A geo-blocking jelensége a digitális korszak új kihívásainak egyike. A geo-blocking a diszkrimináció egyik modern formája, amely a fogyasztók között földrajzi elhelyezkedésük alapján tesz különbséget, végső soron befolyásolja az érintett polgár helyzetét, és akadályt képezhet az egységes piacon is. A digitális időszámítás számos megoldandó kérdést helyezett a jogalkotó asztalára az elmúlt években, amelyek egyike a területi alapú tartalomkorlátozás (geo-blocking) jelensége.
A Juncker vezette Európai Bizottság (2014-2019) már 2015-ben elfogadta a digitális egységes piac (DSM) stratégiáját, amely az egységes belső piac új - digitális - dimenziója megteremtésével kijelölte az EU innováció felé vezető útját. A DSM stratégia és a digitális célok megvalósítása érdekében számos jogalkotási aktus keletkezett az új jelenségek kezelésére és a technológiai modernizáció előnyeinek kiaknázása végett. Ezen tanulmányban a geo-blocking jelenség kerül bemutatásra, részben a gyakorlati szempontokra, részben pedig a szabályozásra (a geo-blocking rendelet) tekintettel.
A 2019-2024-es, Ursula von der Leyen által vezetett Bizottság programjában a hat prioritás között nevesíti a digitális korra felkészült Európa megteremtését (amely felvértezi a polgárokat az újgenerációs technológiákkal) két másik, ezen téma szempontjából releváns programponttal. A prioritások között szerepel az európai életmód előmozdítása is, amelyek szükségképpen összekapcsolódnak, hiszen életünk - életmódunk - szerves részét képezik okos eszközeink és digitális jelenlétünk is egyre nagyobb mértéket ölt, különösen most, a COVID-19 világjárvány idején. Az innovációt a jelenlegi rendkívüli helyzet, a COVID-19 okozta egészségügyi veszélyhelyzet is felgyorsította, hiszen távmunkavégzésre, távoli kapcsolattartásra és okos eszközeink állandó alkalmazására kényszerít bennünket. A digitális jólét megvalósítása tehát szervesen kapcsolódik életmódunkhoz is. A digitalizáció és fejlesztés, valamint a közös európai életmód előmozdítása metszetében találhatjuk az egységes piacot, amelyen európai életmódunk egy jelentős aspektusát - a szabad mozgást és határon átnyúló ügyleteink intézését - megélhetjük akár online jelenlétünk révén is. A belső piac az a dimenzió, amelynek megfelelő működése érdekében az uniós intézmények jogalkotási aktust fogadhatnak el. A belső piac működéséhez pedig az akadályok lebontása, illetve az akadályok megszüntetése érdekében tett intézkedések elengedhetetlenek. A területi alapú tartalomkorlátozás - mint belső piaci akadály - elleni közös fellépés szerepet kap a digitális jólét megteremtésében is, azzal, hogy a belső piac megfelelő működése elősegítését támogatja az elektronikus kereskedelem és elektronikus tartalomelérés ösztönzésével.
A tanulmány célja, hogy a geo-blocking fogalmához kapcsolódó kérdéseket röviden, leíró jelleggel bemutassa a belső piachoz kapcsolódó társadalmi, gazdasági és jogi környezet szempontjából.
