A Magyar Jogász Egylet - korábbi hagyományait felélesztve - 2022-ben jelentette meg ismét a "Jogászegyleti Értekezések" című tanulmánykötetét.[2] Ezt követte a sorozat újabb kötete 2023-ban, "Válság és Jog" címmel.[3] A kötetet Bodzási Balázs közjegyző, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Polgári Jogi Tanszékének docense, a Magyar Jogász Egylet kutatási igazgatója szerkesztette. A kötet összesen tíz tanulmányt foglal magában, melyek a válságjelenségeknek a jogrendszer különböző területeire, az egyes jogágakra gyakorolt hatásait mutatja be.
A történelem során számos válsággal kellett az emberiségnek szembenéznie, amelyek lehettek akár természeti eredetűek, akár gazdasági jellegűek, számos kiváltó okuk lehetett (természeti csapás, járvány, háború stb.). Valamennyi komolyabb válság közös vonása azonban, hogy az érintett társadalmak jogrendszerére is hatást gyakoroltak.
1. A kötet első tanulmányában Bodzási Balázs a válsághelyzeteknek a tartós szerződéses jogviszonyokra gyakorolt hatásait vizsgálja. A szerző különbséget tesz az ipari forradalom előtti válságok, valamint a modern kori válságok között. A premodern válságok alapvetően az előre nem látható klímaváltozások következményei voltak, melyek emiatt mindig együtt jártak az adott társadalmat sújtó agrárválságokkal. A modern válságok ezzel szemben az iparosodás nyomán kiépült gazdasági rendszer fejlődésének olyan visszatérő jelenségei, amelyek a kapitalista gazdaság belső törvényszerűségei miatt alakulnak ki.[4]
E modern kori válságokkal összefüggésben a szerző a magánjog keretei között arra a kérdésre keresi a választ, hogy a külső körülményeknek a szerződéskötés után bekövetkezett utólagos megváltozása - amelyre egyik szerződő félnek sem volt hatása és amely egyik fél kockázati körébe sem tartozik - milyen hatással lehet a szerződéses tartalomra. A tanulmány rávilágít arra, hogy a válságok idején a szerződés eredeti tartalommal történő teljesítésének polgári jogi követelménye - a "pacta sunt servanda" elv - szemben áll az eredeti szerződéses tartalomtól való eltérés lehetőségét megteremtő "clausula rebus sic stantibus" elvével. A szerző a magyar polgári jogban található megoldásokat is elemzi, így a bírósági szerződésmódosítást, az egyoldalú szerződésmódosítást, a lehetetlenülést, valamint az egyoldalú szerződésmegszüntetési jogot. Konklúzióként megállapítja, a válságok mindig is kihívások elé állították a jogot, így a magánjogot is, a joganyag átalakulásához, fejlődéséhez azonban nemcsak a gazdasági fejlődés, hanem a gazdasági válságok is hozzájárultak. A jövőben ezekre a kihívásokra a digitális átalakulás is hatással lesz, amely alapjaiban változtathatja meg a 19. századi pandektista felfogáson alapuló magánjogi szabályozást.[5]
2. Fazekas Marianna és Rozsnyai Krisztina, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszéke oktatóinak közös tanulmánya a válságok közigazgatásra gyakorolt hatásait elemzi. A tanulmány első részében a válság fogalom könnyebb megértése érdekében válságdefiníciókat vesznek számba és vizsgálnak, majd a válságkezelésre vonatkozó magyar szabályozást elemzik. A tanulmány második részében a válságkezelésre használt közigazgatási tevékenységfajták közül a közigazgatási jogalkotás, a hatósági jogalkalmazás, majd a közszolgáltatás-szervezés és közszolgáltatás-nyújtás mentén elemzik, miként reagál a közigazgatási jog a válsághelyzetekre. A szerzők a tanulmány legfőbb következtetéseként kiemelik, hogy a reziliens közigazgatásnak a válságok közepette sem szabad megfeledkezni egy rendkívül fontos követelményről: a hatékony közigazgatásnak mindenekelőtt jogszerűnek is kell maradnia, ugyanis ez mind az egyén, mind a közösség elsőrendű érdeke is.[6]
