Megrendelés

Vargha Éva[1]: Az önkormányzatok és a Magyar Államkincstár kapcsolata II.* (JURA, 2018/1., 173-184. o.)

A Kincstár állampénztári tevékenysége és központosított illetményszámfejtési feladata

A Kincstár állampénztári tevékenysége szolgáltató jellegű alapvetően, abban az esetben is, mikor pályázatos ellenőrzést végez, hiszen itt a támogató részére biztosít lebonyolító szolgáltatásokat. Domináns a feladatok között ezen támogatásokhoz kapcsolódó közreműködői feladat, valamint az értékpapír forgalmazás és számlavezetési szolgáltatás. A támogatások egy része klasszikus pályázati eljárás útján jut el az önkormányzatokhoz. Klasszikus pályázati eljárás, a pályázati felhívásra beérkező, bírálati szempontok alapján, döntéshozó testület által hozott támogató vagy elutasító döntés. A klasszikus pályázati eljárás alapvetően piaci szereplők, illetve fél állami szereplők (pl. Kht.-k) útján került végrehajtásra a rendszerváltást követő 20 évben. Ez a típusú támogatás a költségvetésből igényelhető támogatásoktól némileg eltér, hiszen itt nem kifejezetten csak a közszféra a kedvezményezetti kör, mindemellett nyilván a célok is szerteágazóbbak.

1. Pályázatos támogatások-Önkormányzatok támogatása

Ma már elég letisztult támogatási rendszer van érvényben, ám nem volt ez mindig így. Ugyan ma is van mit átláthatóvá, elérhetőbbé tenni a költségvetésből finanszírozott támogatások esetében, de a 2000-es évekhez képest sokat javult a helyzet. Mind az intézményrendszer, mint a vonatkozó szabályozási környezet inkább volt káosznak nevezhető, semmint rendszernek.

Amiért érdekes megemlíteni a rendszerváltást követő pályázati rendszert, az az, hogy a régi típusú támogatások szerződései közül számos még ma sem lezárt, tehát élő szerződés. Régi típusú szerződések esetében nagyjából azt lehet mondani, hogy ahány minisztérium, illetve minisztériumi főosztályból érkezett forrás, annyira változatos volt annak szabályrendszere, lebonyolítása. A standardizálás hiány mellett, a szerény informatikai támogatás fokozta az útvesztőt. Mindebből egyenesen következik, hogy bármilyen adat vagy információ előállítása, hozzáférhetősége erősen korlátozott volt. Még ma is vannak olyan élő szerződések, amelyek csak egy excel táblában léteznek.

A rendszerváltás követően szinte burjánzani kezdtek a különböző költségvetésből származó támogatások, amelyet egy veteményeskerthez lehetne hasonlítani, amit szép lassan magára hagytak az évezred elejére. Első körben egy-egy minisztérium, illetve annak részlegei, majd lassacskán egy-egy gazdasági szervezet, nonprofit szervezet (ESZA Kht., MAG Zrt.) is támogatások kezelőjévé vált, önálló szabályrendszerrel, intézményrendszerrel. A források, azok keveredése, az elszámolási szabályok teljesen egyedi képet mutattak. Amellett, hogy a pályázatok, támogatások feltétel rendszere igen összetett volt, a jogorvoslat is általában hiányzott, "jogorvoslatnak helye nincs" és a "nem reparálható" kifejezések a rendszertől nem voltak idegenek. A nyilvánosság messze nem volt szerves része az intézményrendszernek. Számos szélsőséget lehetne felsorolni a támogatási formára, módra. A rendszer működéséhez hozzátartozik, hogy a pályázatokat kezelő intézményeknek kényes egyensúlyt kellett fenntartania mind a támogató, mint a pályázó felé, ahhoz, hogy a feladatot továbbra is ők láthassák el. A nagyobb uniós forrásokkal nagyobb ellenőrzések is érkeztek, így az uniós ellenőrzések sorra tárták fel a hiányosságokat. A Bizottság ellenőrei közel sem olyan elnézőek, mint a hazai intézményrendszer, és a feltárt szabálytalanságok esetében a forrás elvonásra kerül. Ellenben, ha hazai ellenőrző rendszer tárja fel a hibát, akkor az uniós forrás megmarad, csak máshol kell felhasználni. Az állandóan változó intézményrendszeri szereplők, egymásban versenytársat látva, a jó gyakorlatok átadását, a kommunikációt, tapasztalatcserét is általában mellőzték. Ebben a környezetben egyetlen szereplőnek sem volt könnyű feladata és sokszor ez a pályázatok megvalósítását is gátolta. A legnagyobb nehézség az állandó fluktuáció volt mind a pályázó, mind a támogató, mind a közreműködő szervek részéről. Az ellenőrzések során, ha a "nem tudom, én még akkor nem voltam itt" mondatért egy forintot kaptunk volna, már biztos fedezete lehetne az összeg egy forintos alapú ultipartinak.

Érdemes megemlékezni arról a tényről, hogy amikor "uniós támogatásokról" beszélünk, akkor

- 173/174 -

egyben központi költségvetésből származó támogatásról is beszélünk, hiszen nincs olyan uniós forrás - kivéve a közvetlen támogatásokat -, melyhez ne kellene a hazai költségvetésnek hozzájárulnia, ez egy fajta biztosíték az Unió számára a források megfelelő hasznosítására. Illetve egy másik lényeges uniós támogatási feltétel, hogy egyszerre egy területet egy forrásból kerüljön finanszírozásra. Azaz egy-egy támogatási prioritás vagy alapvetően hazai forrásból vagy uniós forrásból kerüljön finanszírozásra, a kettős finanszírozás elkerülése érdekében. A kettős finanszírozás több értelemben használatos, legtágabb értelemben maga a fejlesztési cél, legszűkebben pedig maga az elszámolt tétel költsége esetében kívánalom, hogy ne legyen több támogatási forrásból finanszírozva. Az Unió alapvetően nem támogatja a támogatás-halmozást, de a legtipikusabb megjelenési formája a kettős finanszírozás elkerülésének maga a pályázat.

Számos támogatási formát, jogcímet, előirányzatot kezel a Kincstár. A pályázatos támogatási rendszer keretében a Kincstár már alapításától kezdve létező szakértelmét és technikai felkészültségét hasznosítva folytatta azokat a tevékenységeket, amelyeket korábban jogszabályi alapon, majd szolgáltatásként az Állami Fejlesztési Intézet Rt. végzett. Ennek keretében közreműködik a pályázati úton kihelyezésre kerülő területfejlesztési, egyéb fejlesztési, előcsatlakozási alapokból, egyéb európai uniós forrásokból származó, valamint agrárberuházási támogatások pályázati rendszerének működtetésében (a döntés előkészítéstől, a folyósításon át, a kötelezettségek teljesítésnek ellenőrzéséig, illetve a keletkezett követelések kezeléséig).

