Az önkormányzatok fontos szereplői a hagyatéki eljárásnak. A jegyző és hivatala felelnek az elhunyt személy vagyontárgyainak gondozásáért és kezeléséért. Feladatuk közé tartozik a hagyatéki vagyon nyilvántartása, értékelése és kezelése, valamint az örököstől érkező kérelmek és dokumentumok kezelése. Emellett az önkormányzatok segítik az örökösök és az érintett felek kapcsolattartását, valamint biztosítják az eljárás zökkenőmentes lefolyását és a jogszabályoknak való megfelelést.
A hagyatéki eljárás a magyar magánjog egyik kiemelkedő fontosságú területe, amely az elhunyt személy vagyonának és kötelezettségeinek rendezésére irányul. A jegyző és hivatalának szerepe az önkormányzati szakaszban különösen fontos, mivel ő az, aki az eljárás adminisztratív és jogi folyamatát irányítja. Ez a cikk részletesen bemutatja a jegyző feladatait a hagyatéki eljárás önkormányzati szakaszában, figyelembe véve a jogszabályi hátteret, a gyakorlati kihívásokat és a jövőbeli lehetőségeket.
A Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) az öröklési jog alapvető szabályait tartalmazza, ideértve az öröklési rendet, a végrendeletek érvényességét, valamint az örökösök jogait és kötelezettségeit. Az eljárás során a jegyzőnek a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmaznia a jogszerű öröklési folyamat biztosítása érdekében.
A jegyzőnek naprakész ismeretekkel kell rendelkeznie a Ptk. vonatkozó előírásairól, hogy az eljárás minden lépése megfeleljen a jogszabályi követelményeknek.
A hagyatéki eljárás részletes szabályait a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) és annak végrehajtási rendelete a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet határozzák meg. Ezek a jogszabályok rendelkeznek az eljárás megindításának módjáról, a hagyatéki eljárás rendjéről, valamint a hagyatékot lezáró határozatok kiadásának feltételeiről.
A hagyatéki eljárás során a jegyző alkalmazza még az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényt, az elektronikus ügyintézés alkalmazásával kapcsolatosan az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényt és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletet is.
A hagyatéki eljárásról szóló törvények részletesen szabályozzák az eljárás minden szakaszát, beleértve az eljárás megindításának módját, az örökhagyó vagyonának felmérését és a hagyatéki leltár elkészítését. A jegyzőnek a jogszabályok betartatása mellett kell biztosítania, hogy az eljárás minden lépése jogszerűen és átláthatóan történjen.
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) és mögöttes jogszabályként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) mint eljárási szabály a jegyző tevékenységének kereteit határozza meg. Ezek a szabályok előírják a határidők betartását, a dokumentáció kezelését, valamint az ügyfélkapcsolatok kezelését.
A közigazgatási eljárási szabályok részletesen szabályozzák az eljárás minden aspektusát, beleértve az iratkezelést, a határidők betartását és az ügyfelekkel való kommunikációt. A jegyzőnek ezen szabályok betartásával kell biztosítania, hogy az eljárás gördülékenyen és hatékonyan történjen, minimalizálva az adminisztratív hibákat és biztosítva az ügyfelek elégedettségét.
Az eljárás során elsődlegesen a Hetv. szabályait követve, amennyiben a Hetv. külön előírja, akkor az Ákr. rendelkezéseit alkalmazva kell eljárni. Ha az adott jogintézményt a Hetv. nem szabályozza külön, akkor a Pp. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárás sajátosságait figyelembe véve, a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló 29/2010. (XII. 31.) KIM rendelet szolgál mögöttes jogszabályként.
A hagyatéki eljárás vagy hivatalból - a halottvizsgálati bizonyítvány megérkezésével -, vagy kérelemre indul az illetékes jegyző előtt. Az illetékességi szabályokat a Hetv. 4. § (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint az eljárás lefolytatására:
a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,
b) fenti hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,
c) fentiekben foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye,
- 25/26 -
d) fentiekben foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye,
e) fentiekben foglaltak hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő - kijelölése szerinti közjegyző illetékes.
A haláleset bekövetkezéséről értesített jegyző köteles megindítani a hagyatéki eljárást. Az eljárás megindítása során a jegyző elsődleges feladata, hogy hivatalból vagy a halálesetről való tudomásszerzés alapján értesítse az illetékes hatóságokat, és megkezdje a hagyatéki eljárás folyamatát.
A jegyző az eljárás megindítását követően értesítést küld az örökösöknek és az érintett feleknek. Az értesítés tartalmazza az eljárás megindításának tényét, a szükséges dokumentumok benyújtásának határidejét, valamint a további eljárási lépések ütemezését. Az értesítési kötelezettség célja, hogy minden érintett fél időben és megfelelően informált legyen az eljárás menetéről és a rájuk háruló feladatokról.
Amennyiben belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány alapján indítják az eljárást, a jegyző a Hetv. 19. § (4) bekezdése értelmében az elektronikus beérkezést követő öt napon belül, egyéb esetben az eljárás megkezdését követő nyolc napon belül megkezdi a leltározást.
A Hetv. 23. § (1) bekezdése szerint a leltárt a kötelező leltározás alá eső vagyonról vagy a leltározásra kötelező tényről, körülményről szóló tudomás szerzését követő 30 napon belül kell elkészíteni. Belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány esetén ez a határidő a bizonyítvány elektronikus beérkezésének napjától számított 35. napig terjed, ingatlanügyi hatóság bejelentése esetén pedig 60 napig.
Az eljárás megindítását követően a jegyző felméri az örökhagyó vagyonát. Ez a felmérés magában foglalja mind az ingó, mind az ingatlan vagyontárgyak, pénzügyi eszközök és egyéb vagyontárgyak számbavételét. A jegyzőnek kötelező feladata, hogy felkutassa és pontosan nyilvántartásba vegye az örökhagyó vagyonát, hogy az örökösök jogait és kötelezettségeit pontosan meg lehessen határozni.
A vagyon felméréséhez a jegyző több forrásból is információkat gyűjt. A Hetv. 16. § (1) bekezdése alapján a jegyző felszólítja az örökösöket, elsősorban a halottvizsgálati bizonyítványon feltüntetett személyt, ennek hiányában a felkutatott hozzátartozót, hogy nyújtsanak be nyilatkozatot a hagyatéki vagyon tárgyairól, valamint megkeresi az illetékes földhivatalt, bankokat és egyéb szervezeteket, hogy pontos képet kapjon az örökhagyó vagyonáról. Ezen kívül szükség esetén helyszíni szemlét is tarthat, hogy felmérje az ingatlan vagyontárgyak állapotát és értékét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
