletből olvasott fel, amely kimondta, hogy a közjegyző az okirat elkészítéséért semmilyen díjazásra nem jogosult. A kérdőívekre adott válaszok alapján megállapítható, hogy napjainkban minden országban van tarifa. Megvitattuk a minimum-maximum tarifa problémáját (mikor szállhat le a közjegyző a minimumra). Felvetődött, hogy nem veszélyes-e az, hogy bizonyos országokban nincs fix tarifa. A díjszabás vizsgálatánál figyelemmel kell lenni olyan körülményekre, mint például hogy hány lakosra esik egy közjegyző és fontos az is, hogy monopolhelyzetben van-e. A bizottság tagjai mind egyetértettek abban, hogy a díjszabásnak degreszszívnek kell lennie. Bertrand úr kiemelte, hogy a díjnak végül is társadalmi szerepe van. Szóba került még a jogi tanácsadás díjazása, hol, hogyan díjazzák.
Október 4-én reggel három új albizottság alakult, az egyik a közjegyzők informatikai adatszolgáltatásával, a másik az örökbefogadással a harmadik a közjegyzői bankügyletekkel foglalkozik. Részünkről az első és a harmadik témakört tartottuk különösen érdekesnek. Az informatikával foglalkozó albizottság spanyol vezetője a bizottsági ülés kezdetekor a bizottsági munka konkrét témájához kért javaslatokat. Mi úgy nyilatkoztunk, hogy minden az Európai Unióval, ill. annak szabályozásával kapcsolatos kérdéskör érdekel bennünket. A francia küldöttek javaslata volt különösen logikusan felépített, amely szerint három szakaszra kellene bontani a vizsgálatot: 1. szerződés előkészítése (információk elektronikus lekérése), 2. szerződéskötés (elektronikus aláírás), 3. szerződés közzététele (lejelentése az elektronikus nyilvántartásokba). A többség ennél szűkebb témakör mellett döntött, így lett a témakör "A közjegyzői adminisztráció az informatikán keresztül". Bizottságunk vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, hogy december elejére fogják összeállítani a kérdőívet a témával kapcsolatosan.
Délután 3 órától kezdődött a CAUE-CAEM közös ülése. Az elnöki köszöntő után az Észt Közjegyzői Kamara elnöke beszélt problémáikról. Ezek közül kiemelte a korrupció felszámolását, a személyazonossági iratok hamisítása elleni fellépést, az informatikai rendszer kiépítését és a jogi szakmákkal való párbeszéd fontosságát.
Az Unió két bizottsága 2002. október 4-én délután közösen ülésezett, melyet Stassinopoulos UINL Európai ügyekkel megbízott alelnöke vezetett, aki a köszöntések és nyitóbeszéd után három új témát javasolt megvitatásra:
- informatika és a közjegyző,
- az örökbefogadás,
- közjegyző szerepe különösen a banki szerződések kapcsán.
Az örökbefogadás kérdéskörét a képviselők elvetették és így csak a maradék két témakörbe delegáltak képviselőket a megjelentek és felálltak az egyes munkacsoportok.
A közjegyző és a bank munkacsoportnak a vezetője előterjesztette, hogy november közepére összeállít egy általános kérdőívet, melynek középpontjában a fogyasztóvédelem, a pártatlanság, függetlenség kérdésének problémája áll majd.
Az elnök ezt követően átadta szót a házigazda Észt Közjegyzői Kamara Elnökének, aki felvázolta - az ebben az évben 10. születésnapját ünneplő latin típusú - közjegyzőségük jellemzőit (a hagyatéki eljárás lefolytatása a közjegyzők feladata, társaságok adásvételénél kötelező a szerződés közokiratba foglalása) és problémáit, ami nagyban hasonlít a Magyarországon tapasztaltakhoz:
- Összesen 75 közjegyző működik az országukban, akik gyakran csak 2 hónapra tudnak időpontot adni egy ügyletre, tehát szükség van a közjegyzők létszámának növelésére,
- erőteljes a "common law" hatása, ami jogbizonytalansághoz vezethet (példaként hozta fel "le délai raisonable" - "igazolható idő" fogalmat),
- a lakosságnak nagy bizalma van a közjegyzőkkel kapcsolatban, de ettől függetlenül sokat dolgoznak azon, hogy a közvéleménnyel elfogadtassák a feleslegesnek tűnő adminisztrációt,
- sajnos országukban erős a korrupció.
