Mottó: "Olvastam egy vén könyvben azt az esetet, midőn az adós arra kötelezi magát, hogy ha adósságát ki nem tudná fizetni, előre megvesz egy kötelet, s azzal fogja magát felkötni. Képzelem, miként iszonyodnék el az ember, ha a mai időben ilyen kötelezvényt kivánna tőle a hitelező. Bátran és bizvást megijedhet a magyar ember, ha váltót irt alá, - a váltó egy hajszállal sem irgalmasabb annál a kötélnél, melyet az a nem tudom ki, előre megvett." Vas Gereben: Garasos arisztokráczia, Váltóleczkék, Budapest, Méhner Vilmos kiadása, 1887.
A gazdasági életben egyre jobban elterjedt, hogy a lízingbeadók igyekeznek olyan biztosítékokat kikötni, amelyek a lízingbevevőnek jelentősebb költséget nem okoznak, és érvényesítésükkor a bírósági peres eljárások időtartama lerövidíthető. Erre alkalmasnak mutatkozik a fedezeti váltó és a váltóper. A jogállami működés egyik legfontosabb eleme a jogbiztonság, amely magában foglalja azt is, hogy a polgári ügyekben észszerű időn belül szülessen döntés a bíróságokon.
Írásomban arra keresek választ, hogy a fedezeti váltó, mint jogintézmény és a váltóper, amelyben a bíróság soron kívül köteles eljárni milyen módon szolgálja ezt a lízingbeadói igényt.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) több helyen is foglalkozik a váltóperekkel [38. §: vagylagos illetékesség; 125. § (1), (4) bekezdése: tárgyalás kitűzése, soron kívüli eljárás; 217. § (4) bekezdése: teljesítési határidő; 234. § (1) bekezdés: fellebbezési határidő; 317. § d) pontja: fizetési meghagyás kibocsátása; 319. § (1) bekezdés: ellentmondás határideje] kiemelve más kontradiktórius eljárások közül és egyedi szabályokat alkotva.
A Pp. a korábban hatályos váltójogi szabályokhoz (1876. évi XXVII. törvénycikk a váltó-törvényről) alkalmazkodva úgy rendelkezett 1953. január 1-jétől, hogy
"126. § (1) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját legalább nyolc nappal - váltóperben legalább három nappal - megelőzze. Ezt a tárgyalási időközt az elnök sürgős esetben megrövidítheti."
Az egyes polgári jogi szabályok módosításáról 1984. évi 33. törvényerejű rendelet a Pp.-t módosította és a 124. §-t 1985. január 1-jei hatályba lépéssel kiegészítette:
"(3) Váltóperben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást - ha egyéb intézkedésre nincs szükség - legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni."
A módosítás a váltóper vonatkozásában nem érintette a 126. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést a tárgyalás kitűzésére.
Az országos ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény a váltóperek vonatkozásában változást nem hozott, csak szerkezetileg másik helyre került át a váltóperre vonatkozó - jelenleg is hatályos - rendelkezés 2000. január 1. napjával [125. § (2) és (4) bekezdés]:
"(2) A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére való kézbesítése a tárgyalás napját ... váltóperben pedig legkésőbb három nappal megelőzze. A tárgyalási időközt az elnök sürgős esetben megrövidítheti.
(4) Váltóperben a bíróság soron kívül jár el. A tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik napra kell kitűzni."
A Pp. a váltópereken kívül több "jogvitatípus" esetén is soron kívüli eljárást rendel el:
- elhúzódó eljárás miatti kártérítési perben [Pp. 2. § (3) bekezdés]
- ideiglenes intézkedés esetén [Pp. 156. § (3) bekezdés],
- szülői felügyeleti jog megszüntetése ügyében (Pp. 302. §),
- a kiskorú felperes által indított közigazgatási perben, gyámhivatal által indított perben (Pp. 333. §)
- sajtó-helyreigazítási perben (Pp. 344. § szerint),
- a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló perben (Pp. 353. §), az eredményes alkotmányjogi panasz alapján indított eljárásokban [Pp. 363. § (1) bekezdés],
- végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per [Pp. 370/A. § (1) bekezdés]
- végrehajtási eljárásba bekapcsolódás engedélyezése iránti per (Pp. 386. §).
Soron kívüli eljárás más jogszabályok rendelkezésén is alapulhat pl.: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 17. § (1) bekezdése alapján a jogsértés esetén az adatkezelő elleni bírósági eljárás; a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi 1. törvény 9/C. § (5) bekezdése szerint a szerződés létrehozása, tartalmának megállapítása iránti eljárás; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 21. § (1) bekezdése szerint a cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes beteg esetén a szükséges beavatkozások elvégzéséhez szükséges jognyilatkozatok pótlása érdekében indított nemperes eljárás; a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 400. § (2) bekezdése szerint a Felügyelet egyes határozatainak felülvizsgálatára irányuló perben.
Különösen a közigazgatási ügyekben folyamatosan bővül a soron kívüli elbírálást igénylő ügyek száma pl. választási ügyek, közbeszerzési ügyek, átvilágítási ügyek, társadalmi szervezetek és alapítványok bírósági nyilvántartásba vétele stb.
Megállapítható, hogy a jogalkotó a legkülönbözőbb esetekben írja elő a soron kívüli eljárást, amely amiatt alkalmazható csupán szűk körben, mert ellenkező esetben a többi fél egyenlőségének és az ő ügyeik ésszerű időn belül történő befejezésének követelményei sérülnének, így kimondásához nyomós okra van szükség (Complex Jogtár Plusz Pp. kommentár).
Ha a Pp.-t vizsgáljuk, akkor a soron kívüli eljárások inkább az ún. különleges eljárások között jellemzőek. Megfigyelhető, hogy több esetben a szabályozás részletgazdag [pl. Pp. 333. §, 346. § (1) bekezdés, 370/A. § (1)-(3)], ahol nemcsak a tárgyalás kitűzésének időpontját határozza meg, hanem az eljárás további menetére is kötelező szabályokat ad (pl. viszontkereset, szünetelés kizártsága, tárgyalás elhalasztásának kivételessége).
A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: BÜSZ) a Pp. szabályain alapulva a soron kívüli eljárások esetén úgy fogalmaz, hogy
"33/A. § (1) A soronkívüliség az ügynek a rendes ügymenetből történő kivételét jelenti. A soron kívül intézendő ügyben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - minden intézkedést haladéktalanul kell megtenni.
(2) A jogszabály rendelkezésén ... alapuló soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó..."
A Pp. a folytatólagos tárgyalásra vonatkozó hatályos szabályozásában úgy fogalmaz, hogy "142. § (1) Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a tárgyalás elhalasztása esetében a folytatólagos tárgyalás határnapját a bíróság nyomban kitűzi és azt a jelenlévő felekkel kihirdetés útján közli. (2) Ha az ügy körülményei azt nem zárják ki, a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb négy hónapon belül megtartható legyen." Álláspontom szerint nem értelmezhetőek a Pp.-nek a váltóperre vonatkozó szabályai úgy, hogy csak az első tárgyalás kitűzésénél kell "soron kívül eljárni", a folytatólagos tárgyalásoknál már nem, ez ellentmondana a BÜSZ-nek, hiszen a soron kívüli ügyintézés a bírósági eljárás egész tartamára irányadó.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