Kulcsszavak: geo-blocking, területi alapú tartalomkorlátozás, digitális egységes piac, geo-diszkrimináció, digitalizáció, innovatív társadalom, digitális felkészültség
Napjaink információs forradalmában a technológiai modernizációs folyamat, különösen a digitalizáció térnyerése olyan mértéket öltött, amely mind a társadalomban, mind a gazdaságban visszafordíthatatlan változásokat eredményez(ett). Az online vásárlás és kommunikáció már nem újdonság számunkra, többségében megszoktuk, használjuk, és elvárjuk azok zökkenőmentességét. E technológiai modernizációs folyamatban kulcsfontosságúak a különféle okos-eszközök (okostelefon, számítógép, tabletek, stb.), amelyek szerves részét képezik mindennapjainknak, legyen szó akár hivatalos ügyintézésről, akár szabadidős tevékenységekről. Talán most, 2020-ban, a COVID-19 koronavírus világjárvány miatt kialakult veszélyhelyzetben még inkább rádöbbenhetünk arra, hogy mennyire megkerülhetetlen tényezővé váltak okos eszközeink életünkben. A veszélyhelyzetre tekintettel kihirdetett rendkívüli jogrendben számos európai uniós tagállam fogadott el távoktatással, távmunkavégzéssel és kijárási korlátozásokkal kapcsolatos intézkedéseket, amelyek mindegyike az okos eszközök alkalmazásának kedvez. Eszközeink megkönnyíthetik életünket, kényelmesebbé és időhatékonnyá tehetik ügyintézésünket, de bizonyos esetekben fejtörést is okozhatnak nekünk azzal, hogy életünk könnyebbé tétele helyett (megoldandó) technikai nehézségek elé állítanak minket. Ez utóbbi előfordulhat többet között akkor, ha a böngésző a "this content is not available in your country" üzenettel fogadja érdeklődésünket, tehát, amikor az elérni kívánt online tartalmat a szolgáltató korlátozza vagy elérhetetlenné teszi tekintettel földrajzi elhelyezkedésünkre. Manapság a legtöbb applikáció kéri a helymeghatározás[1] engedélyezését a program megfelelő működéséhez, azonban sokszor ezáltal el is vágjuk magunkat az applikáció további használatától. Tanulmányom ezt a diszkriminatívnak tekinthető jelenséget mutatja be, amely a határokon átnyúló online tevékenységünk során vált megfigyelhetővé és amely komoly gazdasági[2] hatásokkal járhat.
Az Európai Unióban (EU) a területi alapon történő tartalomkorlátozás olyan akadálynak minősül, amely a belső piac működését hátrányosan érint(het)i. Az indokolatlan geo-blocking szegmentálja a tagállami piacokat a nemzeti határok mentén, és lehetővé teszi bizonyos gazdasági szereplőknek, hogy a fogyasztók diszkriminálásával nyereséget halmozzanak fel. Ezt felismerte az EU és élve az EUMSZ 114. cikkében a belső piac megteremtéséhez és működtetéséhez kapcsolódó hatásköreivel, rendes jogalkotás keretében, az Európai Bizottság javaslatát követően az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa elfogadta a 2018/302 rendeletét[3] (a továbbiakban: geo-blocking rendelet). A rendelet kidolgozását megelőzően készített bizottsági hatástanulmány[4] összegzi, hogy a területi alapú tartalomkorlátozásnak milyen hatásai vannak a gazdasági folyamatokra és a piaci mechanizmusokra, és ezek alapján mely megoldási alternatívák hozhatnak megoldást az esetlegesen káros hatások ellensúlyozására. A geo-blocking gazdasági hatásai már a 2015-ös Digitális Egységes Piac stratégia (DSM) bevezetésekor érezhetők voltak. A Bizottság által végzett hatásvizsgálat szerint a probléma oka az, hogy "az ügyfelek, különösen a fogyasztók, de a kisvállalkozások is egyre növekvő érdeklődést mutatnak a határokon átnyúló vásárlás iránt. Azonban ezen fogyasztók és vállalkozások azt tapasztalják, hogy a más tagállamokban lévő kereskedők megtagadják a számukra történő eladást vagy eltérő árakat alkalmaznak annak következtében, hogy a vevő egy másik tagállamból származik." A 2015-ben készített Mystery Shopping felmérés kimutatta, hogy "a határokon átnyúló vásárlások kicsit több mint egyharmada volt sikeres (37%). Találhatunk racionális okokat a határokon átnyúló értékesítés elkerülésére, például a fogyasztói rendelkezések különbségei, az eltérő áfa kulcsok, a határokon átnyúló szállítási megoldások nehézségei. Ennek ellenére számos korlátozás - pl. digitális tartalmakhoz való hozzáférés korlátozása, tiltása - indokolatlan és igazolhatatlan lehet."[5] Tekintettel arra, hogy a hatástanulmány alapján a geo-blocking károsnak tekinthető a belső piacra nézve, a Bizottság javaslatát követően a Tanács és a Parlament megalkotta a geo-blocking rendeletet.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