Ezt követően Jean Paul Decorps (az Európai Uniós Ügyek Bizottságának elnöke) számolt be az állampolgársági feltétel kérdésköréről:
Az Európai Bizottság egyre erőteljesebb nyomást gyakorol, hogy a közjegyzői állás betöltésénél, ne legyen előfeltétel az állampolgárság, ugyanis az Európai Bizottság vitatja, hogy a Római Szerződés 45. cikkének hatálya alá esne a közjegyzői tevékenység.
A Római Szerződés 45. cikke kimondja, hogy azon tevékenységek, melynek ellátása során közhatalom gyakorlása történik, még ha az alkalomszerű is, nem esnek a 43. cikk[2] és 49. cikk[3] hatálya alá.
Természetesen a Bizottságunknak az a véleménye, hogy a közjegyzői tevékenység a közhatalom gyakorlásának egy speciális területe és mint ilyen a Római Szerződés 45. cikk hatálya alá tartozik, következésképp a tagállamok alkalmazhatják az állampolgársági kikötést a közjegyzői állás betöltésénél.
2002. október 5-én Jean-Paul Decorps elnök úr nyitotta meg az Európai Uniós Ügyek Bizottságának konferenciáját. Az elnök úr a bizottság munkáját négy nagy irányvonal szem előtt tartásával építette fel, melyek az alábbiak.
- A jog feladata az, hogy a lehetséges konfliktusokat elkerüljük, nem a szankció alkalmazása: ennek keretében dolgoznak az egyes albizottságok, így a vevőt védő klauzulák az adásvételi szerződésekben és a fogyasztóvédelem, valamint a környezetvédelem kérdése az ingatlan adásvételi szerződésekben kérdésekkel foglalkozó albizottságok.
- Az Európai Unió bővítésének kérdése kapcsán figyelemre méltó, hogy a tizenkét felvételre váró ország kontinentális jogrendszerrel rendelkezik, ami annyit jelent, hogy csak öt angolszász jogrendszerű tagállam lesz az Unióban. Nagyon fontos a kapcsolattartás és az egymás rendszereinek megismerésére.
- Az Unió alapelve a szabad áramlás, melynek különös jelentősége van az okiratok végrehajtásának kérdéskörével foglalkozó bizottság munkájában.
- Sokan hangsúlyozzák azt, hogy fontos az európai jog egységesítése, de az elnök úr véleménye szerint ez utópia. Az Unión belül csak jogharmonizáció lehetséges. Ezt figyelembe véve működik a házassági szerződéssel foglalkozó albizottság.
Ezt követően az egész napos konferencia az egyes albizottságok felelőseinek beszámolóiból állt össze.
Pedrazzoli, Paolo
Az olasz delegált, Paolo Pedrazzoli úr feladata, hogy nyomon kövesse az európai igazságszolgáltatás közjegyzőket érintő ítéleteinek alakulását. Ez alkalommal írásban közölte, hogy az elmúlt hat hónapban, közjegyzőket érintő határozat nem született.
Wehrens, Hans Georg
Az Európai Unió tagállamainak kereskedelmi és polgári jogának közelítése témáért felelős tag, Hans Georg Wehrens úr arról számolt be, hogy az európai szerződések jogának kidolgozása során arra kell vigyázni, hogy a kontinentális jogi alapelvek és jogrendszerek megmaradjanak. Az Európai Parlament beszámolójában többször javasolta már az Európai Bizottságnak, hogy magánjogi területen legyen lehetőség intézményesített formában a tudományos konzultációra.
