Az új Ptk.-nak a biztosítási jogviszonyokra vonatkozó szabályait az jellemzi, hogy azok összhangba kerültek az elmúlt 25 év alatt kialakult piaci folyamatokkal. Ezeket elsősorban közigazgatási jogszabályok mozdították elő. Az új Ptk. hatályba lépésekor a biztosítási szerződésekről szóló 2003. évi LX. tv. volt hatályos, ennek helyébe 2016. január 1-jén a 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) lépett.
A biztosítási szerződés általános szabályait az új Ptk. LXII. Fejezete alapos módon, sok tekintetben újszerű rendelkezésekkel hozta létre.
A régi Ptk. 536. §-ának (1) bekezdése a biztosítási szerződés tárgyát abban határozta meg, hogy a biztosító a jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére (vagy más szolgáltatás nyújtására), a biztosított (vagy az annak érdekében szerződő fél) pedig díj fizetésére köteles. A (2) bekezdés pedig a biztosítási esemény legjelentősebb fajtáinak a kár és a halál bekövetkezését, illetve meghatározott életkor elérését és a balesetet tüntette fel.
Az új Ptk. 6:439. §-ának (1) bekezdése a biztosító alapvető kötelezettségének azt minősíti, hogy a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet kell nyújtania. A kockázatra vonatkozó fedezet létrehozása és fenntartása a biztosító tevékenységének alapvető rendeltetése.
Ha a fedezet megvan, a biztosító jogosan kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási esemény folytán teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét.
A biztosítóval szerződő fél - főleg a biztosított - díjfizetésre köteles.
A 6:439. § (2) bekezdése már nem a gyakoribb biztosítási eseményeket sorolja fel, hanem azokat - lényegük szerint - két típusba sorolja be. E típusok először az uniós joganyagban jelentek meg, de nem nagyon értelmes megkülönböztetéssel: az egyik típus az életbiztosításokat, a másik a nem-életbiztosításokat foglalta magában.
Az új Ptk. e két típus mibenlétét a biztosító szolgáltatásainak tényleges tartalma szerint határozza meg. Az egyik: a kárbiztosítás, amelynek lényege abban van, hogy a biztosító a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésére vagy más szolgáltatás teljesítésére köteles. A másik az összegbiztosítás, amely (valamely feltételnek megfelelően) a szerződésben meghatározott összeg megfizetésére kötelezi a biztosítót. (Emellett - mint látni fogjuk - van egy olyan szerződéstípus is, amelyet a törvény nem illeszt be egyik csoportba sem. Ez az egészségbiztosítási szerződés.)
Az új Ptk. 6:440. §-a a biztosítási szerződés létrehozását az erre irányuló érdekhez köti. Ez a követelmény megjelent a régi Ptk. 548. §-ában is, de ez csak a vagyonbiztosítási szerződésre vonatkozott. Az ilyen szerződést csak az köthette meg, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, de bárki megköthette a szerződést más érdekelt személy javára is.
Az új Ptk. az érdek létezését mind a kárbiztosítás, mind az összegbiztosítás esetén megköveteli. A szerző-
- 10/11 -
dést megkötheti az, aki saját maga érdekelt, de az érdekelt javára más személy is.
Egyfelől: a kárbiztosítási szerződést az kötheti meg, aki valamely vagyoni vagy személyekhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt. A szerződést többnyire az érdekelt köti meg saját maga javára, de megkötheti más személy javára is, de természetesen csak akkor, ha az is érdekelt a biztosítási esemény elkerülésében.
A kárbiztosítási szerződésnek ez a jellemzője kiterjed a felelősségbiztosítási szerződésekre is.
Másfelől: összegbiztosítási szerződést az köthet, aki életkor elérésére, születésre vagy házasságkötésre szóló életbiztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkezésében érdekelt (ez a szabály halál bekövetkezésére vonatkozó életbiztosítás esetén eltekintett az érdekeltségtől). Egyebekben az összegbiztosítás szerződés fajtái esetén áttételesen lehet feltárni, hogy az érdek fennállásának van-e jelentősége. A balesetbiztosítási szerződés esetén a 6:486. § (1) bekezdése sorolja fel, hogy milyen kérdésekben kell az életbiztosítás szabályait alkalmazni, (3) bekezdése pedig - két kivétellel - a kárbiztosítás szabályainak alkalmazását rendeli el. Az egészségbiztosítási szerződés esetén a 6:488. § (2) bekezdése szerint akkor kell a kárbiztosítás szabályait alkalmazni, ha az egészségügyi biztosítás kár megtérítésére irányul.
Az összegbiztosítási szerződések egy részében tehát a biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó érdek alapján lehet szerződést kötni, egy másik részben a biztosítási esemény elkerülésére irányuló érdek feltétele a szerződés megkötésének, de vannak olyan szerződések is, amelyeknél a biztosítási érdeknek nincs jelentősége. (Erre példa az ápolás nyújtására vagy költségeinek viselésére irányuló egészségbiztosítási szerződés; előfordulhatnak egyéb sajátos eseményekre vonatkozó biztosítások is, amelyeknél nem irányulhat érdek a biztosítási esemény bekövetkezésére.)
Végül a 6:440. § utolsó mondata szerint a kárbiztosítási és a csoportos összegbiztosítási szerződés semmis, ha nem felel meg a biztosítási érdekekre vonatkozó követelményeknek.
Az eddig ismertetett rendelkezések alapján figyelembe kell venni a szerződés alanyainak kilétét is.
A hazai székhelyű biztosítók főleg részvénytársaságként, szövetkezetként vagy egyesületként alapíthatók meg, a Bit. 6-7. §-a szerint e törvény II. fejezetében meghatározott engedély alapján. A biztosítók kötelezettsége a kockázat viselése díj ellenében.
A biztosítási szerződés másik alanya a biztosított. Azonban a szerződést nem mindig maga a biztosított köti meg. Ugyanis a 6:440. § szerint lehetséges, hogy a szerződést az érdekelt javára más természetes vagy jogi személy köti meg. Továbbá a 6:442. § alapján csoportos biztosítást köthet az, aki a biztosítottakkal valamilyen kapcsolatban van. Az ilyen esetekben a szerződést megkötő félnek kell teljesítenie a biztosítottak kötelezettségeit. Emiatt a törvény szövege a biztosító ügyfelét rendszerint "szerződő félnek" nevezi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