1.1 Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatások - vis maior támogatás

Decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatait, melynek keretében TEKI (területi kiegyenlítést szolgáló beruházások támogatása), CÉDE (Helyi önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül), LEKI (leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása) és TEUT (Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújításának támogatása) támogatásra rendelkezésre álló keretek odaítéléséről az illetékes Regionális Fejlesztési Tanács döntött és felhasználására 2009. december 31-ig volt lehetőség. A támogatások célja az önkormányzati szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó tárgyi eszköz fejlesztése, valamint a meglévő egyenlőtlenségek mérséklése. A Kincstár feladata a forráshoz kapcsolódóan a helyszíni ellenőrzések elvégzése, abban való közreműködés, a szerződésmódosítások előkészítése, valamint a visszavonáshoz kapcsolódó kamatszámítás és a visszavont összeg visszafizetésének figyelemmel kisérése. A decentralizált jelzőt a források odaítélésének és ellenőrzésének helyi végrehajtása miatt érdemelte ki. Korábban a vis maior támogatásnak is volt decentralizált kerete.

Ma is igényelhető támogatás a vis maior, ezt a támogatást kizárólag helyi önkormányzatok igényelhetik. Nevéből eredően az előre nem látott kényszerítő körülmény, elháríthatatlan akadály leküzdésére, illetve helyreállítására, úgymint természeti vagy más eredetű erők által egyrészt a fenyegető veszély esetén az indokolt védekezés, másrészt a már az említett erők által okozott károk helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat tulajdonában lévő építményeiben esett károk helyreállítására, illetve a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéshez való hozzájáruláshoz. A támogatási igény elbírálásánál fontos szempont, hogy nem igényelhető a támogatás, ha az önkormányzattól elvárható a védekezés költségének finanszírozása a rendelkezésre álló forrásai alapján, illetve nem támogatható tárgyi eszközberuházás, fejlesztés, előkésztésre, működési jellegű kiadásokra.

A támogatás nyilvántartása, folyósítása és igénylése az EBR42 információs rendszeren keresztül történik. A Kincstár feladata a benyújtott pályázatok ellenőrzése, hiánypótlása, véleményezése, nyilvántartás vezetése a pályázatokról, támogatásokról, támogatások folyósítása miniszteri utalványozás alapján, elszámolások ellenőrzése, visszafizetésre kötelezés, annak teljesítésének ellenőrzése, adatszolgáltatás, valamint a biztosításokhoz kapcsolódó ellenőrzések elvégzése.[1]

1.2 Területfejlesztési támogatások

A Kincstár a TFC (Területfejlesztési célelőirányzat), TFFP (Területfejlesztéssel és fejlesztéspolitikával összefüggő feladatokat szolgáló előirányzat), TRFC (Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat), VÖC (Vállalkozási övezetek támogatása célelőirányzat), KITA (Kistérségi támogatási alap célelőirányzat) és a TTFC (Térség- és településfelzárkóztatási célelőirányzat) támogatásokkal kapcsolatban a szerződésmódosítás előkészítésének, szerződésmódosításának feladatát látja el, ellenőrzi a finanszírozási igényeket, majd azok folyósítását végrehajtja, fogadja és megvizsgálja a projekt megvalósításáról készített beszámolót, helyszíni ellenőrzése-

- 174/175 -

ket végez és a követeléskezeléssel kapcsolatos végzi. Ezek a pályázatok sem nyitottak már, közel tíz éve nincs lehetőség pályázat benyújtásra ezen előirányzatok esetében. Ezen előirányzatok kedvezményezettjeinek többsége önkormányzat.

Felmerül a kérdés, hogy miért van létjogosultsága egy olyan pályázati forrásról beszélni, melyre már évek óta nem lehet pályázni. Egy fejlesztési célú pályázat életútja hosszú, így pl. egy 2008-ban megjelent pályázati felhívásra beérkezett pályázattal még ma is van teendő, mind a kedvezményezettnek, mint az intézményrendszernek. Egy pályázat végrehajtásának mindkét oldalról (megvalósító és támogató) három szakasza van: előkészítés, megvalósítás, fenntartás. Nyilván a két oldalon a tartalom eltérő, más-más feladatok kapcsolódnak a folyamatokhoz, mondhatni két értelemben használjuk a fogalmakat. Maradjuk a példánknál: egy 2008-ban megjelent pályázati felhívás támogatói előkészítéséhez: egyeztetések, forrásbiztosítás, lebonyolítás biztosítása mindenképp hozzátartozik. Ez a folyamat a felhívás megjelenése előtti szakasz, mely általában fél évet is igénybe vesz, ez nagyban függ a pályázat összetettségétől, esetleges előéletétől ennek hossza, s ez az összefüggés érvényes valamennyi szakaszra. A felhívás megjelenését követően a pályázók előkészítő szakasza következik, melyre ideális esetben a támogató elegendő időt biztosít, a megfelelő minőségű pályázatok elkészítése érdekében. Itt nyilván nem napokban érdemes gondolkodni, főként egy építési beruházás esetén, hiszen maga a tervezés és engedélyezés is időt vesz igénybe. A megfelelő pályázat elkészítése után a beérkezett pályázatok értékelése, bírálata és támogathatóságukról való döntésük következik.

Ugyan van lehetőség a legtöbb esetben a benyújtást követően a pályázat megvalósítására, de ritkán élnek vele a pályázók, hiszen van benne kockázat, esetleges elutasítás esetén a költségei nem kerülnek támogatásra. Döntést követően megkezdődhet a pályázatok megvalósítási szakasza, nyilván támogatás nélkül is megvalósulhat a pályázat, de annak nincs relevanciája a dolgozat szempontjából. Nagyobb pályázatok esetében a megvalósítási szakasznak is van előkészítése. Egy pályázat megvalósítása ritkán történik meg azonnal, hiszen sok esetben tervek, engedélyek szükségesek, ritkán tárgya egy pályázatnak, hogy egy számítógépet vesz a kedvezményezett és pont enter. Van ilyen eset, de azért általában a komplex fejlesztések szolgálnak közvetlenül kormányzati célokat. Például vesz valaki egy számítógépet a pályázat keretében, és kötelezettséget vállal egy fő egy évig tartó foglalkoztatására, ezzel hozzájárulva közvetlenül a munkanélküliség csökkentéséhez, a foglalkoztatási célokhoz. A megvalósítás szakaszával megkezdődik a finanszírozás szakasza is, ez a beruházás komplexitásától függően akár több lépcsőben, szakaszban is megvalósulhat. Minden pályázati elem megvalósítását követően elérkezik a befejezés, a zárás időszaka. Ez a folyamat általában kb. egy rétestésztához hasonlítható, lehet húzni-vonni, mire a beruházás-fejlesztés minden szereplője (kedvezményezett, beruházó, műszaki ellenőr, engedélyező hatóságok, közreműködő szerv, támogató) megnyugtatóan lezártnak tekintik. A megvalósítás zárását követően kezdődik a fenntartási időszak, mely kötelezettségnek való eleget tétele után kerül lezárásra egy támogatás. Gondoljunk csak egy állami támogatással (jelenleg CSOK-os jelzővel ellátott) megvalósuló házépítésre, most elkezdjük az előkészítést, jövőre nekiláthatunk az építkezésnek, talán 3 év múlva befejeződik az építés, persze, ha nem jön közbe semmi, és 2031-re már le is törli a Magyar Állam az elidegenítési és terhelési tilalmát. Nem megy ez másként egy jogi személynek sem könnyebben, még a költségvetési szerveknek, önkormányzatoknak sem. A fenntartási időszak lehet rövidebb - bizonyos esetekben nem tíz év, hanem öt. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a 2009 óta nem létező pályázatokról is említést érdemes tenni.

