Az anekdota szerint legalábbis ezt mondta "Hatvanyi Esvány a Debreczeni Kollégium ördöggel czimboráló" híres, hírhedt tudós professzora, amikor a főbíró felajánlotta neki, hogy szélsebes hintaján átviszi Hajdúsámsonba. A veszettül hajtó, kárörvendő debreceni főbíró megdöbbenése érthető volt, midőn célba érve, Hatvani professzort már dolga végeztével visszafelé indulóként pillantotta meg Hajdúsámsonban. Történt mindez az 1750-es években.
Jól tudjuk, hogy egyszer minden mese valóra válik, s most éppen abban a stádiumban vagyunk, hogy e megvalósulás boszorkánykonyhájába bepillanthatunk. Az én kassai nagybátyám még az 1960-as években, a család nagy derülésére, egyszer azt álmodta, hogy a Magyar Televízió egyik első, híresen csinos bemondónője - Takács Eszter - kilépett a TV képernyőjéről, s megcsókolta őt. Ma már, amikor az Euro-ITV konferenciákon azt látjuk, hogy az interaktív digitális televízión keresztül is úgy társaloghatunk ismerőseinkkel, mintha internetes összekötetésben lennénk, hogy a netes "szkájpolást" ne is említsük, már tudjuk, hogy a háromdimenziós virtuális valóság videojátékaiba interaktív módon belépve, a képernyő előtt egy csóknál különb dolgok is megtörténhetnek velünk. Hony soit qui mal y pense; ilyen különb dolog például az, hogy otthonról, vagy ne adj' isten munkahelyről - gyalog - elmehetünk, ha nagyon sietős nekünk, akár egyszerre is (!) egy szupermarketbe bevásárolni, ezzel egy időben egy bankba, és mondjuk a járási hivatalba is - anélkül, hogy fizikailag bárhová mennénk. És - mint Hajdúsámsonban Hatvani professzort - a szupermarketben, a bankban és a járási hivatalban, valós időben lát, fogad minket az eladó, a banki ügyintéző és a kormánytisztviselő. Ezt sem e-mailen, sem telefonon, de még skype-on sem tudnánk megtenni, viszont megtehetjük a post internetes virtuális valóság alkalmazásokban.
A virtuális valóság alkalmazás lényege, hogy a felhasználók szimbolikus reprezentánsai - úgynevezett avatár figurái - a számítógép rendszerében, a kibertérben létrehozott virtuális környezetben mozoghatnak és egymással valós időben kommunikálhatnak. Ezek a rendszerek a fantázia által kreált 3 dimenziós virtuális környezetben születtek, mint interaktív videojátékok. Az utóbbi évtizedben ezeknek a videojátékoknak, mint lenni szokott, komoly üzleti változatai is megjelentek. A nagy amerikai egyetemek virtuális osztálytermeket nyitottak, ahol mind a hallgatók, mind az oktatók valós idejű, érdemi szemináriumi órát tartanak, miközben bárhol lehetnek a valóságban. A világ legnagyobb vállalatainál a vezetők munkamegbeszéléseket folytathatnak, s ez nem videokonferencia, amikor valahol kamerák előtt kellene ülnie minden résztvevőnek, hanem egy virtuális tárgyaló, ahová az interneten keresztül bárhonnan beléphetnek, s virtuális reprezentánsaik úgy kommunikálhatnak egymással, mintha a valóságban is ott lennének. Egyes koncertekre már virtuális helyeket is árusítanak, amikor a valódi koncertterem valós idejű képébe léphetünk be, ott szabadon mozoghatunk, mintha éppen akkor mi is ott lennénk, de közben fizikailag bárhol lehetünk. Már a legnagyobb bankok is bevezették virtuális ügyfélszolgálataikat, ahol az ügyfelek érdemi felvilágosítást kapnak, tárgyalásokat folytathatnak. A telefonos kapcsolattal ellentétben, a virtuális bizniszben egy felhasználó egyszerre akár több rendszerbe is beléphet, vagyis a reprezentánsa valós időben egyszerre több helyen is megjelenhet. Ezekben a fejlesztésekben magyar szakemberek is részt vettek Amerikában.
