A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján, egy képzeletbeli állásinterjún nem lenne elképzelhetetlen a címben megfogalmazott - jelen szakmai lap olvasói számára vélhetően szürreális - kérdés feltétele. Hogy miért? Ennek megválaszolása érdekében az alábbi írás a közigazgatási bírói kinevezésre vonatkozó szabályokat kívánja górcső alá venni.
Hosszú évekig tartó szakmai vitát követően egyértelműnek látszik a magyar bírósági rendszer átalakításának következő lépése. Az igazságügyi kormányzat határozott célkitűzése, hogy Magyarországon a közigazgatási bíróságok, élükön a Közigazgatási Felsőbírósággal, a rendes bírósági szervezettől elkülönülten önállóan működjenek a közeljövőben. A II. világháborút megelőző szervezetrendszer ismételt megteremtéséhez szükséges első lépések az elmúlt években megtörténtek. Az Országgyűlés 2017. február 21. napján fogadta el a közigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt, amely önálló kódexként szabályozza a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának eljárásrendjét. Trócsányi László igazságügyi miniszter kijelentette, hogy az igazságügyi tárca még 2018. év vége előtt benyújtja a közigazgatási bíróság felállításáról szóló törvényjavaslatot. A tervek szerint hetven évvel azután, hogy megszűnt a Magyar Királyi Bíróság, 2020. január 1. napjával állhat fel az új, önálló közigazgatási bírósági struktúra.
A bírósági szervezetrendszer átalakításának vitájában célkitűzésként fogalmazódott meg, hogy a közigazgatási bíróságokra meghirdetett bírói álláshelyek betöltésére nagyobb lehetőséget kapjanak a gyakorlati életből érkező, az adott szakterületen dolgozó szakemberek. A bírói kinevezés alapvető feltételeit a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 4. §-ában meghatározott szabályok rögzítik. A szabályrendszer számos egyéb kritérium mellett a bírói kinevezés egyik feltételeként legalább egy évhossznyi gyakorlati idő eltöltését határozza meg. Gyakorlati időként az alábbi tevékenységeket jelöli meg a jogszabály:
a) bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként végzett tevékenység,
b) kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben végzett tevékenység,
c) korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként végzett tevékenység,
d) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezető, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenység.
A Bjt. hivatkozott rendelkezései évek óta változatlan tartalommal maradtak hatályban, a jogalkotó a bírósági szervezetrendszer tervezett átalakításának idején sem módosította a bírók kinevezésére vonatkozó törvényi rendelkezéseket. A bírók kinevezésére irányuló szemléletváltás azonban nem hagyta érintetlenül a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályairól és a pályázati rangsor kialakítása során adható pontszámokról szóló 7/2011. (III. 4.) KIM rendelet (a továbbiakban: miniszteri rendelet) normaszövegét. Ezen miniszteri rendelet szabályozza a bírói pályázat elbírálásának részletszabályait, többek között meghatározza, hogy mely kompetenciák, eredmények milyen pontszámot érnek a pályázatok elbírálásánál, így a miniszteri rendeletben meghatározott szabályok módosítása alapvető befolyást gyakorol a bírói helyekre benyújtott pályázatok rangsorának meghatározásakor. 2017. november 1. napjától jelentős mértékben módosult a bírói pályázatok elbírálásának részletszabályait tartalmazó miniszteri rendelet. A változások között szerepel a rendelet 6. §-ának kiegészítése is, amely többek között meghatározza, hogy a pályázat elbírálása során mi minősül közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati időnek. A rendelet értelmében közigazgatási jogi szakterületen szerzett joggyakorlati időnek minősül a jogi szakvizsga megszerzését követően,
a) a bíróként, igazságügyi alkalmazottként közigazgatási, munkaügyi ügyszakban kifejtett tevékenység,
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
