A gyakorlatban szinonim fogalomként alkalmazzák az irányítás, vezetés, felügyelet kifejezéseket, mivel igen nehéz meghúzni a határvonalat e tevékenységek között. Közös vonása mindháromnak, hogy két felet feltételez, az intézkedőt (irányító, vezető, felügyelő) és az intézkedés végrehajtóját (irányított, vezetett, felügyelt). Az intézkedő és az intézkedés végrehajtója soha nincsen mellérendeltségi viszonyban, így az irányítás, vezetés, felügyelet legfontosabb jellemzője az alá-fölé rendeltség. Fordítva is igaz ez a tétel, nevezetesen alá-fölé rendeltség nélkül nem beszélhetünk irányításról, vezetésről, felügyeletről. Ebből következően további közös vonása mindhárom tevékenységnek, hogy az intézkedésre jogosult több-kevesebb olyan jogosítvánnyal, eszközzel rendelkezik, amellyel a másik félnek, az intézkedés végrehajtójának a cselekedeteit, tevékenységét, működését - akár akarata, szándéka ellenére - meghatározhatja, befolyásolhatja. Ebben különbözik a polgári jogi jogviszonytól, amelyben a felek mellérendeltségben vannak, kapcsolatukat a közöttük létrejött megállapodás rendezi. Az irányítás, vezetés, felügyelet olyan szervező tevékenység, amely hatalmi eszközök birtokában biztosítja valamilyen feladat, tevékenység meghatározott céloknak, érdekeknek megfelelő ellátását, megvalósítását. A továbbiakban az irányítás, vezetés, felügyelet tevékenységeket együtt hatalomra épülő szervező tevékenységként tárgyaljuk.
A hatalomra épülő szervező tevékenység keretében:
a) ki kell tűzni az elérendő célokat, a megvalósítandó feladatokat,
b) meg kell határozni, hogy a célokat és feladatokat, mely rendszer, milyen szervezeti formában valósítja meg, és hozzá kell rendelni a szükséges eszközöket.
c) ellenőrizni, vizsgálni kell a kitűzött célok és feladatok megvalósulását, feltárni azokat az okokat, amelyek hátráltatják, illetőleg javítják a célok megvalósulását,
d) meg kell tenni a szükséges korrekciókat a rendszer működtetésében.
A hatalomra épülő szervező tevékenység legfontosabb eszközei a következők:
a) tervezés, információ gyűjtés,
b) jogszabály kiadása,
c) normatív jellegű, nem kötelező állásfoglalások, iránymutatások kiadása,
d) államigazgatási, hatósági engedélyezés, hatósági ellenőrzés,
e) intézkedési jog, utasítás adási jog,
f) munkáltatói jog gyakorlása,
g) nem hatósági, egyéb (pl. szakmai, pénzügyi) ellenőrzési jog,
h) döntés felülvizsgálati jog.
Az eszközök adott szervezet, személy feladataként jelennek meg, érvényesülnek. Érvényesülésük, érvényesítésük mögött valamilyen formában ott áll a kikényszerítés lehetősége, amelyet az államigazgatás, a bíróság biztosít. Az eszközök felsorolása választ ad arra az esetleges kérdésre is, hogy az ellenőrzés felfogható-e a hatalomra épülő szervező tevékenység valamilyen formájának. A válasz nem, mivel az ellenőrzés ennek a tevékenységnek csupán egyik része. Ily módon az: irányítás, vezetés és az ellenőrzés egymás mellé állítása, egyenrangú tevékenységként való értelmezése nem helyes.
Az irányítás a külső, szervezeten kívüli hatalomra épülő szervező tevékenység, amelynek legfontosabb feladata a cél, a stratégia meghatározása. A vezetés a konkrét szervezethez kötődő, szervezeten belüli tevékenység, amelynek legfontosabb feladata az irányítás által meghatározott cél, stratégia végrehajtása. Az irányítás legáltalánosabban felosztható valamilyen rendszer irányítására és meghatározott szervezet vagy szervezetek irányítására. A rendszer szintű irányítás tovább tagolható, országos szintű, területi szintű rendszerekre.
Az irányítás, illetve a vezetés a felsorolt eszközökből nem egyformán "meríthet". Sőt az irányítás eszköztára is eltérő. Az országos szintű rendszerirányítás akkor hatékony, ha az a)-c) pontban felsorolt közvetett irányítási eszközökre épül, kiegészítve rendszerszíntű ellenőrzéssel. A területi szintű rendszer irányítás és az intézményirányítás általában vegyesen alkalmazza a rendelkezésre álló valamennyi eszközt. Az intézményvezetés főleg a e)-f) pontokban felsorolt közvetlen irányítási eszközökre épül.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
