A felperes keresetlevele szerint közte, mint bérlő és az alperes, mint bérbeadó között határozott időre szóló bérleti szerződés állott fenn egy üzletközpontban lévő üzlethelyiségre vonatkozóan. A felperes ezen értéknövelő befektetést végzett, különös tekintettel az alperes által kiadott befektetési tájékoztatóban hangoztatott arra a kilátásra, hogy elegáns, korszerű, magas látogatottságú, igen nagy számú vásárlót vonzó üzletközpont van kialakulóban.
A tájékoztatóban írtak nem váltak valóra, a látogatottság katasztrofálisnak bizonyult, a bevásárló központnak súlyos minőségi hibái voltak, üzemeltetése nem volt megfelelő.
Mindezek miatt a felperes közel egy év múltán kénytelen volt bezárni. Az alperes az üzletben talált árukészlet elszállítását megakadályozta. A felperes a bérleti szerződést felmondta.
A felperes keresetlevelében kérte: állapítsa meg a Választottbíróság a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbsége és a szerződés több pontjában foglaltak tisztességtelen egyoldalúsága miatt a bérleti szerződés érvénytelenségét, kötelezze az alperest a felperes által reálisnak tartott béren felüli összeg megfizetésére, a felperes által végzett beruházási költségeinek megtérítésére, végül állapítsa meg a Választottbíróság a zálogjog megszűnését.
Az alperes válasziratában azt állította, hogy a bérleti szerződést ő mondta fel. Ennek kapcsán a bérleti szerződés és a Ptk. 429. §-a alapján zálogjogával élve tartotta vissza a felperes árukészletét. Álláspontja szerint a Ptk. 210. §-ának (1) bekezdése nem alkalmazható, mivel a befektetési tájékoztató célja csupán informálás volt, nem garantált biztos hasznot a jövendő bérlők számára. Csak feltételes adatokat tartalmazott. A felperesnek tudnia kellett, hogy üzleti vállalkozása kockázattal jár. Tapasztalanság-ra nem hivatkozhat, hiszen módjában állott szaktanácsadó igénybevétele. Az állítólagos értékkülönbségnek a szerződés megkötésekor kellett volna fennállania. A bérleti szerződés megkötésekor a bevásárlóközpont még nem nyílt meg. A beruházási költségek megtérítésére irányuló kérelem azért alaptalan, mert a bérösszeg arra figyelemmel nyert megállapítást, hogy a bérlemény belső kialakítását a bérlő fogja elvégeztetni.
Az alperes mindezek alapján a kereset elutasítását kérte.
A) A Választottbíróság a kereset túlnyomó részét nem találta alaposnak.
Ítéletét az alábbiakkal indokolta meg:
1. A bérleti szerződés kifejezett rendelkezése szerint annak megkötésével a korábbi megállapodások, levelezések hatályukat vesztik. A felek szerződési kijelentései szerint tájékozódtak az őket érintő összes kérdésekről, nem támaszkodnak a másik fél által nyújtott semmiféle információra, nyilatkozatra. A felperes bérlő kijelentette, hogy rendelkezik a megfelelő gyakorlattal, tapasztalattal és ismerettel, sőt azt a nyilatkozatot is tette, hogy megkapott minden releváns információt és adatot, amelyre szüksége van a szerződés aláírásához.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
