Talán csak véletlen egybeesés, hogy Magyarország és az Európai Unió ugyanabban az évben, 1995-ben állította fel az ombudsman intézményét. Természetesen vannak eltérések. Míg Magyarországon három, addig az Európai Unióban csupán egy ombudsman létezik. Azonban van egy komoly, közös célkitűzésünk: biztosítani, hogy a közigazgatás a lehető legjobb szolgáltatást nyújtsa az állampolgárok számára. Cikkem témája annak bemutatása, hogyan próbálom mindezt elérni, miközben áttekintést nyújtok a feladatomról, és példákat mutatok be olyan ügyekről, melyekkel az utóbbi években foglalkoztam. Szintén érintek az elmúlt évek legfontosabb fejleményei közül néhányat, amelyek az Európai Unió polgáraira vonatkoznak. Végül az európai ombudsman intézményének lehetséges fejlődési irányait tekintem át röviden.
Az ombudsman intézményének bevezetését az Európai Unióba az Európai Parlament javasolta már 1979-ben. Az európai ombudsmanhoz fordulás jogát végül, a Maastrichti Szerződésnek az uniós állampolgárságról szóló fejezetében rögzítették 1992-ben. Az Európai Parlament engem választott meg az első európai ombudsmannak 1995-ben, majd 1999 októberében ismét megválasztottak egy újabb öt éves időszakra.
Az európai ombudsman vizsgálatokat folytat és beszámolókat készít az Európai Közösség egyes intézményeiről és testületeiről, mint az Európai Bizottság, az Európai Tanács és az Európai Parlament szabálytalan eljárásairól. Hatásköréből csak az igazságszolgáltatás feladatait ellátó Európai Közösségek Bírósága és az Elsőfokú Bíróság esik ki.
A szabálytalan eljárás rossz minőségű és elhibázott tevékenységet jelent. Ilyennek tekinthetők többek között az igazgatási szabálytalanságok, a tisztességtelenség, a diszkrimináció, a hatalommal való visszaélés, az információ hiánya, illetve megtagadása, vagy a szükségtelen késedelem. Az Európai Parlament részére 1997-ben elkészített éves jelentésemben a szabálytalan eljárás fogalmát az alábbiak szerint határoztam meg:
Szabálytalan eljárás akkor történik, amikor egy köztestület nem a rá nézve kötelező szabályok és alapelvek szerint jár el.
Tényfeltáró tevékenysége során az ombudsman széles jogkörrel rendelkezik. A Közösségi szervek és testületek kötelesek őt az általa kért információkkal ellátni és hozzáférést biztosítani az érintett aktához. A tagállamoknak szintén rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt, amelyek segíthetnek a Közösségi szervek és testületek szabálytalan eljárásainak a kiderítésében.
Az Unió bármely polgára, valamint valamely tagállamban lakóhellyel vagy bejegyzett székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy panasszal élhet az ombudsman felé postán, faxon vagy akár e-mailen keresztül. A polgárok érdekében a panasz benyújtásához szükséges formanyomtatvány beszerezhető a hivatalomban, de le is tölthető az internetes honlapomról, amelynek címe: www.euro-ombudsman.eu.int
Bár az Ombudsman többnyire a polgárok panaszai alapján folytat vizsgálatot, saját kezdeményezésére is indíthat eljárást.
Az ombudsman megvizsgálja a panaszokat és minden olyan vizsgálatot lefolytathat, amely véleménye szerint segít tisztázni a feltételezett szabálytalanságot. Abban az esetben, ha az európai ombudsmannak nincs lehetősége arra, hogy foglalkozzon a bejelentéssel, felhívja a panaszos figyelmét - ahol erre lehetőség van - egy másik testületre, amely segíthet neki. A későbbiekben ezt majd részletesebben kifejtem.
