Csépányné Kovács Emese: Csomagküldő kereskedelem a jegyzői feladatellátás szemszögéből - Lerántjuk a leplet a csomagküldésről? (Jegyző, 2026/2., 27-29. o.)

A jegyzői kereskedelmi hatósági feladatok egyik legérdekesebb kérdése a csomagküldő kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos, érdemes egy kicsit részletesebben megvizsgálni.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 4. alpontja a csomagküldő kereskedelmet úgy definiálja, hogy az a kereskedelmi tevékenység, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára az áru megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.

A definíció alapján kimondhatjuk, hogy értelmezésekor annak minden szókapcsolata fontos: Alkotóelemei tehát:

1. kereskedelmi tevékenység (kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység),

2. a termék jellemzőinek feltüntetése,

3. a termék árának közlése,

4. ügyleti döntés felkínálása,

5. kereskedelmi kommunikáció rendelkezésre bocsátása,

6. megrendelhetőség,

7. a termék eljuttatása a vásárló részére.

A Kertv. a csomagküldő kereskedelmi tevékenységet a 3. szakaszában tovább szabályozza. Általánosságban meghatározza, hogy [...] aki Magyarország területén kereskedelmi tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni. A kereskedési formát a kereskedő maga választhatja meg, amely kereskedési formák között - többek között - szerepelteti a csomagküldő kereskedelmet is. Egyedüli korlátja ennek a szabad választásnak csak a Kertv. szabályozásából, és különleges figyelmet érdemlő, külön szabályozott társadalmi viszonyok indokából lehet. Ez azt jelenti, hogy törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet a közrend, közbiztonság, az emberek, az állatok, a növények egészségének és életének védelme, a környezet védelme, közegészségügyi követelmények érvényesítése érdekében előírhatja, hogy az abban meghatározott termékek forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenység kizárólag az ott meghatározott hatósági engedéllyel folytatható.

A csomagküldő kereskedelem nem engedélyköteles tevékenység, azonban annak folytatását be kell jelenteni a vállalkozás székhelye szerinti jegyzőnek. A bejelentés részletszabályait a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza. A csomagküldő kereskedelem tehát bejelentéshez kötött, a bejelentést a jegyző veszi közhiteles nyilvántartásba. Pontosan meghatározott a jegyzői illetékesség is, amely a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos feladatokat a vállalkozás székhelye szerinti település jegyzőjére bízza.

Mihelyst fellapozzuk a Korm. rendeletet, máris pontos meghatározásokat találunk arra vonatkozóan, hogy milyen tartalmú bejelentéssel kell élniük a csomagküldő kereskedőknek, és milyen tartalmú nyilvántartással kell megbirkóznia a jegyzőnek. A legtöbb önkormányzat a kereskedelmi tevékenységek bejelentésének megkönnyítésére saját logikai felépítésű nyomtatványokat készített, de ezen kívül az e-önkormányzat, illetőleg a Magyar Államkincstár által fejlesztett ASP-nyomtatványok is igénybe vehetők. Fontos, hogy a csomagküldő kereskedelem bejelentése egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok esetében kizárólag elektronikus úton történhet, amelynek kereteit a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (Dáptv.) rendelkezései teremtették meg.

A jegyzői feladat az elektronikus kereskedelmi bejelentés adatainak ellenőrzése, a vállalkozásra feljogosító dokumentumok - egyéni vállalkozói tevékenység, gazdasági társaságok - átellenőrzése, a folytatni kívánt tevékenység TEÁOR'25 kódjának áttekintése, az elektronikus küldés, az eljáró meghatalmazottra vonatkozó szabályok érvényesülésének vizsgálata.

A 2025. január 1. naptól hatályos új TEÁOR rendszerben az addigi "47.91 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem" kód megszűnt, az internetes kereskedelem különböző termékkategóriák szerint került besorolásra. Ez azt jelenti, hogy a webshopoknak az általuk forgalmazott termékek alapján kellett új kódokat választaniuk. Az érintett vállalkozásoknak elektronikusan kell felvenniük a szükséges tevékenységi kódokat, amely a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes felületén történik.

A csomagküldő kereskedelem nyilvántartásba vétele nem hatósági eljárás, hanem regisztratív aktus, amelynek eredményeként - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) figyelembevételével - közhiteles nyilvántartási adat jön létre. Jelenleg ezt az országos nyilvántartó adatbázist az Országos Kereskedelmi Nyilvántartó Rendszer valósítja meg, amely nem üzletként, hanem kereskedelmi tevékenységként tartja nyilván a csomagküldést.

Látjuk, hogy amennyiben a csomagküldő kereskedelemre vonatkozó bejelentés tartalmazza a Korm. rendelet által meghatározott adatokat, a vállalkozás cég-

- 27/28 -

jegyzék- vagy egyéni vállalkozói adatai, valamint a TEÁOR'25, illetőleg az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke, azaz az Övtj. számok lefedik a kívánt tevékenységet, és a beküldés elektronikus módja is megfelelő, a székhely szerinti jegyző a tevékenységet nyilvántartásba veszi. Ha bármely feltétel nem teljesül és a hiányosság nem pótolható, a jegyző a bejelentés nyilvántartásba vételét visszautasíthatja.

Fentiek alapján megállapítható, hogy a csomagküldő kereskedelem jegyzőhöz történő bejelentése rendkívül egyszerű és költségmentes. Annak ellenére, hogy ez már nem jegyzői feladat, azért érdemes tudnunk, milyen egyéb, az internetes felületen elhelyezendő, a csomagküldő kereskedelemhez kapcsolódó tájékoztatásokkal kell megküzdenie egy induló, internetes csomagküldő kereskedelmet folytató vállalkozásnak.

A webáruház felületén könnyen elérhetőnek és letölthetőnek kell lennie az alábbiaknak:

1. Általános Szerződési Feltételek (továbbiakban: ÁSZF) elhelyezése: Tartalmaznia kell a vásárlási feltételeket, a szállítási módokat, a fizetési opciókat és a panaszkezelés rendjét. Az ÁSZF-nek könnyen hozzáférhetőnek kell lennie, amelyet a vásárlónak jelölőnégyzettel el kell fogadnia. Tartalmaznia kell továbbá a webáruházra vonatkozó adatokat, fel kell tüntetni benne a vásárlás menetét, az árakat, a szállítási díjakat és egyéb költségeket, a fizetési és szállítási módokat, a panaszkezelés tudnivalóit, és a Polgári Törvénykönyv által szabályozott kellékszavatosság és a termékszavatosság információit.

Fontossága miatt e két utóbbi fogalom külön is megemlítendő.

- Termékszavatosság a gyártóval szembeni igény, amelynek során kijavítás vagy kicserélés kérhető.

- Kellékszavatosság: olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. A vásárláskor hibátlan minden termékre vonatkozik. A hiba keletkezésének okait az első évben az eladónak, később a vevőnek kell bizonyítania. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Érdemes tudni, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet melléklete remek dokumentummintákat tartalmaz az elállás, a termékszavatosság és a kellékszavatosság körében.