1.3 Turisztikai célelőirányzat

Nevéből eredően alapvetően idegenforgalmi, illetve az idegenforgalmi vállalkozások infrastruktúrájának fejlesztése a célja az előirányzatnak, beleértve a humánerőforrás fejlesztést is. Többek között vállalkozásfejlesztés, idegenforgalmi ágazat hatékonyságának és bevételeinek növelése a belföldi turizmus fejlesztésével, idegenforgalmi szolgáltatások színvonalának növelése, turisztikai termékek fejlesztése, vidékfejlesztés, vidéki infrastruktúra, falusi lakosság munkalehetőségeinek és életkörülményeinek javítása célokra használható. Az önkormányzatok nagy része élt ezzel a pályázati lehetőséggel. A Kincstár a számlabefogadást, azok ellenőrzését, a támogatási szerződés teljesítésének ellenőrzését, beleértve a helyszíni ellenőrzéseket, valamint a támogatási program lezárásával kapcsolatos feladatokat látja el. A területfejlesztési támogatásokhoz hasonlóan ebben az esetben a finanszírozási feladatok már nem relevánsak.

- 175/176 -

1.4 Regionális Gazdaságépítési Program

A program célja volt az ipari parkok, inkubátorházak, logisztikai központok, innovációs központok és transzferközpontok létrehozása és támogatása, amelyek elsősorban a csúcstechnológia ágazatok fejlesztésében vesznek részt, illetve azokat segítik elő, továbbá támogatja a korszerű vállalatirányítási és szervezési technikák alkalmazását, műszakifejlesztési innovációs rendszereket, adatbankokat. A korszerű, tudásbázisú szervezetek fejlesztése volt az elsődleges feladata, szintén évek óta nem létező forrás. A pályázati forrás az önkormányzatok számára is nyitott volt.

Kincstár feladata a támogatással kapcsolatban a szerződésmódosítási kérelmek továbbítása, záró beszámolók feldolgozása, helyszíni és egyéb ellenőrzések elvégzése, valamint a követeléskezelés. Korábban mind a turisztikai, mind a regionális gazdaságépítési program a Széchenyi Terv része volt. A Széchenyi-tervnek nevezett középtávú gazdaságfejlesztési programot a Gazdasági Minisztérium 2001 elején egy kiadványban tette közé. Hét fő fejezetből állt a program: vállalkozáserősítő program, lakásprogram, turizmusfejlesztési program, autópálya-építési program, kutatási, fejlesztési és innovációs program, regionális gazdaságépítési program és információs társadalom és gazdaságfejlesztési program.[2] A jelenlegi uniós támogatásokhoz kapcsolódó fejlesztési, programozási ciklus (2014-2020) Széchenyi 2020 program, a korábbi programozási időszakot egy részének (20112013) pedig Új Széchenyi Tervnek fejlesztési ciklus volt a "fantázia" neve.

1.5 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

A Magyar Államkincstár közreműködő szervezeti feladatokat lát el a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program végrehajtása során. A Széchenyi 2020 egyik operatív programja, melynek célja a fejlesztési időszakban a megyei, térségi és települési gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás növelés a konvergencia régióba tartozó megyékben, azaz a 18 megyében, mely fővároson és Pest megyén kívüli terület. Elsősorban az önkormányzatok részére biztosít forrásokat a gazdaságfejlesztési és azzal összefüggő város- és településfejlesztési akciókon keresztül. A TOP program hét prioritás tengelye 1. prioritási tengely: térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére, 2. prioritási tengely: vállalkozás barát, népességmegtartó településfejlesztés, 3. prioritási tengely: alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken, 4. prioritási tengely: a helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése, 5. prioritási tengely: megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködés, 6. prioritási tengely: fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban, 7. prioritási tengely: közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD), a prioritási tengelyek stratégiai célok, melyek mérhető eredményekkel bírnak[3].

A Kincstár a programmal kapcsolatosan közreműködő szervezeti megbízatást lát el, nevezetesen döntés-előkészítés, szerződéskötés és módosítás, finanszírozás, projekt előrehaladás nyomon követése, követeléskezelés és az igazolóhatóság feladatait.

272/2014. (XI. 5.) számú a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló Korm. rendelet 116. szakasza szerint az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére a Kincstárnál külön fizetési számlával kell rendelkeznie a kedvezményezettnek, ha meghaladja az 500 millió forintot a támogatás összege és a megítélt támogatás teljes egészét előlegként kívánja igénybe venni.

1.6 Regionális Operatív Program

Az operatív program célkitűzései a hét tervezésistatisztikai régióban eltérőek voltak. Ez az operatív program az előző (2007-2013) programozási időszak fejlesztési stratégiájának volt része. A régiók a NUTS-2 szintű egységeket takarja, a kódokat az Eurostat fejlesztette ki és uniós rendelet szabályozza[4]. A régiók különböző adottságokkal rendelkeznek, mely egyben eltérő fejlesztési lehetőségeket kínál[5]. A Közép-magyarországi régió kivételével valamennyi régió konvergencia régióba[6] tartozik. A konvergencia régiók tekintetében a Kincstár látja el a közreműködő szervezeti feladatokat. Az operatív program tartalmaz kizárólag az önkormányzatok részére elérhető alprogramokat is, valamint bármely jogi személy részére elérhető programokat is.

A Kincstár feladata a fejlesztési programhoz kapcsolódóan a projektek zárása és fenntartásának nyomon követése, továbbá az esedékes helyszíni ellenőrzések lefolytatása és a Kedvezményezettekkel való kapcsolattartás.

- 176/177 -

2. Követeléskezelési feladatok

A Kincstár többféle jogcímen keletkező, de minden esetben belföldi adósokat terhelő állami követelések kezelését végzi. Továbbá a teljes támogatotti körre kiterjedő csőd-, felszámolás-, végelszámolás-, átalakulás- és megszűnés figyelését. A követelések nagy része a szerződés alapján nyújtott támogatások visszavonásából, visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások vissza nem fizetéséből áll. A Kincstár az állami követelések kezelését jogszabály, megbízási szerződés és egyedi felhatalmazás alapján látja el.

A Kincstár eltérő feladatokat végez az egyes előirányzat finanszírozása esetében, hasonlóan van ez a követeléskezelés területén is. Megbízás és felhatalmazás alapján végezheti az ügyféllel való kapcsolattartást, a befizetetések fogadását, a peres és nem peres eljárások útján történő behajtást. Itt a kincstár közjogi értelmezése előtérbe kerül, vagyis az állami vagyon működéséért felelős szervek teljes rendszerét és az általuk kezelt állami vagyon összességét jelenti.

A követelés behajtásának végső lehetősége az adósságrendezési eljárás megindítása önkormányzat esetében. Ez az önkormányzatok fizetőképességének helyreállítására törekvő nem peres eljárás, melyet kezdeményezhet az önkormányzat saját maga és a jogszabályban meghatározott hitelezők köre. Nem gyakori jelenség, 1996 óta létezik a jogintézmény, hozzávetőleg azóta félszáz eljárás került lefolytatásra[7].

