A gyakorlatban esetenként problémás annak a megítélése, hogy a hivatalbóli eljárás és a kérelem/kifogás hogyan viszonyul egymáshoz. A törvény szövegének a "kifogás hiányában is" kitétele arra utal, hogy az erre jogosultak kifogást terjeszthetnek elő valamely felszámolói intézkedés vagy mulasztás miatt, s ehhez kapcsolhatják a felszámoló felmentésére vonatkozó kérelmüket. Ilyenkor a kifogás kettős tartalmú, egy klasszikus kifogást és a felszámoló felmentésére vonatkozó kérelmet foglalja magában. (A kifogás törvényi szabályozása nem tartalmazza azt a lehetőséget, hogy valamely felszámolói mulasztás nélkül, kizárólag a felmentés iránt terjesszenek elő kérelmet a kifogásban.) Ennek következménye az a kérdés, hogy a kifogás elkésettsége esetén a bíróság dönthet-e a felszámoló felmentéséről vagy sem.
Az EBH 2001/548. sz. ügyben a Legfelsőbb Bíróság kifejtette, hogy a kifogások ugyan elkéstek, de hivatalból is lehet dönteni az ügyben, ezért figyelembe kellett venni, mint kérelmet. Az indokolás vonatkozó része:
"Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy ezzel az intézkedéssel kapcsolatban a május 6-án és május 19-én benyújtott kifogások a többször mód. Cstv. 51. §-a (1) bekezdése alapján elkéstek, mivel azok az intézkedés megtételét követő 8 napon túl kerültek benyújtásra. A bíróság csupán azért foglalkozhatott a kifogással érdemben, mert a többször mód. Cstv. 27/A. § (1) bekezdése szerint a bíróság a felszámoló jogsértő magatartása esetén erre irányuló kifogás hiányában is eljárhat." (Legf. Bír. Fpk. VIII. 32. 984/1999. sz.)
A Pécsi Ítélőtábla Fpkhf. II. 30.262/2009/2. sz. ügyében az elsőfokú bíróság a határozatában kifejtette, nem vizsgálta azt, hogy a hitelező bejelentése, mint kifogás határidőben érkezett-e, mivel hivatalból döntött a felszámoló felmentése tárgyában.
A végzés ellen a felszámoló fellebbezett, időközben a hitelező bejelentette, hogy a felmentésre irányuló bejelentését visszavonja. A másodfokú bíróság helybenhagyta a felszámoló felmentését kimondó határozatot, egyben rámutatott, hogy miután hivatalból történt a felszámoló felmentése, így a kérelem visszavonásának nincs jelentősége a felmentéssel kapcsolatos döntés felülvizsgálata körében.
Felmerült az a kérdés, hogy foglalkozni kell-e a felszámoló felmentésének kérdésével, ha a kérelmet olyan személy terjeszti elő, aki az eljárásban nem tekinthető félnek. Ez gyakran előfordul a kifogásolási eljárásban, ahol annak is jogában áll kifogást előterjeszteni, akinek jogát, jogos érdekét a felszámolói intézkedés vagy mulasztás érintette. [6. § (5) bek.] Az ilyen személy csak a kifogással kapcsolatos eljárásban minősül félnek, a felszámoló felmentését nem kezdeményezheti. Ha azonban olyan tényeket hoz a bíróság tudomására, amelyek megalapozzák a bíróság eljárását, nem mellőzhető a felmentés kérdésében való hivatalból történő döntés.
Következtetések: A bíróságnak hivatalbóli eljárásra van törvényi felhatalmazása, így bármilyen formában (kifogás, kérelem, bejelentés) hozzák tudomására azt az okot, amely a felszámoló felmentését megalapozza, döntést kell hoznia a felszámoló felmentése tárgyában.
A felszámolási eljárásban nagyon gyakran speciális jogorvoslati lehetőségeket szabályozott a törvényalkotó. Ennek tipikus esete a kifogás elleni fellebbezés lehetősége. Ezzel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság a BH 2007. 345. sz. döntésében rámutatott, hogy a Cstv. 51. §-ának (4) bekezdése a kifogást elbíráló végzés elleni rendes jogorvoslatra jogosultak körét az 1952. évi III. törvény általános szabályaitól eltérően határozza meg, s a fellebbezés jogát csak a két ellenérdekű félnek - a felszámolónak és a kifogást benyújtó félnek - biztosítja. Abból a szabályozásból, amely szerint a Pp. rendelkezéseit a felszámolási eljárásban a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni, jelen esetben az következik, hogy érdekelt harmadik személy felülvizsgálati kérelmet sem nyújthat be a kifogást elbíráló jogerős végzés ellen.
Hasonlóan speciális a fellebbezési lehetőség pl. a záróanyag ellen benyújtott kifogást elbíráló végzés elleni fellebbezés kapcsán. Emiatt merült fel a gyakorlatban az a kérdés, hogy miként alakul a fellebbezési jog a felszámoló felmentésével kapcsolatos bírói döntések esetében. A most tárgyalt esetekre a hatályos Cstv. 27/A. § (8) bekezdése azt tartalmazta, hogy a (6) és (7) bek.-ben foglalt határozat, azaz a felszámoló felmentését tartalmazó végzés ellen a felszámoló fellebbezéssel élhet, amely fellebbezést a másodfokú bíróság soron kívül bírál el. Ezzel kapcsolatban vitán felül az következik, hogy a felszámoló felmentését kimondó határozat ellen csak a felszámoló fellebbezhet.
Kérdés, hogy a felmentést elutasító döntés esetében van-e fellebbezési lehetőség.
A Pécsi Ítélőtábla az Fpkf. IV. 30.182/2009/3. sz. végzésében hivatalból utasította el az adós fellebbezését, melyet a felszámoló felmentésére irányuló kérelmének elutasítása miatt terjesztett elő. Az ítélőtábla az alábbiakkal indokolta az álláspontját:
"Az adós 14. sorszámú kérelmében a kijelölt felszámoló felmentését kérte az elsőfokú bíróságtól a Cstv. 27/A. § (6) bekezdése alapján, mert álláspontja szerint a felszámolóval szemben a Cstv. 27/A. § (4) bekezdés a) pontja szerinti kizáró ok áll fenn. Az elsőfokú bíróság az adós kérelmét fellebbezéssel támadott végzésével elutasította.
A végzés ellen az adós jelentett be fellebbezést, fellebbezésében a végzés megváltoztatását, és a felszámoló felmentését kérte.
A Cstv. 6. § (3) bekezdése értelmében azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