3. Kun Attila tanszékvezető egyetemi tanár a válságkezelés munkajogra gyakorolt hatásait elemzi műve első részében, majd ezt következően a munkajog jelenlegi főbb válságtüneteit vizsgálja hazai és nemzetközi viszonylatban is. A válságok okozta gazdasági zavarok természetszerűleg érintik a munkaerőpiacot is, ezért válságok idején a munkajog (amely alapvetően a munkavállalókat hivatott védeni) védelmi, szociális céljai fokozott nyomásnak vannak kitéve. Ezzel összefüggésben a szerző három olyan területet azonosít a munkajog területén, amely területeken a válság okozta hatások negatív, káros jellegűek: radikális dereguláció és rugalmassá tétel, a kollektív munkajogi struktúrák marginálissá tétele, valamint a kapkodás.[7] Ezt követően a tanulmány bemutatja, hogy milyen általános válságjelenségekkel szembesül a munkajogtudomány, majd a hazai munkajog válságtüneteit is elemzi. A szerző mind
- 561/562 -
a válság kezelése terén, mind a munkajog saját válságából való kilábalás "orvosságaként" a munkajognak az eredeti céljaihoz való visszatérését látja, függetlenedve ezáltal a direkt gazdasági narratívától.[8]
4. Lukács Krisztina, az Alkotmánybíróság főtanácsadója írásában arra keresi a választ, vajon fellelhetünk-e kapcsolatot a büntetőjog és a válságkezelésre alkalmazott eszközök között. A büntetőjog védelmi jellegéből kiindulva a szerző megállapítja, hogy a büntetőjog egy védelmi funkciót betöltő eszköz, amelyet végső biztosítékként, ultima ratio vesz igénybe az állam. Ezt követően sorra veszi a közelmúlt jelentősebb válságidőszakait és ezek tükrében vizsgálja, milyen hatással voltak a büntetőjogi normákra. A jogszabályi változásokat figyelembe véve a szerző arra a következtetésre jut, hogy a büntetőjog is segítségül szolgált a jogalkotó számára az utóbbi évek válságainak kezelésében. A szerző ugyanakkor hangsúlyozza e kapcsolat korlátozottságát is, amely összeegyeztethetővé teszi a büntetőjog válságkezelésben betöltött szerepét társadalmi feladatával és funkciójával.[9]
5. A gazdasági élet szereplői között felmerült jogi viták rendezésének gyakori fórumai a kereskedelmi választottbíróságok. A válságok - így különösen az elmúlt időszakot leginkább meghatározó ukrajnai háború - a kereskedelmi választottbíráskodásra is jelentős hatással voltak. Ezzel kapcsolatban fontos kérdésként merült fel, hogy vajon a választottbírósági kikötések, a választottbíróság összetételével, székhelyével kapcsolatos megállapodások értelmezése és alkalmazása új keretet kaphatnak-e, vagy megmarad minden az eddigi értelmezés keretei között? Miként tud reagálni a választottbíráskodás, illetve a választottbírósági eljárás erre a stressztesztre? Ezekre a kérdésekre is keresi a választ Nagy Csongor István tanszékvezető egyetemi tanár a kötetben megjelent tanulmányban. A korábban már említésre került polgári jogi elvek itt is fontos szerephez jutnak, a probléma lényegét a szerző e két elv ütközésében látja: "A szerződéseket teljesíteni kell (pacta sunt servanda), azonban a körülmények alapvető megváltozása esetén (clausula rebus sic stantibus) méltánytalan a szerződő feleket a korábban létrejött alkuhoz kötni, és ignorálni azt, hogy a körülmények alapvető megváltozása egy olyan fejleménynek a következménye, amellyel a felek korábban nem számoltak, és nem is számolhattak."[10] A szerző azt is kiemelni, hogy bár a jog általános szabályait alapvetően a "normalitáshoz" szabja, válságok idején ezeket a szabályokat "abnormális" helyzetekre kell alkalmazni. Ilyenkor nagy szerep jut a felek közötti konstruktív együttműködésnek, ennek hiányában azonban a jogviták elbírálására hivatott jogi fórumokra - így a kereskedelmi és beruházási választottbíróságokra - hárul az a feladat, hogy észszerű megoldást találjanak.[11]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