3. Kincstári Monitoring Rendszer-Országos Támogatás-ellenőrzési Rendszer (KMR, OTR)

A költségvetési és egyes önkormányzati támogatások nyilvánosságának biztosítása érdekében a Kincstár monitoring rendszert működtet az Áht. felhatalmazása alapján. Érvényesen nem nyújtható költségvetési támogatás és költségvetési támogatásnak nem minősülő csekély összegű támogatás a monitoring rendszerben történő rögzítés nélkül.[8] 2016-tól már elektronikus úton, adatszolgáltatói felületen kell rögzítenie a támogatónak a nyújtott támogatás alapadatait.

A rendszer kezeli az adórendszeren belüli és az azon kívüli de minimis támogatásokat is. A rendszer célja a támogatások, támogatási konstrukciók nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség támogatása, a támogatást nyújtó szervezetek számára támogatási döntések, kifizetések kizáró okainak, támogatáshalmozódás vizsgálatához támogatást nyújtani, továbbá a Támogatásokat Vizsgáló Iroda[9] és az Emberi Erőforrás Minisztérium egyes támogatásokhoz kapcsolódó jóváhagyó feladatkörének informatikai támogatása.

4. Építtetői fedezetkezelés

Az építőiparban a rendszerváltást követően folyamatosan nőttek a körbetartozások, lánctartozások. A tartozások kihatással voltak az ágazat teljesítő képességére, olyannyira, hogy 2010-től recesszióba került az ágazat. Az ágazat élénkítését, a tartozások csökkentését megcélzó egyik eszközeként került bevezetésre az építtetői fedezetkezelés.

Az építőipari kivitelezések során a fedezet célhoz kötött felhasználása érdekében, a teljesítés segítésére kerül a fedezetkezelő bevonásra. A fedezetkezelő feladata kivitelezési szerződésben meghatározott ellenérték megbízó által rendelkezésre álló pénzügyi fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosíték összegének kezelése. Kötelező a fedezetkezelő igénybevétele a közbeszerzési törvény hatálya alá nem tartozó, de a törvény szerinti közösségi értékhatárt (5.225.000 euró) elérő vagy azt meghaladó építési beruházás esetén. A fedezetkezelőt a szerződő felek választják a Kincstár és a fizetési számla vezetésére jogosult pénzforgalmi szolgáltató közül. 2010. július 25-ig a közbeszerzés hatálya alá tartozó 90 millió forint becsült értéket elérő vagy azt meghaladó építési beruházás esetén is kötelező volt fedezetkezelőt igénybe venni. Az első eset kevésbé érinti az önkormányzatokat, míg az utóbbi számos önkormányzati beruházást érint.

A folyamat első állomása a fedezetkezelői szerződés megkötése a Kincstár és az építtető között, ezt követően a Kincstár megnyitja a fedezetkezelői számlát, majd az építtető a kivitelezési szakaszok megkezdése előtt, szakaszolás hiányában a teljes ellenértéket a Kincstár rendelkezése alá bocsátja. Ezt követően a Kincstár a teljesítésigazolással összhangban kiállított számla alapján teljesít kifizetést a fedezet alá bocsátott összegből a fővállalkozó részére, amennyiben igazolja a teljesítésben részt vett alvállalkozók tevékenységének ellenértékének határidőben való kiegyenlítését, ennek hiányában a Kincstár a nem teljesített összeget a fővállalkozótól visszatartja és közvetlenül az alvállalkozónak teljesíti, a maradékot pedig kiegyenlíti a fővállalkozó részére. Majd a Kincstár tájékoztatja az építtetőt a fedezet mértékének változásáról.

A Kincstár a feladat elvégzése érdekében elektronikus alvállalkozói nyilvántartást vezet, melyben a kivitelezői nyilvántartási kötelezettség teljesítését

- 177/178 -

és az alvállalkozói teljesítések határidőben történő kiegyenlítését kíséri figyelemmel.

5. Munkáltatói lakástámogatás

A munkáltató által nyújtott béren kívüli juttatás egyik formája a lakástámogatás. A munkáltató a Kincstár által folyósított lakáscélú vissza nem térítendő támogatást, illetve kamatmentes kölcsönt adómentesen nyújthatja[10]. A Kincstár számlatulajdonosai részére, megbízás alapján ellátja a munkáltatói lakáscélú támogatások lebonyolítási feladatait, díj ellenében.

A vissza nem térítendő munkáltatói lakástámogatás munkáltató részéről történő juttatásához külön megállapodás megkötése nem szükséges a Kincstárral, a megfelelő nyomtatvány és előzetes bejelentés benyújtása szükséges. A Kincstár a megfelelő és hiánytalan bejelentés és nyomtatvány benyújtását követően folyósítja a támogatást a munkavállaló részére, évente végez a munkáltatóval adategyeztetést a nyújtott vissza nem térítendő támogatások összegéről, adatairól, igazolást állít ki a munkáltatónak az általa folyósított támogatásokról, továbbá a NAV-nak szolgáltat adatot a kiutalt támogatásokról.[11]

A lakástámogatások másik csoportját alkotó kamatmentes kölcsön nyújtásához kapcsolódó lebonyolítási tevékenységet a Kincstár és a nála fizetési számlával rendelkező munkáltatók részére végzi. A Kincstár ebben az esetben folyósítja a munkáltatói kölcsönt, amennyiben a fedezet rendelkezésre áll, a folyósítási feltételek fennállnak. Ellátja a folyósított kölcsön beszedési és nyilvántartási feladatait, mind a munkavállaló, mind a munkáltató részére elkészíti a vonatkozó jogszabályokban, megállapodásokban előírt elszámolásokat és igazolásokat, végzi a nyújtott kölcsön követeléskezelésével kapcsolatosan felmerült feladatokat, ideértve a kölcsön biztosítékainak jogi érvényesítését is. A Kincstár a tevékenységet térítés ellenében végzi, a munkáltató részéről lebonyolítási díj, a munkavállaló részére kezelési költség kerül felszámításra.

Továbbá egyéb kapcsolódó szolgáltatást végez, külön megállapodás alapján, példának okáért elvégzi az adómentesség feltételeinek való megfelelőség vizsgálatát.

6. A gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság

Az apát gyermeke születése esetén öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság illeti meg. A szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, legkésőbb a szülést követő második hónap végéig. A pótszabadság idejére az apát távolléti díj illeti meg, melynek összegét és közterheit a központi költségvetés téríti meg. Az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, negyedév végig, de legkésőbb a vonatkozó munkabér kifizetését követő hármadik év végéig lehet igényelni, az igénylő székhelye, vagy telephelye szerint illetékes Kincstárnál. A Kincstár a negyedév végét követő 15-éig kiutalja az igényelt összeget. A pótszabadság sajátossága, hogy a munkavállaló igénye szerint kell kiadni, továbbá, hogy esedékessége elválik a tárgyévi szabadságtól, hiszen azt legkésőbb a születést követő második hónap végéig kell kiadni. Ennek okán a munkáltatónak a pótszabadság igénybevételéről nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza az igénybevevő nevét, az igénybevett napok számát, annak időpontját, a távolléti díj összegét, számítási módját, továbbá a távolléti díj közterheit.[12]

2015. január 1-jétől követően csak a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók nyújthatják be a pótszabadsággal összefüggő költségtérítési igényüket. A Kincstár költségvetési szervek, így az önkormányzatok esetében, abban az esetben folyósít költségtérítést 2015. január 1-jét követően, ha a kérelem alapját képező apát megillető pótszabadságot 2014. december 31-ig vette igénybe a munkavállaló és a Kincstártól még a munkáltató nem igényelte vissza költségtérítést. Erre legkésőbb 2017. december 31-ig van lehetősége az önkormányzatoknak.

