Három évvel ezelőtt már lehetőséget kaptam, hogy ezen sajtóorgánum lapjain megoszthassam másokkal néhány gondolatomat az ingatlan-nyilvántartási gyakorlattal kapcsolatban. Az eltelt időszak előhozott néhány újabb gyakorlati alkalmazási, illetve fogalmi, értelmezési kérdést, a saját szakterületemmel, a fölméréssel, illetve az ingatlan-nyilvántartási térképpel kapcsolatban, így most újra egeret és klaviatúrát ragadtam.
Kezdésként rögtön egy gyakran visszatérő, a régi beidegződésből fakadó téves érvelésről, az ingatlan adatait, illetve az ingatlan-nyilvántartási térképet is érintő változások kérdésköre.
A korábbi jogszabályi előírásoktól eltérően a jelenleg hatályos 1997. évi CXLI. törvény (továbbiakban: Inytv.) 5. § (1) bek. szerint: "Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja.", vagyis a jogalkotó a közhitelesség elve körébe csak a bejegyzett jogokat és a feljegyzett tényeket sorolta, kihagyta az adatokat. Amit egyértelműsít az, hogy utána a 14-17. §-okban taxatíve meghatározza a törvény, hogy mit ért külön-külön az ingatlan adatai, a jogosultak adatai, illetve a bejegyezhető jogok, valamint a feljegyezhető tények fogalomkör alatt. A térképi tartalom és a változás vezetés szempontjából a következő nyilvántartott ingatlan adatok köre az érdekes: helyrajzi szám, terület nagyság, művelési ág és a művelés alól kivett terület elnevezése.
Ezzel párhuzamosan az ingatlan-nyilvántartás három fő tartalmi eleméhez kifejezés párokat határoz meg (Inytv. 8. §), miszerint a jogok bejegyzéséről, a tények feljegyzéséről és az adatok átvezetéséről beszél.
A rangsor elvénél is ezeket a fogalom párokat használja: "az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg." A felsorolásból kihagyva az adatváltozáshoz kapcsolt átvezetés fogalmat.
A kérelemhez kötöttség elvénél, majd az eljárás fogalma meghatározásánál is érzékelhető a jogalkotónak a közhitelesség elve meghatározásánál kialakított álláspontjának a következetessége. A 25. § (2) bekezdésében mindenféle egyéb, az ingatlanhoz kapcsolódó jogosultsági feltétel nélkül leszögezi, hogy "az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél ...az adatváltozást bejelentő személy." Ugyanakkor itt is fontos a fogalomhasználatra is figyelni. Adatváltozás esetén az ügyfelet nem kérelmezőként jelöli meg, hanem bejelentőként.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
