Az egyik budapesti bank országos kamarához intézett megkeresésében annak a kérdésnek a tisztázását kérte, hogy a kölcsönszerződés és a kölcsönöszerződés biztosítékául szolgáló járulékos szerződések (zálogjog, óvadék, kezesség, biztosítéki célú engedményezés) azaz a szerződést biztosító mellékkötelezettségekről szóló megállapodás egy közjegyzői okiratba foglalása esetén ezek egy, vagy több jogügyletnek minősülnek-e, ebből következően a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet 3. § alkalmazása szempontjából ilyenkor egyetlen jogügylet a díjszámítás alapja, avagy az a szabály érvényesül, hogy ha a közjegyző több jogügyletet foglal egy okiratba, akkor az egyes jogügyletek (azaz egyrészt a kölcsönszerződés másrészt az azt biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó szerződés) után a munkadíjat külön kell felszámítani.
A bank a megkeresésben annak az álláspontjának ad hangot, hogy ilyenkor nem több, hanem egyetlen jogügylet okiratba foglalása történik, mivel a biztosított szerződés nélkül ("a főkötelezettséget tartalmazó alapügylethez képest") a szerződést biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó megállapodás nem jönne létre.
Álláspontom a következő:
Előre kell bocsátani, hogy fő- és mellékkötelezettség fogalma nem azonos a szerződéses kötelezettségekkel és a szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel.
A szerződéses főkötelezettség és mellékkötelezettség fogalma a szolgáltatásokon belül a főszolgáltatás és mellékszolgáltatás megkülönböztetésének felel meg.
A szolgáltatás a jogosultnak a szerződéssel biztosított érdekét elégíti ki. A szolgáltatás az a magatartás, amelyet a jogosult a kötelezettől követelhet, illetőleg amelyet a kötelezett a szerződés alapján tanúsítani köteles.
Egy-egy szerződés az esetek többségében szolgáltatások egész komplexumát tartalmazza, annak megfelelően, ahogyan a kötelem általában kötelezettségek komplexumát jelenti.
Ezek között vannak olyan szolgáltatások, amelyek rányomják bélyegüket az egész szerződésre, amelyekben a szerződés rendeltetése voltaképpen megvalósul (a szerződési érdek kielégítése), és vannak olyanok, amelyek ezek velejárói, a szerződési érdek kielégítésének elősegítői.
Ezen alapul a főszolgáltatások és mellékszolgáltatások megkülönböztetése, ami megfelel a főkötelezettség és mellékkötelezettség megkülönböztetésnek.
(Például: adásvételi szerződés esetében a főszolgáltatás az eladó részéről a dolog tulajdonának a vevőre való átruházása és a dolognak a vevő birtokába bocsátása, míg mellékszolgáltatás a dologra vonatkozó esetleges jogokról és dologgal kapcsolatos terhekről szóló tájékoztatás és az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratoknak a vevő részére való átadása.)
Szerződést biztosító mellékkötelezettségeken nem a szerződés szerinti fő- és mellékkötelezettségeket, hanem a szerződéshez fűzött mindazokat a különleges szankciókat értjük, amelyek a szerződés teljesítésére, szerződésszegés esetén pedig a szerződési érdek kielégítésére vonatkozó biztosítékokat jelentik, mégpedig mind a szerződés szerinti főkötelezettségek, mind mellékkötelezettségek vonatkozásában, a polgári jog általános szankcióin (érvénytelenség és kártérítés) túlmenően (tehát: foglaló, kötbér, zálogjog, kezesség, jogvesztés kikötése, jótállás stb.).
Ha a szerződés alapján egyetlen jogviszony jön létre (kölcsönszerződés - kölcsönjogviszony, kezességi szerződés - kezesi jogviszony, zálogszerződés - zálogjogviszony, adásvételi szerződés - adásvételi jogviszony stb.) az természetesen egyetlen jogügylet akkor is, ha a jogviszonyban a feleket a főkötelezettségen kívül mellékkötelezettségek is terhelik (például kölcsönszerződésnél a kölcsön visszafizetésén mint főkötelezettségen kívül mellékszolgáltatásként kamatfizetési kötelezettség, vagy az adós lakcíme, a munkáltatója megváltozásának a bejelentésére vonatkozó kötelezettség stb.) a fő és mellékkötelezettségek ugyanis ugyanannak az egyetlen jogviszonynak, - például a kölcsönjogviszonynak - a keretei között helyezkednek el.
