https://doi.org/10.59851/mjny.10.1.4
A gyors technikai-technológiai változások és a felhasználók táguló körének igényei következtében egyre több szakterületen nélkülözhetetlenek a megbízható adatbázisok; közülük a terminológiai adatbázisok használatára a fordítók is rá vannak utalva. A nagy nemzetközi és országos szervezetek, testületek, kutatóintézetek és egyetemek, vállalatok, bankok, fordítóirodák és számos további intézmény terminológiai adatbázisai nemzetközileg elismert és alkalmazott elvekkel és módszerekkel összhangban működnek, mégis - például az adott tárgykör fogalmi jellemzői vagy a célcsoportok miatt - különböző sajátosságokkal rendelkeznek.
A terminológiai adatbázisok létrehozása, tervezése, kezelése és hasznosítása különösen figyelemreméltó kutatásokat igényel a jogi fordítások szemszögéből, minthogy a jog alkalmazása nyelveket és országokat átívelve számos tudományágra, szakterületre kitér. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a fordítási folyamathoz illeszkedő terminológiai munka empirikus vizsgálata, középpontba helyezve a fordítás és terminológia kapcsolódási pontjait, a fogalmi összehasonlítás és a jog-összehasonlítás vizsgálati módszereinek alkalmazásával. Mindennek hátterében az a felismerés áll, hogy a fordításközpontú terminológiai kutatások kiemelt fontosságúak, mert gyakran a fordítás világít rá terminológiai problémákra, és a jogszabályfordításokból kinyert új terminusokkal és magyarázatokkal, mint adatmező kategóriával bővíthetők a terminológiai adatbázisok.
Ezt a felismerést, a fordítástudomány, jog és terminológia bonyolult érintkezési módjait, az összehangolás, a tudatos terminológiai szemléletmód, továbbá az oktatás szükségességét közvetíti Tamás Dóra Mária könyve, amely méltán lett az Alkalmazott nyelvészet a 21. században monográfiasorozat tizenhatodik kötete Bóna Judit (az ELTE Alkalmazott Nyelvészeti és Fonetikai Tanszékének docense) és Csizér Kata (az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének docense) szerkesztésében, az Akadémiai Kiadó gondozásában. A sorozat az alkalmazott nyelvészet fogalmát tágan értelmezi, az eddig digitális és nyomtatott formában is megjelent húsz kötet a nyelvészet legkülönfélébb területeit érinti. A közös bennük, hogy egy-egy fókuszba helyezett téma keretében megoldásra váró valós problémákra világítanak rá, és a felmerülő kérdésekre adják meg a válaszokat.
Tamás Dóra Mária könyvében olyan válaszokkal szembesülhetünk, melyek például a következő kérdésekre kínálnak megoldásokat gyakorlati példák bemutatásával és értékelésével. Hogyan ragadhatók meg és írhatók le a jogi terminológia jellemzői? Hogyan szolgálhatja a jogbiztonságot a jogi terminusok és fogalmak egységesítése és az adatok megfelelő formában való közzététele? Milyen fordítási és terminológiai stratégiák kialakítása lehetséges a gyakorlat segítése érdekében? Hogyan kezelhető a jogi fogalmak más jogrendszerek fogalmaival való megfeleltetése a jogi terminusok országspecifikussága, ugyanakkor az uniós és nemzetközi jogi terminológia semlegességre törekvése mellett? Milyen szempontrendszer alapján jellemezhetők és ismerhetők meg a nagy szervezeti terminológiai adatbázisok, és hogyan vonhatók be egyetemi hallgatók is egy nemzetközi terminológiai adatbázis terminusainak kidolgozásába a terminológiai szemléletmód kialakítása és a terminológiai kompetencia fejlesztése érdekében?
A szerző a terminológiai adatbázisokra vizsgálataiban úgy tekint, mint a jogi szakfordítás és a jog által szabályozott területeken hasznosítható fordítói segédeszközökre. A kötet fő újdonsága, hogy Tamás Dóra Mária a fordításorientált terminológiai irányzat hátteréből, a szakirodalom értékelésével, a terminológiamenedzsment elméleti és gyakorlati kérdéseit, a terminológiai adatbázis-építés és az oktatás szempontjait helyezi vizsgálatainak középpontjába. Eddigi pályafutásának gazdag tapasztalatai alapján ismerteti meg az olvasót a terminológiai adatbázisok fejlesztése és használata során felmerülő nyelvi, fordítói terminológiai problémákkal és ezek lehetséges megoldásaival, konkrét példák alapján.