7. Állampapír forgalmazás

A Kincstár állampapír forgalmazást több mint 20 éve végez. Az állampapír az egyik legbiztonságosabb befektetések forma, hiszen az állam által kibocsátott, állami kezességvállalással garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírról van szó, melyre az állam értékhatártól függetlenül, mind a kamatra, mind a névértékre garantálja a kifizetést, elévülés nélkül. Nemcsak a biztonság az előnye az állampapíroknak, hanem a relatív magas hozam, a likviditás, a változatos futamidő és a többféle címletezés is. A futamidő széles skálán mozog az éven belüli lejáratú kincstárjegyektől, a több éves akár 15, 19 éves lejáratú államkötvényekig. A címletezés is igen sokféle: egy forinttól a 10 000 forintig, és ez értékpapíronként igen eltérő. A Kincstár dematerializált értékpapírokat forgalmaz, melyeket vásárlását az ügyfél az értékpapír nyilvántartási-számlájáról tud megvásárolni. Értékpapír letéti számla nyitására is van lehetőség. A Kincstár elő-

- 178/179 -

nye a banki befektetési szolgáltatásokkal szemben, hogy a számlavezetés díjmentes, ugyanakkor biztosítja a bankoknál megszokott kényelmi szolgáltatásokat, mint például a web felületen történő rendelkezés, vagy akár a mobil applikáció.

Bár nyitott a lehetőség az önkormányzatoknak is az állampapír vásárlásra, elég kevesen élnek vele, a relatív rugalmatlan forgathatósága miatt. Mivel a Kincstár az elsődleges forgalmazó, aki kizárólag a Magyar Állam képviseletében jár el az értékpapírok értékesítése során, így csak a jegyzés alatt lévő, "új" értékpapírok vásárolhatóak nála. Ellenben a másodlagos forgalmazóknál, például az OTP Bank Nyrt.-nél, akik nagyobb értékpapír szortimenttel rendelkeznek, akiknél vannak "használt", azaz olyan értékpapírok is melyek jegyzése már nem lehetséges. Sőt általában a másodlagos szereplők az értékpapír aukciókon intézményi befektetőként a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapíroknál magasabb hozamú értékpapírokra is szert tudnak tenni. Nemcsak a választék nagyobb egy kereskedelmi bank palettáján, de a futamidő tekintetében is rugalmasabb kondíciókat tudnak biztosítani, gyakran teljesen egyedi megállapodást, személyre szabott konstrukciót kaphat náluk egy-egy önkormányzat. Míg egy állampapír esetében a meglévő lejárati idő 3, 6, 12 hónap, illetve éven túli lehet, ezek az időintervallumok ritkán esnek egybe az önkormányzatnál rendelkezésre álló likvid pénzeszközökkel. Így nekik célszerűbb a bankok szolgáltatásait választani, például egy bankon keresztül megvásárolni egy meghatározott összegű állampapírt, és egyben egy visszavásárlási ügyletet is rögtön megkötni, azaz egy repo ügyletet lebonyolítani. Kockázata az önkormányzatnak továbbra sincs az ügyletben, hiszen az értékpapír továbbra is ugyanaz az állam által garantált befektetés, viszont előre meghatározott nyereséggel és rugalmas futamidővel, hiszen a bank az előre meghatározott időben azt visszaveszi. Ugyan a Kincstár is visszaveszi lejárati idő előtt az állampapírt, de nem a piaci viszonyokkal versenyképes hozammal. A Kincstár által nyújtott pénzügyi szolgáltatások körét mindenképpen érdemes lenne fejleszteni.

A forgalomban lévő forint állampapír típusok befektetői szektoronkénti megoszlása (2017. februári adatok)

Értékpapír típusDKJ -
diszkont
kincstár-
jegy (m Ft)
KTV -
államköt-
vények
(m Ft)
Összesen
MNB39 47639 476
Bankok és pénzpiaci
alapok
877 1066 639 8987 517 004
Háztartások és őket
segítő non profit
intéz-mények
3 052 3211 553 0964 605 417
Külföld27 7403 659 7593 687 499
Biztosítók, Nyugdíj-
pénztárak
225 2171 874 1262 099 343
Befektetési alapok, a
pénzpiaci alapok
kivételével
261 220851 1331 112 353
Kormány-zati szek-
tor
366 73473 014439 748
Nem pénzügyi
vállalkozások és
egyéb befektetők
144 350113 678258 028

Forrás: ÁKK

http://www.akk.hu/hu/oldal/statisztika#forgalmi-adatok

8. Számlavezetés

A Kincstár az Áht. 79. § szakasza alapján végez pénzforgalmi tevékenységet, a jogszabályban meghatározott ügyfelek részére. Az önkormányzatok esetében ez azt jelenti, hogy a megyei önkormányzatok és a megyei önkormányzatok hivatalai, továbbá a térségi fejlesztési tanácsok és azok költségvetési szervként működő munkaszervei a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok, akik kötelesek fizetési számlát vezetni a kincstárban, a települési és nemzetiségi önkormányzatok, társulások és azok költségvetési szervei részére lehetőség a kincstári számlavezetés, melyet az Áht. 79. § (4) biztosít. A megnyitható számlák köre számlatulajdonos típusonként (pl. központ költségvetési szerv, települési önkormányzat) kincstári szabályzatban rögzített.

A fentiekből következik, hogy a Kincstár nem mindenki részére vezet számlát, és nem minden pénzforgalmi tevékenységet végez, úgy, mint egy kereskedelmi bank.

A Kincstár az önkormányzatok esetében, a kincstári körbe tartozó ügyfeleihez képest eltérő feladatot lát el, hiszen az önkormányzatok esetében nem végez előirányzatonkénti fedezetvizsgálatot, csak likviditási fedezetvizsgálatot. A Kincstár forint- és devizaszámlát vezet, biztosítja a készpénzellátást és kincstári kártyarendszert működtet.

- 179/180 -

Kártyarendszer: készpénzhelyettesítő fizetési rendszer, mely használatával a készpénzfelvétel, készpénzbefizetés, fizetés biztosítható. A Kincstár csak betéti kártyát biztosít ügyfelei részére, hitelkártya igénylésre nincs lehetőség, a kártya használatához kártyafedezeti számla nyitása szükséges. A kártyák kibocsátását az OTP Bank Nyrt. végzi, két típusú MasterCard kártyát lehet igényelni, egy ún. Unembossed, mely kizárólag belföldön használható, kis összegű vásárlásokra, készpénzfelvételre, készpénzbefizetésre alkalmas fizetési eszköz, valamint VIP Arany és Ezüst kártya, az arra feljogosított dolgozók részére reprezentációs és utazási kiadások fedezésére, készpénzfelvételre külföldön és belföldön egyaránt használható.