Amennyiben a vizsgálat folyamán nem sikerül az ügyet megnyugtatóan rendezni, az ombudsman megpróbál egy olyan kedvező megoldást találni, amely orvosolja a szabálytalan eljárást, és a panaszos számára is megfelelő. A megegyezésre irányuló erőfeszítések eredménytelensége esetén, az ombudsman az ügy megoldása érdekében javaslatokat tehet; ha az intézmény nem fogadja el a javaslatait, az ombudsman rendkívüli jelentést készíthet az ügyről az Európai Parlament számára.
Ha az adott körülmények között az ügyet nem lehet egyéb módon megoldani, az ombudsman megfogalmazhatja kritikai észrevételeit az érintett intézménnyel szemben.
Munkám kezdete, 1995. szeptember 27-e óta ez év szeptember 30-ig összesen 8677 panasz érkezett hozzám.
2000. január 1-jétől 2001. szeptember 30-áig 3407 panaszt kaptam és négy vizsgálat indult a saját kezdeményezésemre. Igazgatási késedelem, az áttekinthetőség hiánya, és az információkhoz való hozzáférés megtagadása voltak a panaszok fő okai. Néhány az intézmények és képviselőik közötti munkaviszonnyal, a munkaerő felvételével, és a versenyekkel volt kapcsolatos. Mások az intézmények és magáncégek közötti szerződéses viszonyokat érintették, mint például szerződés alaptalan felmondása, késedelmes fizetés stb. Voltak olyanok is, amelyek az Európai Bizottsággal, mint a "Szerződések Őrével" voltak kapcsolatosak.
Ezen időszak alatt 572 vizsgálatot folytattam le. Ezekből 134-et az intézmény oldott meg a vizsgálat megindulása után. 22 esetben ajánlás tervezetet kellett az érintett intézményhez intézni. 59 kritikai észrevételt küldtem a Közösségi szerveknek és intézményeknek, valamint két rendkívüli jelentést az Európai Parlament számára.
A vizsgálatok több mint 80%-a foglalkozott az Európai Bizottsággal, majdnem 8%-a az Európai Parlamenttel és 2%-a érintette az Európai Tanácsot.
Ami a saját szervezetünket illeti, a hivatalom komoly előrelépéseket tett a belső igazgatásbeli célkitűzések megvalósítása felé azáltal, hogy a panaszokat egy héten belül feldolgozzuk, egy hónapon belül döntünk az elfogadhatóságuk felől, és egy éven belül befejezzük a vizsgálatot. Tavaly augusztus végén 65 "egy éven túli" ügyünk volt. Ez a szám 2001 augusztusára 25-re csökkent. Ezek közül egy maradt folyamatban, mivel rendkívüli jelentést terjesztettünk az Európai Parlament elé. Öt másik esetben az európai ombudsman intézményét létrehozó és szabályozó európai parlamenti határozat [OJ No 113,4.5. 1994, p. 15] előírása szerint az érintett intézménynek további három hónap áll rendelkezésére, hogy részletes véleményt készítsen a vázolt javaslatokkal kapcsolatban.
Az ombudsman elérte, hogy az Európai Emberi Jogi Alapítvány a teljes neki járó összeget megkapja az Európai Bizottságtól.
A panasztevő az Európai Emberi Jogi Alapítvány nevében vette fel a kapcsolatot az ombudsmannal azt állítva, hogy az Európai Bizottság megtagadta a kamatfizetést egy olyan számla után, amelyet a Phare szerződésben kikötött 90 napos határidő után egyenlítettek ki. A Bizottság szerint a számlát azért nem fizették ki azonnal, mivel további dokumentumokat vártak az Alapítványtól. Emiatt a Bizottság kétségbe vonta a kamatkövetelés megalapozottságát. Annak érdekében azonban, hogy az ügyet egy hosszúra nyúló vita helyett közös megegyezéssel le tudják zárni, a Bizottság beleegyezett a teljes összeg kifizetésébe.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
