A 2013. évi V. törvény (Ptk.) Harmadik Könyv I-VI. címe tartalmazza a jogi személyekre vonatkozó valamennyi általános szabályt. A gazdasági társaságok közös szabályai a X. cím, míg az egyes társaságokra vonatkozó különös rendelkezések a XI-XV. cím alatt találhatók. A Ptk. 3:88. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaság jogi személy, ezért ilyen tagozódásban a gazdasági társaságokat érintő - adott esetben - átalakulási, társasági formaváltási szabályokat is megtalálhatjuk e címek alatt. Többszörösen áttételes, visszautaló szabályokról van szó, vagyis az V. címben a jogi személyek átalakulásáról szóló 3:39-3:47. §-t, a X. címben a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 3:133-3:136. §-t, míg a részvénytársaságot érintő XIV. cím alatt a 3:318-3:321. §-t találhatjuk. Ezek mellett kiemelkedő szerepet játszanak az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (Átv.) rendelkezései. Az Átv. is többrétegű jogszabály, hiszen elsősorban a jogi személyek formaváltást eredményező átalakulásáról szól (2-11. §), majd azok egyesüléséről (12-16. §), végül a szétválásról is rendelkezik (17-21. §). Szétválás esetében megfelelően alkalmazandók az egyesülés és az átalakulás (Átv. 17. §), egyesülés esetében pedig az átalakulás szabályai (12. §). Az Átv. 22. §-a ugyanakkor kimondja, hogy az itt írt szabályokat gazdasági társaságok esetében is megfelelően alkalmazni kell. A legáltalánosabb keretszabályokat az Átv. 1. §-a szerint mégis a Ptk. foglalja magában, az említett sorrendben.
A gazdasági társaságokat illetően sajátos módon került szabályozásra a szétválás, mivel ennél a folyamatnál nemcsak a szűkebb értelemben vett szétválási szabályok jöhetnek szóba, hanem azzal párosulhat a beolvadás révén az egyesülés szabályrendszere is. A Ptk. 3:45. §-a a szétválás több formáját teszi lehetővé:
- A jogi személy - így értelemszerűen a gazdasági társaság - különválhat. Ennek eredményeként a különváló (szétváló) társaság megszűnik, és helyette két, esetleg több jogi személy, főszabályként gazdasági társaság jön létre, amelyekre a megszűnő társaság vagyona átszáll.
- A szétválás kiválás útján is megtörténhet, amikor a jogi személy - a kiválással érintett gazdasági társaság - fennmarad, és vagyonának egy része a kiválással az annak következtében létrejövő új jogi személyre mint jogutódra száll át.
- A jogi személyből egy tag is kiválhat oly módon, hogy a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik. A kiválással érintett jogi személy ez esetben megmarad, és nem jön létre új jogi személy (beolvadásos kiválás).
- A jogi személyből több tag válik ki úgy, hogy a jogi személy vagyonának rájuk eső részével különböző, már működő jogi személy(ek)hez mint jogutód(ok)hoz csatlakoznak. Új jogi személy ez esetben sem jön létre (beolvadásos különválás).
A Ptk. hatályos szabályozása szerint egyszemélyes társasági formában kizárólag korlátolt felelősségű társaság (3:208. §) és részvénytársaság (3:323. §) hozható létre. A Ptk. a szervezeti formaváltásoknak a kereteit határozza meg, míg a lebonyolítás részletes szabályait, a nyilvántartásba vétel feltételeit az Átv. rögzíti. Nem minősül ugyanakkor átalakulásnak az az eset, amikor közkereseti társaságból betéti társaság lesz vagy fordítva, a változás egyszerű szerződés módosítással oldható meg. Ugyanígy nem jelent formaváltást az sem, amikor egyszemélyes társaság a tagok létszámának bővülése folytán többszemélyes társasággá alakul, ilyenkor alapító okirat helyett társasági szerződést, alapszabályt kell készíteni. Fordítva is irányadó mindez. Abban az esetben, ha egy eredetileg többszemélyes társaság válik egyszemélyessé, a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződésének alapító okirattá alakítása természetesen nem mellőzhető, az egyszemélyes részvénytársaság létesítő okirata változatlanul alapszabály.
