Kovács István akadémikus születésének centenáriumán az Állam-és Jogtudományi Kar ezzel a kiadvánnyal adózik egykori professzorának emléke előtt. A tanulmányokat a Közjogi Intézet és karunk más oktatói készítették, akik közt megtalálhatók az ünnepeltnek a tanítványai, de olyanok is, akik már nem ismerhették őt, nem érezhették anekdotázó kedvét. Úgy véljük, hogy a megemlékezésen túl, sokan nyerhetnek inspirációt életútjából.
A lapszám tematikus tanulmányai olyan alkotmányjogi kérdésekről szólnak, amelyekkel Kovács István is behatóan foglalkozott. Az egyes résztémák feldolgozásán keresztül láthatóvá válnak az akkori kor és közjogi gondolkodás sajátosságai, dilemmái, annak évtizedes változásai, és egyúttal láthatóvá válnak azok a kérdések is, amelyekben Kovács István a ma közjogi gondolkodása számára is maradandót alkotott.
Közreadunk továbbá a professzor úr munkásságát méltató, elemző tanulmányokon kívül, egy dokumentum-válogatást, valamint a szegedi egyetemi élethez kapcsolódó, Kovács Istvánt is bemutató fotókat, amelyek hű dokumentumai annak a kornak, amelyben Kovács István élt és dolgozott. Révész Béla tanulmánya és a hozzá kapcsolódó dokumentumgyűjtés kifejezetten Kovács István pályájának korai időszakára koncentrál. A tanulmány mellékletben olvasható:
(a) Kovács István tanszékvezetői megbízatása a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának 1950. szeptember 12-i I. rendkívüli kari tanácsülésén;
(b) az államjogi tanszék munkájának kiértékelését is megismerhetjük a Kar 1952. évi december 19-i rendes kari tanácsüléséről;
(c) javaslattétel Kovács István személyében a dékáni tisztség betöltésére a Kar 1954. június 10-i második rendkívüli kari tanácsülésén;
(d) egy rövid sajtóbeszámoló a Kar 1956. november 2-án tartott tanszékvezetői értekezletéről "Egy jegyzőkönyv margójára" címmel jelent meg a Délmagyarország, 1957. június 5-i számában;
(e) Kovács Istvánnak az ELTE ÁJTK Államjogi Tanszékvezetői pályázatához csatolt önéletrajza 1966. április 21-i dátummal;
(f) a Kari Tanács elutasító döntése Kovács István személyében a dékáni tisztség betöltésére tett rektori javaslatra a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának 1973. június 8-i második rendkívüli kari tanácsülésén;
(g) javaslattétel Kovács István személyében a dékáni tisztség betöltésére a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karának 1976. május 21-i rendes kari tanácsülésén.
- 7/8 -
A kötet Mellékletben teszünk közzé 8 fotót, amelyek 1960-as és 1970-es években készültek Kovács István egyetemi hétköznapjairól. Bár tudjuk, hogy a fényképek nem túl jó minőségűek, mégis megkockáztatjuk ezek bemutatását, mert mindez ma már történelem és az olvasók legtöbbjének nem konkrét emlék.[1]
A fényképek megszerzésében és válogatásában is köszönettel tartozunk Révész Bélának.
Nyírbátorban a Magyar Jogász Egylet és a Kar is megemlékezett híres szülöttéről a centenáriumi emlékülésen, amelyen a professzor úr két fia is részt vett. Az Egylet elnöke, Trócsányi László professzor kiemelte, hogy Kovács Istvánnak "rendkívül nehéz időszakban kellett a közjog tudományával foglalkoznia. Meg kellett kötnie bizonyos kompromisszumokat annak érdekében, hogy a tudományos kvalitásait kibontakoztathassa. Szellemi nagyság volt, akinek hajóznia kellett Scylla és Charybdis sziklái között. Nekem megtiszteltetést jelentett, hogy az MTA Állam és Jogtudományi Intézetében akkor dolgozhattam, amikor Ő volt az Igazgató és az Ő támogatása és bizalma adott erőt, hogy a Szegedi Tudományegyetemen, az akkori József Attila Tudományegyetemen igyekezzek helytállni. Professzor Úr emléke előtt tisztelettel adózik ma is a magyar jogásztársadalom".
Szeged, 2021. december ■
JEGYZETEK
[1] A fotók forrása: http://bodza.bibl.u-szeged.hu:9802/sztegy
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi docens, Közjogi Intézet.
[2] A szerző egyetemi tanár, mb. intézetvezető, Közjogi Intézet.
Visszaugrás
