https://doi.org/10.59851/csj.24.3.1
A 2025. évi CXVII. törvény módosításai több ponton érintették a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) Hetedik Könyvét. A 2026. március elsejétől hatályba lépett változások folytán új köntösben tért vissza egy az 1959. évi IV. törvényből (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) ismert kiesési ok, vitathatatlanná váltak a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet alaki követelményei, a tartási szerződés öröklési szerződésre alkalmazható szabályainak köre tételesen bővült, az ági vagyonná minősítés feltételrendszere módosult a háramlás módját illetően. Jelen tanulmány célja ezen módosult szabályok elemző értékelése.
Kulcsszavak: kiesés az öröklésből, szerzőképesség, közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet, öröklési szerződés, tartási szerződés, ági öröklés, ági vagyon
The amendments to Act CXVII of 2025 affected Book Seven of Act V of 2013 on the Civil Code (hereinafter: the Civil Code) on several points. As a result of the changes that came into force on 1 March 2026, a known reason for exclusion from the Act IV of 1959 Civil Code (hereinafter: Civil Code of 1959) returned in a new form, the formal requirements of a will deposited with a notary became indisputable, the scope of the rules of the maintenance contract applicable to inheritance contracts was significantly expanded, and the system of conditions for lineal succession was modified. The aim of this study is to analytically evaluate these modified rules.
Keywords: debarment from succession, ability to acquire, will deposited with a notary public, inherintance contract, maintenance contract, lineal succession, lineal property
A jogképesség öröklési jogi megnyilvánulási formája az öröklési képesség, ez az elvont fogalom azt fejezi ki, hogy valaki jogosultként öröklési jogviszony alanya lehet.[1] A szabályozás szintjén elsőként szerepel az öröklés akadályaként azon személy kiesése, aki nem éli túl az örökhagyót. Pontosabb lenne, ha a jogképesség hiánya jelenne meg kiesési okként, hiszen örökös nem csak természetes személy lehet, a jogi személy jogutódlás nélkül történő megszűnése is a jogképesség végét, ezáltal az örökössé válás akadályát jelenti. Az 1959-es Ptk. a kiesési okot még úgy tartalmazta, hogy kiesik az öröklésből, "aki az örökhagyó előtt meghal", ehhez képest az "aki nem éli túl az örökhagyót" megfogalmazási különbségnek Orosz szerint érdemi jelentősége van, mert ezáltal nem bizonyul a törvény szövegével összeegyeztethetetlen kiterjesztésnek az az értelmezés, amelybe beletartozik az ember halála mellett a végintézkedések körében örökösként nevezhető jogi személy örökhagyó halála előtti megszűnése is.[2] A szerzőképesség az öröklési képességnél szűkebb fogalom,[3] az absztrakt jogképesség konkrét szinten mint szerzőképesség jelenik meg, arra ad választ, hogy az adott személy az adott jogviszonynak alanya lehet-e, mivel a szerzőképesség meghatározott jogtárgyakra nézve, meghatározott személyek viszonylatában korlátozható.[4] A szerzőképtelenség Világhy megfogalmazásában az öröklési jogban vagy annyit jelent, hogy a hagyatékban részesedésre egyébként hivatott személy azt a tárgyat, amelyről adott esetben szó van, különös törvényi rendelkezésnél fogva nem szerezheti meg, vagy annyit, hogy az egyébként öröklési képességgel rendelkező személy adott esetben, ugyancsak különös törvényi rendelkezésnél fogva az adott örökhagyó vagyonában való öröklést illetően szerzőképtelen.[5] Fabó álláspontja szerint indokolt lenne, ha az öröklési képességet nem az absztrakt jogképességgel azonosítanánk, hanem a szerzőképesség öröklési jogi megjelenéseként értelmeznénk, elkerülve ezzel a jogképesség elvont kategóriájának nyilvánvalóan felesleges sokszorosítását.[6]
Az 1959-es Ptk. 600. § b) pontja még úgy fogalmazott, hogy kiesik az öröklésből, "aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg". A Ptk. 7:4. § (2) bekezdés e) pontja szerint 2026. március elsejétől kiesik az öröklésből az is, "aki az örökséget jogszabály rendelkezése folytán nem szerezheti meg". A szerzőképtelenség mint kiesési ok megfogalmazásában tehát két különbség fedezhető fel: egyrészt az új szabályok mellett nemcsak törvény írhat elő szerzőképességi korlátot, hanem bármilyen jogszabály, másrészt tételesen nem tér vissza "a hagyaték megnyílásakor" fordulat.