A Kincstár megyei igazgatóságain készpénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt azon önkormányzatok részére, akik a Kincstárnál vezetik a fizetési számlájukat. Az önkormányzat maga dönti el, hogy hol vezet számlát, a kereskedelmi banknál vagy Kincstárnál, azonban csak az egyiket választhatja. Ilyen szolgáltatás a készpénzfelvétel, készpénz befizetés, zsákos készpénzbefizetés, készpénzváltás, valutapénztári szolgáltatások egy része, devizaszámla esetén.

A Kincstár igyekszik lépést tartani a technikai, technológiai fejlődéssel, a pénzforgalom fejlesztése keretében jelenleg két fejlesztés van folyamatban, az egyik InterGiro2 (IG2), mely a napközbeni többszöri elszámolást biztosítaná, továbbá az euró átutalási rendszer (SEPA-Single Euro Payment Area).

A nettó finanszírozás, a kincstári kör bevezetésével egy időben, már cél volt az önkormányzatok kincstári körbe való bevonása, hiszen óriási mértékű költségcsökkentést eredményezhetne, és nagyban növelhetné a központi költségvetés likviditását. Másrészről viszont erősen korlátozná az önkormányzatok pénzügyi szabadságát és nem titkolt félelmük az önkormányzatoknak a központi költségvetés figyelő szemeinek tudata. Ugyanakkor van Uniós ország, ahol régóta működik az önkormányzatok kincstári számlavezetése, lásd Franciaország.

Nemcsak az önkormányzati kör kincstári körbe való tartozása merül fel időről időre, de az önkormányzati megtakarításainak állampapírban történő elhelyezése is. Jelenleg egy 2020-as dátum híre rebbent fel, de már oly sokszor került szóba és régóta várat magára, hogy jogszabályi testesüléséig nehéz komolyan venni. Bizonyos, hogy, az önkormányzatok részére a hitelezést valamilyen módon biztosítani kell, ennek módja viszont még nem kristályosodott ki. Ugyan van lehetőség az önkormányzatok Kincstárnál történő számlavezetésére, de ezzel a választással lemond más pénzintézetnél történő számlavezetési lehetőségéről, hiszen csak az egyik helyen vezethet számlát. Egy részlet Harkány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. április 15-i rendkívüli képviselő-testületi ülésére előterjesztésből: "A kincstári számlavezetés számunkra kissé körülményes, a nagyobb összegű készpénzfelvétel csak Pécsett történhet. Amíg nem teszik kötelezővé, nem javasoljuk a kincstári számlavezetést." Annak ellenére sem, hogy kedvezőbb díjtételeket ajánl a kereskedelmi bankoknál. Az ok azonban elsősorban az, hogy a Kincstár nem hitelez, és nem fizet látra szóló kamatot sem a készpénzállomány után.

9. Központosított illetményszámfejtés (KIRA)

A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak személyi juttatásait, egészségbiztosítási ellátásait és azok közterheit a Kincstár számolja el. A számfejtés kiterjed a közalkalmazottakra, köztisztviselőkre, kormánytisztviselőkre, hivatásos szolgálati jogviszonyban, valamint az igazságügyi alkalmazottakra, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állók, továbbá a költségvetési szerveknél munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (ösztöndíjas foglalkoztatottak, prémium évek programba helyezettek) állókra is. A számfejtés tárgya kiterjed valamennyi személyi juttatásra, az egészbiztosítási ellátásokra, úgy mint a táppénz, gyermekgondozási díj (GYED), terhességi gyermekágyi segély (TGYÁS), baleseti táppénz, valamint a munkáltatókat terhelő közterhekre. A Kincstár ennek keretében elkészíti és benyújtja a havi adó- és járulékbevallást. A Kincstár a feladat keretében 13 ezer intézmény közel 900 ezer foglalkoztatottjának számfejtését végzi el.[13]

A központi számfejtés biztosítja az egységességet a bér jellegű kiadások és létszámadatok tekintetében, mely megbízható munkaügyi információkat biztosít a tervezéshez, a gazdálkodáshoz és a beszámoláshoz.

A feladat végrehajtásához a Kincstár és a költségvetési szervek a nemrég bevezetésre került Központosított Illetmény-számfejtési Rendszert, a KIRA informatikai rendszert használják. Az új rendszer a korábbi, már elavult, több mint tíz évet kiszolgáló KIR3 központosított illetmény-számfejtő rendszer helyébe lépett. A rendszer néhány fontos újdonságot hordoz, egyrészt lehetővé teszi a tárgyhavi számfejtést, számos adatbázis került integrálásra benne, és támogatja az elektronikus

- 180/181 -

adatbevitelt, valamint a törzskönyvi nyilvántartással való összekapcsolása biztosítja, hogy csak a működő, jogszerűen létrejött költségvetési szervek számfejthessenek. Lényeges változás, hogy a foglalkoztatói és az illetményszámfejtői hely felelősségi körök bevezetésével el tudnak különülni. A foglalkoztató felelőssége a rögzített adatok helyességére, a Kincstár a számfejtés helyességére, jogszabályoknak való megfelelésére terjed ki.[14]

Az egyik sokszor intézett kérdés Kincstári dolgozók felé, hogy "Mikor kapunk fizetést?". Bizonyosan mindenki munkájával kapcsolatosan az ismeretségi körben feltesznek hasonló kérdéseket. Szóval erre a helyes válasz, hogy amikor az intézmény elindítja az utalási állományt, hiszen a Kincstár "csak" a számfejtést és magát az utalást végzi. Az utalási állományt, mely a munkavállalók kifizetésre kerülő munkabérét tartalmazza, minden esetben az intézmény kezdeményezi, természetesen ennek teljesüléséhez a fedezetnek az intézményi számlán rendelkezésre kell állnia. Mindemellett van időbeli korlátja a munkabér kifizetésének, mégpedig a közszolgálati jogviszonnyal rendelkezők a hónap 5. napjáig, a közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezők, valamint a munkatörvénykönyve hatálya alá tartozók esetében a hónap 10. napjáig.

Tulajdonképpen mit is takar a Kincstár számfejtéssel kapcsolatos feladata? Ehhez első körben a számfejtés általános fogalmát szükséges tisztázni. Számfejteni azt jelenti, hogy kiszámítani, megállapítani és elkönyvelni[15]. A Kincstár számfejti a személyi juttatásokat, megállapítja a személyi juttatásokhoz kapcsolódó adókat és járulékokat, levonásokat, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári számlákat érintő fizetési kötelezettségeket, érvényesíti a letiltásokat. Ellátja a személyi jövedelemadózással összefüggő foglalkoztatói, kifizetői feladatokat, elkészíti és benyújtja a havi adó- és járulékbevallásokat, az Art. 16. § (4) bekezdése szerinti bejelentéseket elkészíti, ellátja a társadalombiztosítási kifizetőhelyi feladatokat, valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartások vezetését, a nettó finanszírozáshoz szükséges adatszolgáltatásokat, valamint a foglalkoztatót terhelő munkaügyi statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat teljesíti.

10. Összefoglaló

A közigazgatás működéséhez a feladatellátását és azok technikai feltételeit biztosító szervek mindmind nélkülözhetetlenek. A Kincstár tevékenysége nem látványos, viszont annál inkább szükséges. Biztosítja a költségvetés végrehajtását, mind pénzügyileg, mind szakmailag, s ha lehet magasztosan fogalmazni, akkor olyan a Kincstár, mint a kórházban az ápolók, ugyan az orvosok végzik a munka oroszlánrészét, de az ápolók nélkül a gyógyítás elképzelhetetlen.