Tamás Dóra Mária elismert nyelvész/terminológus, aki a gazdasági, jogi és közigazgatási terminológia területén is szerzett szakképzettséget, továbbá gazdag tapasztalatokat nyelvi közvetítőként hiteles fordításokkal, tolmácsolt bíróságokon. Az OFFI Zrt. műhelyében vezető terminológusként tevékenykedett a IUSTerm jogi és közigazgatási terminológiai adatbázis építésében több mint tíz évig. Jelenleg az ELTE - Nyelvtudományi Intézet tudományos főmunkatársaként vesz részt egy kutatásmódszertani terminológiai adatbázis kidolgozásában a Magyar Terminológiastratégia Alprogram keretein belül. 2006 óta folyamatosan jelennek meg publikációi a következő témákban: fordítás és terminológia kapcsolatai, terminológiamenedzsment (terminológiai segédeszkö-
- 23/24 -
zök, adatbázisok), terminológiapolitika és -stratégia, terminológiai harmonizációs kérdések. Kutatási eredményeit és gazdag tapasztalatát az egyetemi szakirányú és mesterképzésben is hasznosítja a terminológia mint diszciplína - elméleti és gyakorlati tantárgyak formájában történő - oktatásában és fejlesztésében.
Tamás Dóra Mária első monográfiája, amely az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola Fordítástudományi Doktori programjának keretében megvédett doktori (PhD) értekezésének átdolgozott változata 2010-ben jelent meg A gazdasági szakszövegek fordításának terminológiai kérdéseiről címmel. Az ezt követő években a jogi terminológia került kutatásai előterébe. Tevékenységének egyre bővülő állomásai kapcsán folyóiratunk, a Magyar Jogi Nyelv olvasói is találkozhattak eredményeit bemutató recenziókkal, tanulmányokkal, beszámolókkal. Két kiadást is megélt Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át (Tamás 2017, 2019) kötete. Ennek hatására készültek el a terminológiapolitikai országtanulmányokkal kiegészített, a Terminológiastratégia és jogi alapterminusok a szomszédos országok nyelvén (Tamás-Szoták 2021. szerk.) és a Terminológiastratégia és jogi alapterminusok holland, orosz, spanyol és portugál nyelven (Tamás 2023. szerk.) című művek. Az impozáns eredményeket közlő kötetekben például tizenöt nyelven szerepel közel 200 magyar jogi terminus idegen nyelvi ekvivalense is, kiegészítve leírásokkal és ajánlásokkal nyelvi közvetítőknek és a nyelvi kérdések iránt érdeklődő jogászoknak.
A most ismertetendő kötet a szerző 2024-ben elnyert habilitációjára benyújtott értekezése, amely a doktori (PhD) fokozata megszerzése óta elért kutatási eredményeit, folyamatosan bővülő tapasztalatait, és elemzéseit naprakészre frissítve foglalja össze hat tanulmányban. Az első rész három tanulmányának célja elsősorban a terminológiai adatbázisok, a jogi terminológia, a dokumentáció és a terminológiamenedzsment problémaköreinek megismeréséhez szükséges elméleti kérdések összefoglaló áttekintése, míg a második rész három tanulmányában a szerző a jogi-közigazgatási terminológia tudatos kezelését igénylő terminológiai adatbázisok és az oktatásban is alkalmazott projektlehetőségek bemutatásával elsősorban a gyakorlati kérdésekre helyezi a hangsúlyt. A tanulmánykötet szerkezeti felépítése jól áttekinthető, a szerző alapos tájékoztató bevezetést és átfogó összegzést is nyújt a tanulmányok keretbe foglalásához. A tanulmányok szerkezete világosan tagolódik alpontokra, és tartalmaz bevezetés, összefoglalás és következtetések, valamint irodalom részeket. Kiemelendő a függelékben szereplő Elemzési szempontrendszer terminológiai adatbázisokhoz (Tamás-Sermann 2019), amely különösen értékes, figyelemre méltó vizsgálati és tájékozódási iránymutató online terminológiai adatbázisokhoz.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