Nyilvánvaló, hogy a közigazgatás-tudomány modernizációs vonala nem tehet úgy, mintha ezek a rendszerek nem léteznének. A Kaliforniából hazatérő magyar szaktudást kamatoztatnunk kell olyan tartalomfejlesztésekben, amelyek már nem csak az üzleti világ virtuális környezetét alakítják ki, hanem a közigazgatásét is.
Az információs társadalom igényeinek megfelelően a szolgáltatások terén - és itt elsőként a szórakoztatóipart kell kiemelni -, egyre nagyobb az igény a fizikai tér kitágítására képes, illetve új dimenziókat létrehozó rendszerek iránt. Jelenleg ezeket az úgynevezett virtuális térben működő háromdimenziós rendszerek képviselik legmagasabb szinten.
Jakobi (2007) meghatározásai nyomán az információs társadalom tere többszintű; a valós tér "alatt" - mint infrastruktúra - megjelenik a már említett kibertér, ami az elektronikus hálózatok, vezetékek, lefedettségek, szerverek és programok mértani, "karteziánus" világa (Mészáros 2003). A kibertérre kétféle mentális tér épülhet: egyrészt jelenlegi témánk a virtuális tér vagy virtuális valóság, másrészt a valódi, fizikai térben is megjelenni képes virtuális elemek tere, vagyis az úgynevezett hibrid tér, amelynek a kihasználása jelenleg még a tudományos fantasztikus Mátrix, Hasonmás és Avatár filmek világát idézi.
Ha nagyon sietünk, "gyalogoljunk" be a virtuális térben a valósággal megegyező budaörsi polgármesteri hivatalba
A virtuális tér az elektronikus rendszerek által generált, interaktív, háromdimen-
- 47/48 -
ziós környezet, amelyet a felhasználók átélhetnek. A magyar szakirodalomban Nemeslaki (2012) foglalja össze legérthetőbben a virtuális térben működő gazdaság jellemzőit. Ezek szerint a virtuális valóság nem más, mint a számítógépes rendszerek segítségével létrehozott mesterséges környezet, amelyben a felhasználó virtuális identitása ("avatarja") valós idejű kapcsolatba lép valóságos dolgok szimbolikus reprezentánsaival.
A budaörsi hivatali előtérben az ügyfél a kurzor mozgásával változtatja helyét és látóterét. Ugyanazokat a budaörsi információkat, berendezési tárgyakat látja, mint a valóságban. Választhat a szakigazgatási osztályok közül.
A felsőoktatás és a kutatás kapcsán ki kell emelnünk annak fontosságát, hogy az információ kommunikációs csúcstechnológia itt megjelenjen. Ismeretes, hogy a XXI. század első évtizedének a végén bekövetkezett gazdasági válság alatt csak az innováció orientált cégek tudtak prosperálni. Az innováció gazdasági megjelenésének katalizátora a felsőoktatás és a tudományos kutatás.
Cohi (2003) szerint a virtuális tér elemei a mesterséges és természetes dolgok szimbolikus reprezentánsai. Amikor tehát virtuális közigazgatási teret építünk, a szolgáltatásmintákat a való világ, vagyis a tényleges szolgáltatások másolásával kell létrehoznunk. A virtuális igazgatási tér létrehozása során a valódi fizikai igazgatási tér elemeinek egy-egy szeletét kell minél pontosabban utánozni, modellezni, legyen az egy ügyfélszolgálati épület, vagy egy eljárás munkafázis sorozata.
A szakirodalom szerint a virtuális tér építésének három feltétele van, amelyek az igazgatási céllal létrehozott virtuális világ esetében az alábbiak lehetnek:
1. az elektronikusan generált háromdimenziós igazgatási (hivatali) környezet;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