Mint minden területen, sok fejlesztési célt lehet említeni, így többek között a pénzforgalmi szolgáltatások bővítését, hiszen az önkormányzati számlavezetés hitelnyújtás (likviditási, rulírozó) nélkül nem elképzelhető.

Korunk egyre nagyobb igényt támaszt az elektronikus adatok hozzáférhetőségével és az intézményi működések átláthatóságával szemben. A társadalom információéhsége gyakorlatilag kielégíthetetlen, hozzátéve, hogy alapelvárás az adatokban történő kereshetőség, listázás és exportálás. A költségvetési adatok hozzáférhetősége, kereshetősége ebben jelentősen elmaradott, mondhatni gyerekcipőben jár. Ugyan nem a Kincstár közvetlen feladata ezen adatok biztosítása, hanem kormányzati fejlesztési feladat, de jelentős segítséget és támaszt nyújthat benne.

Az elektronikus közigazgatás fejlesztése előtt még sok tennivaló van, nemcsak az ügyek gyorsabb és minél szélesebb körű személyes megjelenést nélkülöző feladatok bővítése, hanem az információ hozzáférhetőségének javítása terén. Nehéz bármilyen kormányzatra vonatkozó információt szerezni, gyakorlatilag az internet világában sem vagyunk előrébb, mint évtizedekkel korábban ezek hozzáférhetőségét tekintve.

Egyre nagyobb az igény, nem csak az ügyek mind szélesebb elektronikus intézésére, de az integrált, "minden egy helyen", bevásárlóközpontszerű ügyintézésre. Jó kezdeményezésnek tűnik, például az egységes pályázat kezelő rendszer (palyazat.gov.hu), bár jelenleg a lakossági, a mezőgazdasági, valamint az egyéb nem uniós forrásokból származó támogatások nem jelennek meg, illetve nem elérhetőek a felületen.

A pályázatok dokumentum benyújtási igénye tovább mérsékelendő lehetne, pl. ha ügyfélkapun történik a lakossági pályázat benyújtása, miért van szükség az adókártya, lakcímkártya másolatára?

A rohanó világ életünk minden területét befolyásolja, egyebek között a munka világát is, nincs már lehetőség alaposan "megcsámcsogni", kivesézni egy-egy problémát-kérdéskört. Míg az elektronikus világ térnyerését megelőzően, volt idő egy-egy problémát alaposan átrágni, majd pár nap múlva visszatérni rá és újra átgondolni, ma már a szűk határidők és a feladatok mennyisége nem teszi lehetővé, általában magát az eszmecserét sem. Valljuk meg, sokunk szakmai orientációját a hosz-

- 181/182 -

szas szakmai eszmecserék, kötetlen beszélgetések betonozták be. Az önkormányzatok szakmai segítésének dimenziója is szűkült, sok kis, elszigetelt önkormányzat igényelné ma is a "szájba rágás"-os részletes és alapos, pontról-pontra történő segítséget.

Tálasné Keresnyei Margit hasonlatával élve a Kincstár egy tölcsér szerepét tölti be, mely az önkormányzatoktól a központi szint felé szűkül, azaz egyrészt szűri, másrészt tisztítja az önkormányzati adatokat.

A Kincstár nemcsak tölcsér, szűrő, de a kapocs szerepét is betölti a központi és a helyi szint között, nem hagyja, hogy az önkormányzatok elszigetelődjenek, elsősorban informatikai rendszerek működtetésével. Rajta keresztül többek között információkhoz, eljárási protokollokhoz jutnak az önkormányzatok. Segíti a feladatok standardizálását, egyben a jó gyakorlatok terjedését, ezzel megelőzve a szigetszerű megoldások születését egy-egy problémára.

Az önkormányzatok igyekeznek a közfeladatok ellátását megoldani, azonban eközben kevés erőforrás jut a ma már nagy igényt támasztó e-közigazgatásra. Kevés az olyan önkormányzat, mely az ASP előtt is biztosított lehetőséget a kétirányú kommunikációra (pl. letöltött űrlapok, adóbevallás elektronikus benyújtása). Maguk az önkormányzatok, a lakosság, az államigazgatási szervek és kormány is ma már naprakész adatokat igényelnek, melyhez egy integrált rendszer nagy segítséget jelent. Az elektronikus közszolgáltatás fejlesztés az önkormányzatok esetében az intelligens, úgy nevezett smart city-k felé halad.

A társadalmi-gazdasági fejlődéssel, a globalizáció hatására a városok és a városi népesség száma is növekszik. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2014-es tanulmánya szerint 2050-re a magyar lakosság 80 százaléka városokban fog élni[16]. A szervezett együttélés az önkormányzatokat is kihívás elé állítja, feladataik növekedését, hatékonyabb szervezését igényli. A demográfiai változások együtt járnak az urbanizációval, mely az önkormányzatok számára is újabb és újabb feladatot ad. Az urbanizáció mindkét alkotórésze kihívások elé állítja a közigazgatási szerveket és az önkormányzatokat is. Az egyik a városiasodás, mely minőségi változás: a városi életforma terjedése, vidéki életkörülmények javulása, a város-falu közötti különbségek nivellálódása (egyrészt infrastruktúra fejlődéssel, mint a csatorna, másrészt életmód változás, úgy mint a szabadidős tevékenységek). A másik összetevője az urbanizációnak a városodás, amely mennyiségi változás, a városok és a városlakók számának, arányának növekedése[17]. A társadalmi-gazdasági fejlődés velejárója az urbanizáció. Az urbanizálódó világ nem nélkülözheti az elektronikus világot, el se tudjuk képzelni mindennapjainkat internet-hozzáférés nélkül, emellett a közigazgatás fejlesztése sem haladhat el, lépést kell tartani az elektronikus szolgáltatásokkal. Ma már alapvetés, hogy bármely feladat, tevékenység átemelhető a digitális világba.[18] Ezek az önkormányzatokkal szembeni "digitális-igények" jelennek meg az okos város elképzelésekben. "Az okos város olyan település vagy település csoport, amely természeti és épített környezetét, digitális infrastruktúráját, valamint a területén elérhető szolgáltatások minőségét és gazdasági hatékonyságát korszerű és innovatív információtechnológiák alkalmazásával, fenntartható módon, lakosainak fokozott bevonásával fejleszti."[19] Ahogy a smart city, avagy okos város fogalmásra nincs egységes álláspont úgy annak tartalma is eltérően kerül meghatározásra. A Lechner Nonprofit Kft. hat alrendszerre bontja az okos várost: 1. Okos emberek (pl.: tudásgazdaság, élethosszig tartó tanulás), 2. Okos életkörülmények (pl. egészségügyi kondíciókat javító intézkedések, élhető város), 3. Okos közlekedés (pl. multimodális elérés biztosítás), 4. Okos környezet (pl. épített környezet energia-hatékony kialakítása), 5. Okos gazdaság (pl. cégek helyi és globális piaci integrációját segítő eszközök) és 6. Okos kormányzás (pl. személyre szabott városi és közszolgáltatások).

