Megrendelés
Jegyző és Közigazgatás

Fizessen elő a Jegyző és Közigazgatásra!

Előfizetés

Dr. Kéki Zoltán: Jegyző voltam... (Jegyző, 2016/1., 43-44. o.)

Dr. Kéki Zoltánt, Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának nyugalmazott címzetes főjegyzőjét mutatjuk be

Dr. Kéki Zoltán, címzetes főjegyző 25 éven és 16 napon át szolgálta hivatalát. Portréja több, mint egy életút felvázolása... Nyugdíjas éveihez jó egészséget és aktív pihenést kívánunk!

Egy feleség.

Három gyermek.

Hat unoka.

A Jegyző című lapnak írj magadról egy portrét. - hangzott a felkérés. Nehéz feladat. Ha szépet és jót írok, dicsekvésnek tűnik, ha rosszat, még elhiszik.

A jegyzői székben eltöltött 25 év menekülési útvonal most számomra, hisz ha a jegyzői szakma 25 évéről írok, úgy lényegében magamról is.

Persze a 25 év 16 nap sem dicsekvés akar lenni. Mondják, hogy egyszer Rockefeller egy bankfiókjában tett látogatást, melynek végén az igazgató sokat sejtetően nézett főnökére. - Elnök úr, ma épp 20 éve dolgozom itt. Mire Rockefeller így válaszolt: - Ugye, milyen türelmesek vagyunk?

Az idő nem érdem, csak a teljesítmény, ami mögötte van. Ezt pedig nem az érintettnek kell megítélni, mérlegre tenni.

A múlt

1990-ben az önkormányzati törvény alkotói visszanyúlva a gyökerekhez, visszahozták a magyar közigazgatás rendszerébe a jegyzői státust. Az elsőfokú, általános hatáskörű szervként funkcionáló jegyző jogállása erős jogi védelemben részesült. Kinevezője a képviselő-testület volt, a kinevezés határozatlan időre szólt és elmozdítani gyakorlatilag csupán súlyos fegyelemsértés esetén lehetett.

Az államigazgatási hatáskör telepítésben prioritásként a szubszidiaritás elve érvényesült.

Az ügyek intézése kerüljön a lehető legközelebb az emberekhez, az állampolgárokhoz.

Kóbor Gyula, a Pécsi Tudományegyetem Jogi Karának oktatója úgy fogalmazott, hogy az államigazgatás szakmai csúcsa, legszebb tisztsége a jegyzői állás. Megjegyzem, ma Kóbor Gyula jegyzőként dolgozik.

Az önkormányzati döntéselőkészítő-, és végrehajtó feladatokkal egyetemben valóban a legek magaslatába emelkedett a jegyzői státus.

A hatáskörök, a feladatok sokaságához a felelősségen túl, nagyfokú önállóság is társult. Ha egy szakmának lehet aranykora, akkor a jegyzői szakmának bizonyosan ez az időszaka volt az.

Aztán jött a differenciált hatáskör telepítés, a körzetközpontosítás - gyámügyek, építésigazgatás stb. - időszaka társítva bizonyos rendészeti igazgatási feladatok - okmányügyek - civil szférába terelésével.

A hatáskörök átrendezése mellett azonban a jegyzői státus szabályozása nem változott.

A járási hivatalok létrehozásával kapcsolatos elképzeléseknek alig szivárgott ki a híre, amikor Katzmarsky János obsitos társam és barátom, Szombathely akkori címzetes főjegyzője egy konferencián úgy fogalmazott, "jegyző vagyok, megalkuvó és gyáva".

Ez a mondat, mint egy jóslat előrevetítette a jegyzői státus újraszabályozásának lényegét.

A jelen

A jegyző jogállása 2013-tól lényegesen megváltozott. Hatáskörének jelentős része átkerült a járási hivatalokhoz, kinevezője a polgármester és állásából bármikor indokolás nélkül elmozdítható. Mindezen "jogfosztást" még csak részben sem kompenzálja az a változás, hogy a képviselő-testület hatáskört ruházhat a jegyzőre, és ez a szabályozás lényegében az önkormányzat szervei közé emelte be a jegyzőt.

Ma kap igazán értelmet Szombathely nyugalmazott jegyzőjének előbb idézett gondolata.

Nagyon sok jegyzőt valóban a félelem igazgat, különösen az önkormányzati választások körüli időben.

A szakmai megfelelést a polgármesternek megfelelés, a nagyfokú önállóságot a nagyfokú kiszolgáltatottság váltotta fel.

A mezsgye keskeny, az út rögös, de így is a legszebb közigazgatási tisztség a jegyzőé.

A jövő

Értelemszerűen nem lehet más a cél, mint a jegyzői jogállás erősítése. De reálisnak kell maradni. A kedvünkért

- 43/44 -

nem szüntetik meg a járásokat, a hatáskörök nem jönnek vissza. (Majd 20 év múlva). Sőt, tenni kell érte, hogy további hatáskörök ne kerüljenek el.

Nem magunkért, hanem elsősorban a kisfalvakban, községekben élőkért fontos ez.

Amiért most küzdeni kell és érdemes, az a jegyző feletti munkáltatói jog visszatelepítése a képviselő-testülethez. Ehhez pedig összefogás kell, melynek terepe a Jegyzők Országos Szövetsége. De szövetségesek is kellenek.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére