2003. július 7-én jelent meg a 80. számú Magyar Közlönyben a hosszúnevű 2003. évi XLIX. tv. (a jogharmonizációs törvény), melyben teljesen új eljárásként alkották meg a vagyonrendezési eljárást. Ez az új bírósági nemperes eljárás a Ctv.-ben (az 1997. évi CXLV. törvényben) került elhelyezésre. A törvénymódosítás hatálybalépésének ideje 2004. január 1., ezért érdemes a már most látható problémákon eltöprengeni.
A vagyonrendezési eljárás szabályait arra találták ki, hogy rendezzék azt a helyzetet, ha előkerül egy olyan vagyontárgy a hivatalból történő törlési eljárás befejezése után - a törlést követően -, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa.
A Ctv. új 58/E. §-ában található utaló szabály szerint a végelszámolási eljárás és a felszámolási eljárás befejezése után feltalált vagyonra vonatkozóan is a vagyonrendezési eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a felszámolási eljárást követően az a bíróság jár el, amelyik a felszámolási eljárást lefolytatta, s lehetőség szerint az lesz a vagyonrendező, aki korábban a felszámoló volt. Ilyen esetben a hitelezők kielégítésére a Cstv. kielégítési sorrendjét kell alkalmazni.
Ebből következően tehát 3 különböző vagyonren-dezési eljárás fog indulni: a hivatalbóli törlést követő, a végelszámolási eljárást követő, a felszámolási eljárást követő, és mind a három más szabályok szerint fog lebonyolódni.
Nézzük meg a továbbiakban az általánosan érvényesülő rendelkezéseket, illetve a specialitásokat!
Maga a vagyonrendezési eljárás a törvény szerint olyan nemperes eljárás, melyet a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes megyei bíróság folytat le. (Nyilván itt a Fővárosi Bíróságot is érteni kell, ha az utolsó székhely itt volt, bár a törvény a Fővárosi Bíróságot nem említi.) A felszámolási eljárással kapcsolatos utaló szabályok tükrében azonban nem egyértelmű, hogy pontosan melyik csoportja, részlege jár el a megyei bíróságoknak. A törvényjavaslat Indokolása a következőket mondja erről:
"A törvényjavaslat szándékosan nem rendelkezik arról a kérdésről, hogy a nemperes eljárást a megyei bíróság melyik csoportja folytassa le. A megyei bíróság nevében jár el a felszámolási eljárásokat lefolytató bírósági csoport és a cégbíróságnak nevezett bírósági csoport is. A bírósági ügyvitel szabályairól szóló rendeletben, illetve megyei bíróság vezetése keretében - munkaszervezési szempontok figyelembevételével - lehet majd eldönteni, hogy melyik ügyszak munkáját célszerűbb igénybe venni. Kétségtelen, hogy az eljárás jellegénél fogva a felszámolási eljáráshoz áll közelebb, hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az eljárás egy önálló nemperes eljárás, amely esetében a felszámolásra irányadó szabályok csak akkor kerülhetnek alkalmazásra, ha ezt a Ctv. 58/A-E. §-ai kifejezetten megengedik. Más esetekben, mint a nemperes eljárások esetében általában, a háttérszabályozás a Polgári perrendtartás, ahogy ezt a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-a világosan rendezi."
Bár lehet, hogy ez volt a törvényalkotó szándéka, de nem vette figyelembe a Ctv. hatályos rendelkezéseit, ugyanis a törvény szerint az kizárt, hogy cégbíróság járjon el - bár a Ctv.-ben került elhelyezésre a vagyonrendezési eljárás -, hiszen a Ctv. 11. § (1) bekezdése szerint, ha cégbíróságról kíván beszélni a Ctv., akkor ezt így jelöli. Tehát - miután a Ctv. egyszerűen megyei bíróságnak nevezi az eljáró bíróságot és nem cégbíróságnak, ebből következően - a megyei (Fővárosi) bíróságok egy másik része (csoportja) fogja a vagyonrendezési eljárásokat lefolytatni. Célszerű ezeket - a bíróságok munkamegosztását is figyelembe véve - az egyébként csőd- és felszámolási eljárásokat lefolytató bíróságokhoz telepíteni, már csak azért is, hiszen gyakorlatilag a felszámolás egy részfeladatát - az értékesítést és vagyonszétosztást - kell ebben az eljárásban elvégezni.
[Megjegyzendő, hogy a bírák nagy része nem ért egyet a szerző álláspontjával. Az a körülmény, hogy a cégbírósági eljárásokat szabályozó Ctv.-be iktatták be a vagyonrendezési eljárás normáit, arra utal, hogy a cégbíróság nemperes eljárásai közé illeszkedik ez a speciális ügycsoport. Logikusan következik ez abból a tényből is, hogy a cég megszűnésére vezető hivatalbóli törlési és végelszámolási ügyek is cégbírósági hatáskörbe tartoznak, ésszerű ezért, hogy az ilyen okból törölt cég "hagyatékaként" utóbb előkerülő vagyontárgyak jogi sorsának rendezésében is a cégbíróság járjon el. A vagyonrendezési eljárást szabályozó
Ctv. 58/A-58/E. § utolsó - 58/E. §-ának (2) bekezdése - foglalkozik csak azzal az esetkörrel, melynél a cég törlését felszámolás előzte meg, és kizárólag ebben az esetben írja elő kötelező jelleggel a törvény, hogy az ilyen vagyonrendezési eljárást a felszámoló bírónak kell lefolytatnia. Emiatt a vagyonrendezési eljárásoknak azon részét, melyekre végelszámolás vagy hivatalbóli törlés után kerül sor, a megyei bíróságok cégbírósági részlegeihez; ahol pedig felszámolás után derül fény maradványvagyonra, a felszámolási részlegekhez célszerű telepíteni. (Ezt az ügyelosztási rendet fogja követni a Fővárosi Ítélőtábla Gazdasági Szakága is.) Mindettől függetlenül előre látható, hogy a megyei bíróságok (Fővárosi Bíróság) a vagyonrendezési ügyek kiosztásánál elsősorban arra lesznek figyelemmel, hogy a cégbírósági vagy a felszámolási részleg munkaterhe nagyobb-e, és ezért országosan igen változatos megoldásokat láthatunk majd arra nézve, hogy melyik megyei bírósági részleget jelöli ki a hivatalvezetés az ilyen ügyek intézésére. - Szerk.]
Az eljárás kérelemre és hivatalból indulhat.
Hivatalból kell az eljárást lefolytatni, ha
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