Az MTA Regionális Kutatások Központja által az IBM-nek készített kutatása szerint "Az "élhető" városnak a következő feltételekre van szüksége ahhoz, hogy képes legyen reagálni az új kihívásokra:

- Olyan városi vezetés, amely a városlakókat helyezi a középpontba, nem pedig a szolgáltatásokat (kisebb bürokrácia, több elektronikus adat és információ, jobb kommunikáció más intézményekkel, nagyobb átláthatóság).

- "Zöldebb" és hatékonyabb közműmenedzsment. (A technológia lehetővé teszi a folyamat minden pontjának monitorozását. Különösen hasznos a vízgazdálkodás - pl. intelligens vízmérő órák segítenek a lakosságnak a pazarlási pontok feltárásában -, a hulladékgazdálkodás, illetve a középületek hatékonyabb működtetése terén stb.)

- Környezetbarát és biztonságosabb közlekedés (intelligens közlekedési rendszerek).

- Jobb közbiztonság (korábbi adatok feldolgozásán keresztül előrejelző modellek kidolgozása és felhasználása; speciális kamerák használata,

- 182/183 -

melyekkel az esetleges incidensek előre jelezhetők).

- Minőségi oktatás (egyetemi számítógépes kapacitás felhőalapú megosztása más oktatási intézményekkel, dinamikusan igazodva a változó igényekhez; távoktatás és e-learning a felsőfokú és felnőttképzésben; intelligens táblák).

- Költséghatékony szociális és egészségügyi ellátórendszer (az adatok integrálása, az egy paciensre vonatkozó információk könnyebb hozzáférhetősége).

- Kényelmesebb és vonzóbb turisztikai szolgáltatások (pl. megfelelő információs és navigációs rendszerek online foglalási lehetőségekkel kombinálva). Az okos vagy élhetőbb városon olyan települést értünk, amely a rendelkezésre álló technológiai lehetőségeket (elsősorban az információs és kommunikációs technológiát) innovatív módon használja fel, elősegítve ezzel egy jobb, diverzifikáltabb és fenntarthatóbb városi környezet kialakítását."[20]

Az önkormányzatok és a Kincstár sem kerülheti el az informatikai eszközpark és infrastruktúra folyamatos fejlesztését és korszerűsítését. Eredményesebb stratégia apránként fejleszteni, semmint egyszerre nagy beruházásokat végrehajtani. A Baby Boom és X generáció informatikai kultúrájának javítása nem mellőzhető. A különböző generációk, különböző technológiai és digitális képességekkel és készségekkel bírnak, több más generációs különbségek mellett. A Baby Boom (1946-1964 között születettek) generáció élete derekán találkozott az internettel így ők szorulnak a legnagyobb segítségre, az X (1965-1979 között születettek) generáció már könnyebben alkalmazkodik a digitális világhoz. Egyikünk számára sem lehet idegen a jelszavak monitor sarkán, sárga post-it-en történő "elrejtése", a saját gépen történő rendszergazda jogosultsággal telepített "hasznos" programok tömege, a saját gépre és asztalra mentett dokumentumok sokasága, köztük tucatnyi recept vagy éppen sosem használt dokumentum sablon. A felsorolt példák az Y (1980-1995 között születettek) és Z (1996-2009 között születettek) generációkra kevésbé jellemzőek, még ha igen is, akkor is hamar alkalmazkodnak az informatikai protokollokhoz, hiszen ők már digitális nemzedék[21]. Az információ biztonság folyamatos javítása elkerülhetetlen feladat (jogszabály[22] által meghatározott állami és önkormányzati szervek esetében), melynek fontossága éppen a SZEÜSZ-ök (azaz szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás) és KEÜSZ-ök (központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások), ASP bevezetésével, terjedésével értékelődik fel, hiszen itt a hivatalok dolgozói mellett a lakosság is csatlakozik a távoli gépekhez. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény az önkormányzatok részére is előírja az ügyek elektronikus intézésének lehetőségét 2018. január 1-től. ■

JEGYZETEK

* A tanulmány az Igazságügyi Minisztérium jogászképzés színvonalának emelését célzó programjai keretében valósult meg.

[1] További információ: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=helyreallitasvismaior

[2] További anyagok: http://www.origo.hu/itthon/20021210kehi.html

http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2009/kullmann_a.pdf

[3] További információ:

file:///C:/Users/xxx/Downloads/Ter%C3%BClet%20%C3%A9s%20Telep%C3%BCl%C3%A9sfejleszt%C3%A9si%20Operat%C3%ADv%20Program.pdf

[4] Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK Rendelete (2003. május 26.) a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról

[5] További információ: https://www.palyazat.gov.hu/uj_magyarorszag_fejlesztesi_terv

[6] "Azok a régiók, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb az EU-25 átlagának 75%-ánál. Ezek a régiók az Európai Unió regionális politikájának 1. fő célkitűzése ("A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése") alá tartoznak. A Középmagyarországi régió kivételével Magyarország összes régiója e kategóriába tartozik." (letöltés:

http://www.terport.hu/fogalomtar/konvergencia-regiok)

[7] Több anyag:

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99600025.tv

, http://docplayer.hu/2707414-Egy-igazi-hungarikum-az-onkormanyzati-adossagrendezesi-eljaras.html,

https://jegyzo.hu/adossagrendezesi-eljarasok-szabolcs-szatmar-bereg-megyeben-az-ujabb-aldozat-szakoly-kozseg-onkormanyzata/

[8] Áht. 56/B. §

[9] Az állami támogatások versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet

[10] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. számú törvény 1. számú mellékletének 9.3 pontjában meghatározott feltételek fennállása esetében

[11] A támogatások részletszabályait a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet írja elő.

[12] 350/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről

[13] http://www.allamkincstar.gov.hu/hu/gyik/tartalom/5538/ (letöltés: 2017.05.04.)

[14] http://allamhaztartas.kormany.hu/download/6/0a/11000/KIRA%20t%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%B3.pdf (letöltés: 2017.05.04.)

[15] Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós: Magyar Értelmező Kéziszótár. Akadémiai Kiadó. Budapest 1978. 1246. o.

[16] https://esa.un.org/unpd/wup/Publications/Files/WUP2014-Report.pdf (letöltés: 2017.09.14)

https://esa.un.org/unpd/wup/CD-ROM/WUP2014-F21-Proportion_Urban_Annual.xls

- 183/184 -

[17] http://elte.pene.hu/Lfelev/Nepesseg-%20es%20telepulesfoldrajz/regi_telII.pdf (letöltés: 2017.09.14)

[18] http://www.rkk.hu/rkk/news/2011/smart_cities_tanulmany_IBM_RKK.pdf (letöltés: 2017.09.12)

[19] 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet

[20] http://www.rkk.hu/rkk/news/2011/smart_cities_tanulmany_IBM_RKK.pdf (letöltés: 2017.09.14)

[21] További érdekességek a generációs különbségekről: https://prezi.com/feikfwmygpc_/x-y-z-alfa-generacio-kik-ezek/

[22] 2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról, 41/2015 (VII. 15.) BM rendelet

Lábjegyzetek:

[1] A szerző PhD hallgató, PTE ÁJK Doktori Iskola.

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére