Az Európai Unió Bíróságának 2020. július 16-án hozott előzetes döntése a B.M.M. és társai kontra État belge ügyben [C-133/19, C-136/19. és C-137/19.; ECLI:EU:C:2020:577] Kulcsszavak: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség - Bevándorlási politika és családegyesítési jog - 2003/86/EK irányelv - A 4. cikk - A "kiskorú gyermek" fogalma és mindenekfelett álló érdeke - Az Európai Unió Alapjogi Chartája 24. és 47. cikke - A családegyesítőnek a döntéshozatali eljárás során vagy a családegyesítés iránti kérelmet elutasító határozattal szemben indított bírósági eljárás során nagykorúvá vált gyermekei.
2012 márciusában B. M. M., aki Belgiumban menekült jogállással rendelkező, harmadik országbeli állampolgár Belgium conakryi (Guinea) nagykövetségén három kiskorú gyermeke - B. S., B. M. és B. M. O. - nevében és javára családegyesítési célú beutazás és tartózkodás iránti kérelmeket nyújtott be, amelyeket 2012. júliusában elutasítottak. 2013. decemberében B. M. M. Belgium dakari (Szenegál) nagykövetségén kiskorú gyermekei részére újabb tartózkodásra jogosító engedély iránti kérelmeket nyújtott be, amelyeket a belga hatóságok azzal az indokkal utasítottak el, hogy azok csalárd és félrevezető információkon alapultak. 2014. áprilisában B. M. M. és gyermekei ezen elutasító határozatok ellen a külföldiekkel kapcsolatos jogi ügyekben eljáró belga bíróság, a Conseil du contentieux des étrangers előtt kereseteket indítottak, amelyeket 2018. január 31-én kelt ítéletekben az eljáráshoz fűződő érdek hiányában mint elfogadhatatlanokat elutasítottak, rámutatva arra, hogy a kérelmekben meghatározott születési időpontokat is figyelembe véve, a gyermekek időközben nagykorúvá váltak, tehát már nem felelnek meg a kiskorú gyermekek családegyesítését szabályozó rendelkezésekben előírt feltételeknek.
Ezt követően a felperesek arra hivatkozva, hogy az e bíróság által elfogadott értelmezés sérti az uniós jog tényleges érvényesülésének elvét, továbbá sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogukat, felülvizsgálati kérelmet terjesztettek elő a belga államtanácshoz (Conseil d'État), amely az eljárását felfüggesztette, és jogértelmezésre irányuló kérdéseket terjesztett Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) elé.
Az első kérdés annak meghatározására irányult, hogy valamely nem házas, harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy "kiskorú gyermeknek" minősítése során az az időpont a kiindulópont, amikor a kiskorú gyermekek javára családegyesítési célú beutazás és tartózkodás iránti kérelmet nyújtottak be, vagy pedig az az időpont, amikor e tagállam illetékes hatóságai e kérelemről határoztak.
A kérdés kapcsán az EUB emlékeztetett arra, hogy a családegyesítési jogról szóló irányelv célja a családegyesítés elősegítése és az említett irányelv ezen túlmenően a harmadik országok állampolgárait és különösen a kiskorúakat kívánja védelemben részesíteni.[1] Az irányelv a tagállamok mérlegelési mozgástere nélkül a családegyesítő bizonyos családtagjai családegyesítésének engedélyezését írja elő.[2] E körben szerepelnek "a családegyesítő kiskorú gyermekei, beleértve örökbefogadott gyermekeit is, ha a családegyesítő szülői felügyeleti joggal rendelkezik, és a kiskorú gyermekek az ő eltartottjai".[3] Bár az irányelv meghatározza,[4] hogy a kiskorú gyermekek életkora nem haladhatja meg az érintett tagállam joga által megállapított nagykorúsági életkort, nem pontosítja azt az időpontot, amelyből az e feltétel teljesülésének vizsgálata érdekében ki kell indulni, és nem utal a tagállamok jogára sem. A tagállamok mérlegelésére bízza a nagykorúsági életkor meghatározását, azonban semmilyen mérlegelési mozgástér nem biztosítható számukra azon időpont meghatározását illetően, amelyből a kérelmező életkorának értékeléséhez ki kell indulniuk.
Az EUB megállapításai szerint az érintett tagállam illetékes hatósága által családegyesítési célból - a területére való beutazás és otttartózkodás iránti kérelemről
- 33/34 -
- való döntése időpontjának olyan időpontként való figyelembevétele, amelyből alkalmazása szempontjából a kérelmező életkorának értékeléséhez ki kell indulni, nem felel meg sem az irányelv által követett célkitűzéseknek, sem pedig a Charta arra irányuló követelményeinek, hogy a gyermekekre vonatkozó - különösen a tagállamok által az irányelv alkalmazása során hozott - valamennyi aktus esetében a gyermek mindenekfelett álló érdeke alapvető megfontolást jelentsen.
Az EUB megállapításai szerint a külföldiekkel kapcsolatos jogi ügyekben eljáró bíróság a felperes kiskorúak keresetét nem kezelte a szükséges sürgősséggel prioritásként, mivel azokat csak 2018. január 31-én, azaz három évvel és kilenc hónappal a benyújtásuk után utasította el. E tekintetben hangsúlyozta, hogy az ilyen ügyintézési határidők Belgiumban nem kivételesek.
Az irányelv célkitűzéseinek, valamint az uniós jogrend révén védelemben részesített alapvető jogoknak - az életkorra vonatkozó feltétel teljesülése szempontjából - a családegyesítési célú beutazás és tartózkodás iránti kérelem benyújtása időpontjának kizárólagos figyelembevétele felel meg. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy e kérelemről közvetlenül a kérelem benyújtását követően, vagy jóval az e kérelmet elutasító határozat megsemmisítését követően döntenek.[5] A kérelmező életkora nem tekinthető a családegyesítési jog gyakorlása lényeges feltételének, ugyanis az életkorra vonatkozó feltétel magának a családegyesítés iránti kérelemnek az elfogadhatósági feltételét képezi - amely kérelem elbírálásának folyamata bizonyos és előre látható -, és ezért csak az e kérelem benyújtásának időpontjában vizsgálható.
A második kérdés arra várt választ, hogy az irányelvnek a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett 18. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy a valamely kiskorú gyermek javára családegyesítési célú beutazás és tartózkodás iránti kérelmet elutasító határozattal szemben indított keresetet mint elfogadhatatlant kizárólag azzal az indokkal utasítják el, hogy a gyermek a bírósági eljárás során nagykorúvá vált.
Az EUB megállapítása szerint a kérdés azon az előfeltevésen alapul, hogy a családegyesítés iránti kérelmét elutasító határozattal szemben indított bírósági eljárás során nagykorúvá vált kiskorú gyermeknek már nem áll érdekében e határozat megsemmisítése. Megállapításai szerint ez az előfeltevés téves, mivel a tényállás szerinti helyzetben a családegyesítés iránti ilyen kérelmet nem lehet kizárólag azzal az indokkal elutasítani, hogy az érintett gyermek a bírósági eljárás során nagykorúvá vált. Ugyanakkor - bár az irányelv egy főszabály szerinti kilenc hónapos határidőt ír elő, amelyen belül a tagállam illetékes hatóságai kötelesek az őt érintő határozatról a családegyesítés iránti kérelmet benyújtó személyt értesíteni -, az ilyen kérelmet elutasító határozattal szemben indított keresetet elbíráló bíróság számára, semmilyen döntéshozatali határidőt nem ír elő.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