Az előadó szerint az európai közjegyzők javasolhatnák, hogy álljon fel egy Európai Közjegyzői Intézet, ami a magánjogi kérdések tudományos megválaszolásáért lenne felelős. Az európai irányelveken keresztüli számos jogharmonizációs kísérlet - véleménye szerint - nem vezet eredményre, ha kodifikálni akarják e jogterületet.
Napjainkra jellemző, hogy nő a száma a határokon átnyúló tranzakcióknak, ugyanakkor az európai szabályozás a szerződések jogára nézve irányelveken keresztül valósul meg, ami viszont nem veszi figyelembe a tagállamokban létező különböző rendszereket, és jogi fogalmakat.
Minderre figyelemmel az Európai Uniónak ki kell dolgoznia az egységes szerződések jogát és a jogszabályok konfliktusának jogát, ezzel el lehet kerülni a jogbizonytalanságot. Így minden bíróság az Unióban a szerződésekre ugyanazt a szabályrendszert használhatná.
Az anyagi jogi rész kidolgozásának az alapja a jog-összehasonlítás. Elsősorban a szerződésekre vonatkozó jogszabályok konfliktusát feloldó jogot kell kidolgozni, másrészről pedig az egységes szerződések anyagi jogát, melyek az európai jog felé vezető út lépcsőfokai lehetnek.
Így véleménye szerint a közjegyzőknek részt kell venniük a polgárjogi témájú vitákban és egységes fellépésre van szükség, amely úgy valósítható meg, hogy az UINL kidolgoz egy stratégiát erre.
A témához kapcsolódóan érdekességképpen vetette közbe az osztrák brüsszeli megfigyelő, hogy november-december környékén várható a Fehér Könyv (Livre Blanc) megjelenése, amelyben a közjegyzőket a polgárjog egységesítésének akadályaiként tüntették fel.
Vachon, Thierry
A francia delegált vezeti a jelzálogjogi végrehajtási eljárás témáját, aki kifejtette, hogy a bizottság - munkája során - nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a végrehajtás során hogyan lehet a feleket védeni, különösen a végrehajtást elszenvedőket, mit lehet tenni a végrehajtás során az ingatlan lakóival?
Külön fejezetet szentel a munkájában a bizottság a végrehajtás módozatainak (la voie paré), így különösen árveréseknek. Az előadó kijelentette, hogy a londoni alkalomra végső formáját eléri beszámolójuk.
Weyts, Luc
Témája a részvényesi megállapodás.
Három megállapodás típust vesz sorra a bizottság:
- vétójogról rendelkező klauzulák,
- szavazati jogról való megállapodás,
- és osztalékfizetés.
Az elnök véleménye szerint hasznos lehet e területen a közjegyzői okiratok közvetlen végrehajthatósága, de sajnos hátrányai is vannak, mégpedig az, hogy a megállapodást lehet titkosítani, míg ha közokiratként készül el, akkor az már nyilvántartott.
Ezeket a kérdéseket fogja a bizottság körbejárni, a munkamódszer pedig kérdőív összeállítása és a tagok általi válaszadás.
Bucholz, Jorg
A német képviselő, Bucholz úr vezetésével dolgozik a környezetvédelmi kérdések az ingatlan adásvételi szerződésekben témájú albizottság. A vezető előadta, hogy rajta kívül 11 személy vesz részt a munkában, de eddig még csak négy országtól kapta meg a nemzeti beszámolót, melyből azt a következtetést tudta levonni, hogy a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok léteznek jogi eszközként, mind az európai, mind nemzeti szinten.
Gyakran a szennyeződéstől történő megtisztítás többe kerül, mint az ingatlanért kifizetett vételár.
A németországi gyakorlat szerint a vevő köteles meggyőződni a megvásárolni kívánt ingatlan állagáról és neki kell bizonyítania a hiányosságot, míg az eladó viseli a kárfelelőséget. Felhívta a figyelmet az elnök arra a flandriai szabályozásra, hogy az adásvételi szerződés, amelyhez nem készítettek igazolást a környezeti tehermentességről, érvénytelen.
Tarragon, Albella Ernesto
Tarragón közjegyző munkacsoportja foglalkozik "a közjegyző tanácsadásának szerepe az Európai Unió tagállamaiban" kérdéskörrel. Az elnök beszámolt arról, hogy 58 kérdésből álló kérdőívet készített el, melyet megküld a munkacsoport tagjainak.
Jelentős fejlemény, hogy Franciaországban egy bíróság kimondta, hogy a közjegyző, mint közhivatalnok, a kontroll szerepének betöltése mellett, a tanácsadási tevékenységet is köteles ellátni.
A legnagyobb problémát abban látta az előadó, hogy amikor már egy megkötött szerződés megerősítéséről van szó a közjegyző nem tehet semmit.
Kiemelte az előadó, hogy a feleknek észrevételezési periódust kell hagyni.
Rouzet, Gilles
A Gilles Rouzet vezette albizottság foglalkozik a vásárló védelmével, az adásvételi szerződések garanciáin keresztül.
A felelős személy előadta, hogy kétféle garancia között tesznek különbséget, harmadik személy általi korlátozottság - így különösen élettárs, szerződéses örökös, bérlő - illetőleg a vevőt védő megvásárlásra kerülő vagyontárgy állapotával kapcsolatos klauzulák - rejtett hibákért való felelősség, a föld minőségének garantálása.
Az elnök szeretné munkájukban feltérképezni, hogy melyek a kötelező klauzulák az ingatlan adásvételi szerződésekben.
Salerno, Cardillo Franco
Az olasz közjegyző úr tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy a házassági szerződéssel foglalkozó bizottság tagjai megállapították, hogy a munkájuk két fázisban érheti el végcélját, tekintettel arra, hogy az egyes országokban lévő szabályozás nagymértékben különbözik. Erre való hivatkozással első fázisként egy jog-összehasonlító munkát végeznek, melyből felállítják az erre a szerződéstípusra leginkább jellemző és minden országban megtalálható főbb vonalakat, majd ezt követheti a végső cél megvalósítása, azaz egy európai házassági szerződés megírása.
Van Vetten, Aart Adriaen
Van Vetten úr előadásában leszögezte, hogy a közjegyzőség helye az Európai Unió jogi piacán változatlan. Napjaink fejleményét jelenti azon európai ítélet, melyet az Európai Unió Bírósága adott egy előzetes kérdés kapcsán, mely szerint két ügyvéd és egy könyvelő nyithatnak közös irodát, azzal a feltétellel, hogy az alapító okiratban pontosan el vannak választva a tevékenységi körök.
A jelen alkalommal kijelölésre kerültek a bizottság által az új témák is:
- Európai Parlament egységesíteni kívánja az unió piacán az ingatlan-nyilvántartást, ezért nekünk is e témában kell új bizottságot létrehozni, továbbá
- a közjegyzők egységes etikai kódexének kidolgozása szükséges.
Felkérjük az Olvasókat, hogy aki bármely téma iránt elkötelezett és kedvet érez ahhoz, hogy a magyarországi helyzetről írásos beszámolót készítsen, juttassa el észrevételeit a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnök asszonyához. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Nyilas Margit közjegyző, Gyöngyös és Szepessyné dr. Bakó Imola közjegyzőhelyettes, Budapest
[2] 43. cikk szerint, az Európai Unió egész területén szabad az európai állampolgároknak a letelepedés.
[3] 49. cikk: Tilos a Közösségen belül a szolgáltatás szabadságának bárminemű korlátozása.
Visszaugrás
