A Győri Törvényszék Közigazgatási Kollégiumába beosztott bíróként közigazgatási perekben ítélkezem, és munkám mellett pedig doktori képzésen veszek részt. Kutatásom az agrártámogatások rendszerére és annak bírói esetjogára irányul, hogy az agrárjogi szakirodalom, a hazai és az európai uniós jogszabályok, a gazdálkodó szervezeteknél, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerveknél kialakult gyakorlat, valamint bírósági ügyek feldolgozásával átfogó képet adhassak az agrártámogatás hazai jogi gyakorlatáról. Ebben a tanulmányban azt vizsgálom, milyen szektorális előírások vonatkoznak az agrártámogatási jogban a normavilágosság követelményére, és ez milyen módon érvényesül a támogatásokat igénybe vevők, a jogalkotók, a hatósági és a bírósági jogalkalmazók szintjén, néhány példán keresztül. Ehhez röviden át kell tekintenem a normavilágosság általános és a közös EU-agrárpolitika kérdését, hogy érthetővé váljon annak tagállami alkalmazása.
Kulcsszavak: agrártámogatási jog, állami támogatások joga, közös agrárpolitika, Európai Unió, jogdogmatika, környezetjog, normavilágosság
As a judge assigned to the Public Administration College of the Győr Court, I judge in public administrative cases, and in addition to my work, I participate in doctoral training. My research focuses on the system of agricultural subsidies and its judicial case law, so that I can give a comprehensive picture of the domestic legal practice of agricultural subsidies by analyzing the agrarian legal literature, domestic and European Union legislation, the practice developed at economic organizations, agricultural and rural development support bodies, and court cases. In this study, I examine what sectoral regulations apply to the requirement of normative clarity in agricultural support law, and how this is enforced at the level of the users of the support, the legislators, the authorities and the courts, through a few examples. To do this, I need to briefly review the general and common EU agricultural policy issue of norm clarity, so that its application in the member states becomes understandable.
Keywords: right to agricultural subsidies, the right to state subsidies, common agricultural policy, European Union, legal dogma, environmental law, standard brightness
Ítélkezési feladataim ellátása során a közigazgatási ügytípusok széles körébe tartozó kisajátítási, adóigazgatási, közoktatási, szociális igazgatási, építésügyi és egyéb témakörökben kell jogvitákban döntést hoznom. Bírói referádámban azonban meghatározó súlyt képvisel az agrártámogatással, erdőgazdálkodással, vad- és halgazdálkodással összefüggő ügyekben született hatósági döntések felülvizsgálata.
Munkám során az agrártámogatási ügyekkel összefüggésben az a benyomás alakult ki bennem, hogy a megszokott közigazgatási eljárásokhoz és az agrártámogatási jog közvetlen tárgyához képest az ügyek hátterében az általánosnál kiterjedtebb, mélyebb és összetettebb szabályozás áll. Amint az évek során egyre több és több támogatási hatósági ügyben keletkezett jogvitában jártam el, egyre világosabbá vált, hogy az agrárjognak ez a kevesebb figyelemmel övezett területe a mezőgazdasági termelők jövedelemtermelő képességének javításán túl milyen alapvető befolyással van az élelmiszerellátás-biztonságra, a vidékpolitikára, de az éghajlatváltozás elleni küzdelemre is.
Bár a bíróságon végződő jogvitákból nem lehet átfogó következtetéseket levonni az agrártámogatási jog egészének működésére vonatkozóan, az a közigazgatási perekben ítélkező bírák számára is egyértelmű, hogy az agrárjog, a pénzügyi jog, az európai gazdasági közjog, a versenyjog és a polgári jog közös halmazában lévő jogterület csak látszólag képezi könnyen megfogható jogi tárgy szabályozási környezetét. Az agrártámogatásokhoz rendelt funkciók bővítésével a támogatási jogra vonatkozó jogforrások szabályozási technikája, a szabályozás közvetett tárgyának komplexitása, nemcsak a termelők életét nehezítette meg, de jogalkalmazási problémákat okozott a támogatási láncban közreműködő szervezetek, a támogatási jogvitákban eljáró hatóságok, bíróságok, de még a joggyakorlat egységesítéséért felelős Kúria számára is.
- 24/25 -
A tárgykörben készülő doktori értekezés érdekében végzett kutatás során megállapítható volt, hogy az agrártámogatási jog a normavilágosság terén európai jogi és nemzeti jogi szinten is problémákkal küzd, a hivatkozott előírások ellenére gyakran a megismerhetőséggel és a közérthetőségekkel kapcsolatos követelményeket nem teljesíti.
Álláspontom szerint a normavilágosság követelményének az agrártámogatási jogban négy szinten kellene teljesülnie. Először: a támogatási jog kereteit meghatározó EU-jogforrásoknak - azok közvetlen alkalmazhatósága miatt - egyszerre kell alkalmasnak lenniük arra, hogy azok alapján a nemzeti jogalkotó az agrártámogatások hazai rendszerét kialakíthassa, valamint arra is, hogy a másod-ötöd rendű jogalkalmazók a szabályozásban kérelmük benyújtása, hatósági vagy bírósági munkájuk során eligazodjanak. Amennyiben ugyanis a nemzeti jogalkotók, a támogatás irányításában és végrehajtásában részt vevő szervek, az agrártámogatási ügyekben eljáró hatóságok és bíróságok, valamint a kedvezményezettek nem képesek megfelelően eligazodni a szabályozó joganyagban, az agrártámogatások szükségességébe és eredményességébe vetett hitet erodálja. Másodszor: az agrártámogatási jognak a támogatás címzettjei számára közérthető fogalmi rendszert kell használnia annak érdekében, hogy a támogatásra vonatkozó jogszabály normatív tartalma a támogatás címzettje számára egyértelmű és végrehajtható legyen. Harmadszor: a támogatási jogviszony tárgyában született hatósági és bírósági határozatnak olyan, az Ákr.-ben meghatározott részletességű és okszerű indokolást kell tartalmaznia, amely alapján a kedvezményezett az esetleges jogsérelmeit megfogalmazhatja, a bíróság pedig a megfogalmazott indokolás alapján képes lehet a jogvita eldöntésére. Végül negyedszer: a tagállamoknak akár a kódexszerű szabályozással, akár a külön szervekre telepített tájékoztatási kötelezettséggel biztosítaniuk kell, hogy a mezőgazdasági termelők és a további jogalkalmazók az agrártámogatási jog fogalmi körébe tartozó területeken szabályozó normákat megismerhessék.
A következőkben nézzük, hogy az EU- és a nemzeti jogban milyen előírások vonatkoznak a normavilágosságra és azt, hogy ezek a feltételek a közösségi és a hazai agrártámogatási célú jogalkotásban kellő mértékben teljesülnek-e.
Az agrártámogatásokhoz hasonló összetett funkciókat hordozó EU-jogterületek esetében a jogalkotó feladata, hogy világos szerkezetű, áttekinthető, egyértelmű normatív tartalmú, következetes és érthető fogalomhasználattal operáló keretszabályozást hozzon létre, mely alapján a nemzeti jogalkotók a normavilágosság követelményét szem előtt tartva megalkothatják a tagállami szintű jogszabályokat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