Az Átv. 17. § (2) bekezdése megengedi, hogy a jogelőd jogi személy - esetünkben gazdasági társaság - tagja/részvényese (a továbbiakban: tag) akár valamennyi jog-
- 44/45 -
utódban részt vegyen tagként. E bekezdés szerint, mivel nem kizárt az egyszemélyes társaság szétválása - különválása - sem, a jogelőd egyszemélyes társaság tagja a jogutódban is tagsági jogviszonyt létesíthet. Az egyedüli tag tehát a hivatkozott (2) bekezdés értelmében a jogutód társaságban is részt vehet tagként. A különváló egyszemélyes társaságból létrejöhet például két egyszemélyes társaság, ugyanolyan tagi összetétellel. A korábbi egyszemélyes társaság ebben az esetben megszűnik. A szétválás történhet kiválással, amelynek során egy adott egyszemélyes társaságból például újabb egyszemélyes társaság alapítása céljából történik a kiválás, ugyanazon személy részvételével. Ebben az esetben a korábbi egyszemélyes társaság fennmarad. A kiváló tag beolvadással csatlakozhat egy másik társasághoz (beolvadásos kiválás), amely a korábbi egyszemélyes társaság létezését szintén nem érinti. Látható, hogy az egyszemélyes társaság számára is adódnak lehetőségek, a szétválási esetek változatosak, és azt sem tartjuk kizártnak, hogy a szétváló egyszemélyes társaság az átalakulása során részben többszemélyes társaságot hozzon létre vagy olvadjon be többszemélyes társaságba.
Természetesen felmerül a kérdés, hogy nem egyszerűbb-e például apportálással újabb társaságot alapítani vagy működő társaságba belépni, elkerülve ezzel az átalakulási eljárás bonyolult menetét. Megkötések e vonatkozásban nincsenek, a társaság dönthet, melyik megoldás előnyösebb a számára. A hangsúly azon van, hogy a vagyon e sajátos megosztása, a vállalkozás "szétbontása" jogutódlás - jogok, kötelezettségek átszállása, megosztása - mellett történik-e vagy sem. Az apportálás nem von maga után jogutódlási helyzetet.
A Ptk. 3:109. § (4) bekezdése értelmében egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító vagy az egyedüli tag gyakorolja. A legfőbb szerv hatáskörébe tartozó kérdésekben az alapító vagy az egyedüli tag írásban határoz, és a döntés az ügyvezetéssel való közléssel válik hatályossá. Abban az esetben, ha az egyszemélyes társaságnál vezető tisztségviselő - ügyvezető, vezérigazgató stb. - választására került sor, az átalakulás, szétválás dokumentációjának az előkészítése az ő feladata. Magáról a változásról, az okiratok, anyagok elfogadásáról az egyedüli tag fog dönteni.
Kérdés lehet, különösen egyszemélyes társaságok esetében, az ún. önszerződés esete. Az említettek szerint előfordulhat ugyanis, hogy különválás során több egyszemélyes társaság jön létre azonos képviselővel, aki lehet akár maga az egyedüli tag, akár az alapító által kijelölt vezető tisztségviselő. A kiválás is felvethet ilyen kérdést a jogelőd és a jogutód társasági szerződésének aláírásánál, ha a képviselők azonos személyek. Az önszerződésből eredő problémák a képviseleti jog körében merültek fel elsősorban. A 2006. évi IV. törvényen (Gt. 2006) kialakult gyakorlat - figyelemmel az 1959. évi IV. törvény, a régi Ptk. 221. § (3) bekezdésére - nem tette lehetővé, hogy ugyanaz a személy mindkét szervezet nevében képviselőként eljárhasson (lásd például BDT 2010.2194).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