Másról van szó a szerződés és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek esetében, itt a főkötelezettség és a mellékkötelezettség megkülönböztetés téves, a fő- és mellékkötelezettség ugyanis egyaránt a szerződés szerinti szolgáltatások része, míg a szerződést biztosító mellékkötelezettségek a szerződéshez kapcsolódnak ugyan, de ahhoz képest már külön jogviszonyt hoznak létre (például: kölcsönjogviszony és az ahhoz kapcsolódó (de nem a kölcsönjogviszony részét képező) zálogjogi, vagy óvadéki, vagy kezességi stb. jogviszony).
A felvetett kérdés az, hogy az okirat mikor tartalmaz egy és mikor tartalmaz több jogügyletet.
Jogügylet (azaz szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat) az a jogi tény, amely a felek között a jogviszonyt létrehozza.
A kérdést tehát az dönti el, hogy az okiratba foglalt jognyilatkozatok alapján egy vagy több jogviszony keletkezik.
Abban az esetben, ha az okiratba foglalt jognyilatkozatok következtében létrejön egy kölcsönszerződés, mint kötelmi jogviszony, és létrejön az ezt biztosító egyéb kötelezettségvállalások folytán más jogviszony is (személyi biztosítékként kötelmi jelleggel kezesség, vagy korlátolt dologi jog, zálogjog keletkezik stb.) kétséget kizáróan megállapítható, hogy az okirat több jogügyletet tartalmaz, mert több jogviszonyt keletkeztet.
Akkor pedig, ha a közjegyző több jogügyletet foglal egy okiratba, az egyes jogügyletek után a munkadíjat külön-külön kell felszámítani. (A hivatkozott rendelet 3. §-a.)
Az, hogy egy közjegyzői okiratban több jogügylet szerepel-e objektíve ítélendő meg, mégpedig annak alapján, hogy egy vagy több jogviszony jön létre az okirat alapján, akár egymástól függetlenül, akár egymáshoz szorosan kapcsolódóan, mint a biztosított ("alap") szerződés (például kölcsönszerződés, amelynek a felek hitelezőként és adósként az alanyai), és a szerződést biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó megállapodás (például a kölcsönjogviszony biztosítására zálogjogviszony létrehozása, amely jogviszonynak - akár személy szerint ugyanazok - a felek már zálogjogosultként és zálogkötelezettként az alanyai).
Több jogügyletnek nem csupán az azonos közjegyzői okiratba foglalt, egymástól független, vagy relatíve önálló jogügyletek tekintendők, mint például egy ajándékozási szerződés mellett egy adásvételi szerződés, vagy egy vállalkozási szerződés.
Több jogügylet az is, amelyből az egyik alapügylet a másik pedig az ehhez szorosan kapcsolódó járulékos jogügylet (szerződést biztosító mellékkötelezettség).
Az okirat tárgyilag akkor is több ügyletet tartalmaz, ha azok egymástól kölcsönösen függenek, egymásra tekintettel jönnek létre.
[A zálogjoggal (kezességgel stb.) biztosított kölcsönügylet okiratba foglalása akkor is két ügyletet tartalmaz, ha a közjegyző egyrészt a kölcsönszerződést, másrészt az ennek biztosítékaként kötött zálogjogi megállapodást egyetlen okiratba foglalja.]
A díjat az ilyen tárgyi ügylethalmazat esetén, ügyletenként kell felszámítani.
Helyes tehát ha a közjegyző a 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet 3. § alkalmazásával a törvényes mértéknek megfelelően az okiratba foglalt ügyletenként külön-külön önállóan számítja fel a közjegyzői díjat és költséget.
Fogalmilag kizárt, hogy egy kölcsönügylet és az azt szerződést biztosító mellékkötelezettség vállalásaként kísérő biztosítéki megállapodás okiratba foglalása esetén a közjegyzői díjat úgy kellene meghatározni, mintha szerződést biztosító mellékkötelezettségre vonatkozó szerződés, megállapodás nem létezne. ■
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Anka Tibor közjegyző, Cegléd
Visszaugrás
