Hölgyeim és Uraim,
Először is szeretném megköszönni e konferencia szervezőinek a lehetőséget, hogy ilyen megkülönböztetett hallgatóság előtt beszélhetek, és elmondhatom véleményemet az EU jogot érintő egyik - nézetem szerint - legfontosabb jelenlegi vitában, nevezetesen: az EU bírósági rendszerének felépítése tárgyában.
Ma az "Alkotmánybíróságot az Európai Uniónak?" kérdésről kell beszélnem. Azt hiszem ez a kérdés többféleképpen értelmezhető. Jelenheti azt, hogy: "az EU-ban már van olyan bíróságunk, amely az alkotmányos ítélkezést ellátja?", vagy úgy is érthető, hogy "kell-e az EU-ban olyan bíróság, amely az alkotmányos ítélkezésre specializálódik?" hasonlóan, mint mondjuk például a francia Conseil constitutionnel vagy itt Németországban a Bundesverfassungsgericht?
Magam bátorkodom a második értelmezést választani, nevezetesen a "kell-e egy külön alkotmánybíróság?" kérdését, mivel szerintem az első kérdésre - azaz, hogy van-e egy olyan bíróságunk, amely az alkotmánybíráskodásért felelős - elég egyértelmű a válasz.
Amint röviden ismertetni fogom, az Európai Közösségek Bírósága (a továbbiakban: EKB - a fordító megjegyzése) már ma is ellát alkotmánybírósági hatáskörbe tartozó kötelezettségeket (1). Tekintettel azonban arra, hogy az EKB-nak az alkotmányos ítélkezéshez képest szélesebb körű kötelezettségei is vannak, úgy gondolom, hogy az mégis inkább hasonlít egy legfelsőbb bírói fórumra, mint egy elkülönült alkotmánybíróságra. Éppen ezért azt fogom megvizsgálni, hogy a "külön e célra specializálódott alkotmánybíróság"-i modellnek vannak-e elvitathatatlan előnyei a "legfelsőbb bírósági" modellel (2) szemben. Arra fogok jutni, hogy egyik modell sem elvitathatatlanul magasabb rendű a másiknál (2). Igazolni fogom, hogy az EKB-nak - mint legfelsőbb bírói fórumnak - biztosítani kell, hogy egyaránt tudjon figyelni az alkotmányos kötelezettségeire, valamint az EU jog egysége és ellentmondás-mentessége feletti őrködés szerepére is (3). Végül személyes véleményemet kívánom összegezni azzal kapcsolatban, hogy mely eszközöket használhatunk az EKB funkcióinak újraírása során (4).
Nincs egy egyedüli, egységesen elfogadott definíciója annak, hogy mit is jelent az, hogy "alkotmánybíróság", de talán mindenki egyetértene azzal, hogy az minimálisan feltételezi először is egy "alkotmány" (vagy bármely más "az adott területen legfelsőbb jogi norma" vagy magna charta) létét, valamint másodszor egy bíróságot, amely ezt az alapdokumentumot védelmezi és értelmezi.
Ami az EU jogrendjében az alkotmány meglétét illeti ahhoz, hogy kimondhassuk, létezik ilyen "jogi-norma-összesség", nem szükséges sem az Alkotmányszerződés ratifikációjára vagy bármely más formális alkotmányra várni.
A klasszikus felfogás szerint az alkotmány három fő funkciót lát el: először is egy adott társadalmon belüli különböző állami szervek közötti hatáskörök szervezését és elosztását. Ezeket nevezhetjük az alkotmány horizontális rendelkezéseinek. Másodszor pedig bizonyos elvek, és egyéni jogok védelmét szolgálja, amelyeket - éppen azon oknál fogva, hogy az alkotmányból fakadnak - "alapvetőeknek" neveznek. Ezeket az alkotmány vertikális rendelkezéseinek nevezhetjük. A harmadik funkciója pedig: biztosítékul szolgál arra, hogy az állami szervek a részükre - a horizontális rendelkezésekben - biztosított hatáskörök gyakorlása során ne sértsék az egyéneknek a - vertikális rendelkezésekben biztosított - jogait.
Hogy ezeket a funkciókat az EU jogrendjének keretén belül az EU Alapszerződései hogyan teljesítik igen összetett kérdés; az e vitával kapcsolatosan - cikkekben, könyvekben, beszédekben - kifejtett vélemények száma rengeteg. De nyilvánvaló, hogy a hatályos Szerződések - az EKB értelmezése szerint - egyaránt tartalmaznak számos, a EU politikai entitásai (így a tagállamok) között a hatásköröket és illetékességet meghatározó, elosztó és korlátozó rendelkezéseket, csakúgy mint bizonyos alapvető jogokat és alapvető elveket védő rendelkezéseket is. Nem tagadható, hogy az alapszerződéseknek legalábbis néhány rendelkezése alkotmányos természetű. Ahogyan az EKB - a "Les Verts v. Parliament" ügytől kezdve - egy sor ügyben kifejtette: számunkra az alapszerződések jelentik az "alapvető alkotmányos dokumentumot".
Ha egyetértenénk abban, hogy igenis van egy átfogó alkotmányos normarendszerünk, akkor elég egyértelmű a következtetés, hogy van egy bírósági szervünk is, amely éppen - a rendszerint az alkotmánybíróságokra ruházott - hatáskörökkel bír. Amint valamennyien tudják az EK-Szerződés 220. cikke szerint az EKB szerepe éppen az, hogy az EK-Szerződés értelmezése és alkalmazása során biztosítsa a jog betartását. Erre figyelemmel, az EKB-hoz rendszerint azért folyamodnak, hogy az EU jogrendjén belüli különböző szervek hatásköri vitáit rendezze, és - az alapszerződésekben írtak szerint - az alapvető jogokat, a "good governance" elveit védelmezze. Nyilvánvaló például, hogy az EKB azon hatáskörének, hogy - az EK-Szerződés 234. cikke szerinti eljárásokban - de facto dönthet a nemzeti jognak az EK joggal történő összeegyeztethetőségéről igenis lehetnek alkotmányos implikációi. Még elméletibb megközelítés szerint széles körben elismert az is, hogy az EKB gyakran értelmezési technikákat és analógiákat alkalmaz, amely szintén eléggé jellemző az alkotmánybíróságok ítélkezésre.
Erre figyelemmel nem lehet kétséges, hogy az EKB már jelenleg is ellát alkotmányvédelmi feladatokat. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy az EKB a valóságban ennél is többet tesz. Az EKB számos olyan ügyben is dönt, amelyeknek semmiféle alkotmányos dimenziója nincs. Ez a helyzet majdnem minden, az EKB elé kerülő keresettípusnál: i) a semmissé nyilvánítás iránti kereseteknél vagy ii) a határozathozatal elmulasztása miatti-, iii) a jogsértés megállapítása iránti, iv) előzetes döntéshozatal iránti, vagy v) jogkérdésben való felülvizsgálat iránti kereseteknél. Csak egy példával alátámasztva: alkotmányos természetű kérdések csak ritkán fognak felmerülni olyan előzetes döntéshozatal iránti kérelmekkel kapcsolatban, amelyben az EKB-tól kifejezetten azt kérik, hogy a tagállamoknak a környezetvédelmi jog területén való jogközelítését szolgáló EK irányelveinek alrendelkezéseit értelmezze.
Ez ok miatt az EKB-ról elmondható, hogy szélesebb hatásköre van, mint egy külön alkotmánybírósági fórumnak: szerepe ugyanis magában foglalja - az akár alkotmányos, akár nem alkotmányos - jog egységességének és ellentmondás-mentességének előmozdítását azáltal, hogy az előzetes döntésekben a tagállami bíróságoknak útmutatást ad, és az Elsőfokú Bíróság ügyeiben kérelemre jogi felülvizsgálatot folytat. Következésképpen, ha az EKB-t ezek alapján próbálnánk besorolni, az inkább egy legfelsőbb bíróságra hasonlítana, mintsem egy alkotmánybíróságra, legalábbis addig a pontig, hogy egy alkotmánybíróságról azt feltételezzük, hogy az szigorúan csak alkotmányossági ítélkezésre specializálódott.
Amennyiben ez az álláspont helyes, úgy rögtön adódik a következő kérdés: Problémát okoz, hogy az EKB mindezeket a feladatokat ellátja, és amennyiben igen úgy az EKB-t külön - több specializált hatáskörrel rendelkező - alkotmánybírósággá kell-e alakítani?
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
