Online szolgáltatások adásvételekor gyakran személyes adatokat is tartalmazó adatbázis kerül átadásra, amely adatvédelemmel kapcsolatos lényeges kérdéseket vet fel, mivel ilyen esetben megváltozik az adatkezelő személye is. Adatvédelmi jogi szempontból is megoldást jelenthet magának a szolgáltatást működtető cégnek az eladása vagy a szerződésátruházás. Utóbbi megoldás feltételeit a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) követeléskezeléssel kapcsolatban 2014 júliusában kiadott ajánlásának engedményezésre vonatkozó része alapján célszerű vizsgálni. Az NAIH hivatkozott ajánlása kapcsán a megbízási jogviszony keretében történő követeléskezelésről kifejtett álláspontját is külön elemezzük.
Komplett üzleti tevékenységek eladása viszonylag gyakran fordul elő a mindennapi üzleti életben. Ez alapvetően kétféle módon valósulhat meg: gazdasági társaság felvásárlásával (share deal) vagy kizárólag az üzleti tevékenységet megtestesítő jogok és eszközök átvételével (asset deal). Az átruházás célja, hogy a vevő teljes egészében átvegye az adott üzleti tevékenységet. A jogszabályi háttér a legtöbb ilyen esetben megfelelően kidolgozott, melynek értelmezésével kapcsolatban nem merülnek fel különösebben problémák. Online szolgáltatások, portálok üzleti tevékenységének átruházása viszont a kevésbé szabályozott, illetve alapos értelmezést igénylő területek közé tartozik. Ehhez - az alább kifejtettek szerint - azonban segítségül hívhatjuk a követeléskezelésre kialakult adatvédelmi joggyakorlatot.
Az átruházás keretében általában a domain név, szoftver, a felhasználókkal megkötött szolgáltatási szerződés és egy kapcsolódó adatbázis kerül átadásra, továbbá gyakran védjegy is. Az átruházandó adatbázisok közül talán a legfontosabb a regisztrált felhasználók személyes adatait tartalmazó adatbázis (pl. hírlevél küldése céljából). Az átruházás legtöbb esetben egy már "bejáratott", ismert szolgáltatásra irányul, amelynek az értékét a nagyszámú regisztrált felhasználó adja, így a vevőnek csak az adatbázissal együtt áll érdekében megszerezni a szoftvert, mivel az adja az igazi értékét. Az adatbázis átruházása esetén azonban - adatvédelmi szempontból - problémát jelent, hogy az adatkezelő személye megváltozik. A jogkövető eladó a szolgáltatás kiépítése során, a regisztráció alkalmával, megszerzi ugyan a felhasználó adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást, de sok esetben sem a felhasználóval kötött szolgáltatási szerződés (továbbiakban: Szolgáltatási szerződés), sem az adatvédelmi szabályzat nem rendezi az adatkezelő személyének tevékenység átruházása folytán való megváltozását.
Komplett tevékenységek megszerzésének egyik formája az érintett gazdasági társaság felvásárlása. Ez alapvetően akkor lehetséges, ha a gazdasági társaság teljes tevékenysége egybeesik az átvenni szándékozott üzleti tevékenységgel vagy még az adásvételt megelőzően az egyéb tevékenységeket "kivonják" egy másik gazdasági társaságba (ez esetben a hitelezői érdekekre figyelemmel kell eljárni). Ebben az esetben a felhasználók személyes adatait tartalmazó adatbázis nem kerül más személy részére továbbításra, így jogilag változatlan marad az adatkezelő személye. Mindezektől függetlenül felmerülhet az érintett személyek tájékoztatásának szükségessége. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztosként kiadott korábbi állásfoglalása szerint amennyiben "az adatkezelés céljára és jellegére tekintettel jelentősége van annak, hogy az adatkezelést végző jogi személy milyen tagsággal rendelkezik. Álláspontom szerint a tájékoztatás minden adatkezelésben kiemelkedő jelentőségű. Ha az adatkezelés szempontjából jelentőséggel bír a jogi személy szervezetét vagy működését érintő változás, akkor a tájékoztatás elengedhetetlen.(…) a tagok személyében bekövetkezett változás sem teszi a hozzájáruló nyilatkozatokat hatálytalanná (…) A «tulajdonosváltás» esetében a fent elmondottak szerint nem feltétlenül szükséges az érintettek előzetes és egyértelmű hozzájárulása a további adatkezeléshez."[1]
A tájékoztatás szükségessége következik az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 20. § (2) bekezdéséből is, amely előírja az adatkezeléssel kapcsolatos minden tényről való egyértelmű és részletes előzetes tájékoztatási kötelezettséget. Kérdéses, hogy a tagváltozás tekinthető-e olyan, a jogi személy szervezetét vagy működését érintő változásnak, amely szükségessé teszi a tájékoztatást, továbbá, hogy a tájékoztatásnak, előzetesnek kell-e lennie?
Az adatvédelmi biztosnak az iwiw szolgáltatást nyújtó iWiW Kft. tulajdonosváltásával kapcsolatosan kifejtett, szintén 2006-os álláspontja szerint nincsen szükség előzetes tájékoztatás megküldésére, mivel a tagváltozás csak a társaság belső jogviszonyát érinti, külső jogviszonyokra nincsen kihatással.[2]
Álláspontunk szerint a tulajdonosváltás legfeljebb abban az esetben eredményezhet az adatalanyok utólagos tájékoztatására vonatkozó kötelezettséget, amennyiben a tag személyéhez szorosan kötődött az adott szolgáltatás, ami a gyakorlatban leginkább a szolgáltatás során való olyan személyes köz-
- 138/139 -
reműködést jelentheti, amelyről a felhasználók (érintett személyek) tudomással bírtak és legalább részben erre tekintettel vették igénybe az adott szolgáltatást. Ilyenre gyakorlati példa lehet egy online eszközökkel is támogatott családi napközi vagy személyi edzői szolgáltatás.
Amennyiben a cég eladása bármely okból nem lehetséges, és kizárólag a tevékenység kerül átruházásra, az adatkezelő személye megváltozik, így lényeges kérdésként merül fel, hogy egyáltalán van-e erre jogi lehetőség az érintett adatalanyok külön hozzájárulása nélkül.
Szolgáltatási szerződéshez kapcsolódóan az eredeti adatkezelő (eladó) a szolgáltatás megkezdését megelőző regisztráláskor jellemzően elfogadtatja az adatvédelmi szabályzatát az érintett személlyel; az ehhez szükséges hozzájárulás beszerzése az Infotv. két jogszabályhelyén alapulhat, amelyek közül az egyik általános szabálynak tekinthető, míg a másik konkrét esetkörre vonatkozó kiegészítő szabálynak. Az 5. § (1) bekezdés a) pontja szerint személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul (általános szabály). A 6. § (4) bekezdés szerint "Ha a hozzájáruláson alapuló adatkezelés célja az adatkezelővel írásban kötött szerződés végrehajtása, a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából - e törvény alapján - az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez." (kiegészítő szabály)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