Ez a régi-új kiesési ok a kodifikáció során "időszerűtlen volta miatt" maradt ki: a Szakértői Javaslat szerint az elhagyás mellett szólt, hogy a Ptk. megalkotásakor ez
- 2/3 -
a kiesési ok elsősorban külföldi állampolgár öröklésének kizárására kívánt lehetőséget biztosítani, de a termőföld védelmét nem az öröklési képesség kizárásával kell megtenni, hanem szükség esetén egyéb módon. Példaként az öröklött termőföld megtartásának lehetőségéhez támasztott további feltételek előírását, valamint elidegenítési kötelezettség előírását emelte ki.[7] Ehhez képest a szerzőképesség kizárására, korlátozására továbbra is sor került, más jogi eszközről a jogalkotó nem gondoskodott, ezért - bár az elmélet számára nem jelentett érdemi változást[8] - a gyakorlatban gondot okozott e kiesési ok eltűnése.
Az Új Ptk. Tanácsadó Testületének véleménye kinyilvánította: annak ellenére, hogy a Ptk. nem határozza meg kiesési okként azt, ha az örökös jogszabály erejénél fogva nem szerezheti meg a hagyaték, illetőleg a hagyomány tárgyát, a tulajdonjog megszerzésének jogi akadálya a részleges kieséssel azonos jogi hatással bír.[9] Törvény helyett a jogszabályra történő hivatkozás nagyvonalú, főleg annak fényében, hogy az Alaptörvény P) cikke szerint a termőföld, erdők tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó korlátozások sarkalatos törvényre tartozó kérdések. Ugyanakkor nem újdonság, hiszen öröklési jogi tankönyvében már Világhy is megjegyezte, hogy a szerzőképesség hiánya kiesési okként előállhat úgy, ha belföldi jogszabály általában vagy valamely vagyontárgyra külföldi személy öröklését kizárja.[10] A Testület megerősítette, hogy a hagyatékba tartozó, jogi szerzési akadállyal érintett vagyontárgy nem válik uratlanná, az ipso iure öröklési rend ezt nem teszi lehetővé. Az érintett vagyontárgy után az öröklés rendjét úgy kell megállapítani, mintha az adott vagyontárgy vonatkozásában az örökös illetőleg a hagyományos kiesett volna, ennek megfelelően érvényesülnek például a növedékre, helyettes öröklésre vonatkozó szabályok is.[11]
Külön törvényben a jogalkotó megállapíthatott volna a Ptk.-ban nem szereplő kiesési okot, de nem ezt tette. A 2013. évi CXXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról (a továbbiakban: Ftv.) korlátokat állapított meg a végintézkedés alapján történt öröklés esetére, és erre, ahogyan a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 71. § (6) bekezdése is, érvénytelenségi szankciót alkalmazott. A termőföld fogalmát felváltotta a mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld kifejezés,[12] amelyet csak a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásával szerezhet meg a végrendeleti örökös - kivéve, ha olyan magánszemély, aki végrendelet hiányában az örökhagyó törvényes örököse lenne -, az öröklési szerződésben nevezett szerződéses örökös és a halál esetére szóló ajándékozási szerződés esetében a megajándékozott.[13] A 24/2017. (X. 10.) AB határozat az Ftv. 34. § (3) bekezdés utolsó mondatát[14] Alaptörvény-ellenesnek mondta ki, megsemmisítette, a Hetv. rendelkezése azonban a mai napig változatlan maradt.[15] Osztjuk azt az álláspontot, amely szerint ez a törvényi megoldás dogmatikai ellentmondást eredményez, mert a végrendelet érvénytelensége kapcsán a semmisség nem értelmezhető.[16] Az öröklési jog érvénytelenségfogalma nem tesz különbséget érvénytelenségi formák, fajták között, a megtámadás is más értelemben szerepel a Hetedik Könyvben. A megtámadás nem az érvénytelenség egyik formája, fajtája, ahogyan a kötelmi jogi szabályok szerint, hanem az érvénytelenség és a hatálytalanság közös szabályait fedi le.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
