Közismert tény, hogy 2015. szeptember 1-jétől megváltozik az óvodai nevelésben történő kötelező részvétel életkori határa. Az e tekintetben még hatályos, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint:"24. § (3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni." Ezzel összefüggő szabály: "69. § (1) A gyermeket, kérelemre - ha családi körülményei, képességének kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja - az óvoda vezetője felmentheti az alól, hogy e törvény 24. §-ának (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben vegyen részt."
A citált rendelkezés 2015. szeptember 1-jével hatályát veszti és helyébe lép a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) előírása, miszerint:
"8. § (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja."
A változások mibenléte jól látható:
- öt éves kor helyett három éves kortól kötelező óvodába járni - pontosabban abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a gyermek a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától köteles óvodába járni;
- felmentés csak az ötödik életév betöltéséig adható, tehát a korábbi szabályozással ellentétben nem lehetséges az, hogy valaki egyáltalán ne járjon óvodába - természetesen kivételt képeznek ez alól a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek, akik ehelyett a pedagógiai szakszolgálat keretében fejlesztő nevelésben kapják meg az állapotuknak, szükségleteiknek megfelelő szükséges ellátást, amely a kisgyermekkori fejlesztésüket biztosítja;
- a felmentést nem az óvodavezető, hanem a jegyző, illetve egyházi és magánintézmény esetében a fenntartó adja.
Azt, hogy az óvodai nevelésben való részvételi kötelezettség alóli felmentést nem az óvodavezető, hanem a jegyző, illetve a fenntartó feladat- és hatáskörébe telepítette a jogalkotó, feltételezhetően arra a szándékra vezethető vissza, hogy szülőnek ne kelljen előbb beíratni a gyermekét az óvodába, majd felmentést kérnie az óvodába járási kötelezettség alól, hanem egyből az óvodába járási kötelezettséget nyilvántartó, nyomon követő jegyzőnél fussanak össze az információk. Így valóban egyszerűbb az eljárás a szülő és az óvodavezető, de bizonyos tekintetben a jegyző számára is. A szülőnek nem kell külön a gyermeke óvodai beiratkozását és a felmentést intézni, egyetlen kérelemben elintézhető mindez. Az óvodának nem kell nyilvántartani az óvodába járási kötelezettség alól felmentést kapott gyermeket mindaddig, amíg a felmentés határideje le nem jár, és a gyermek jogviszonyt nem létesít az óvodával. Nem kell kétszer eljárni az óvodavezetőnek; egyszer a felvételről, aztán a felmentésről. A jegyző első kézből, a szülőtől kap jelzést arra vonatkozóan, hogy gyermekét valamilyen okból kifolyólag nem kívánja óvodába járatni, így az óvodakötelesek nyilvántartásában ez rögtön megjelenhet, és nem a jegyzőnek kell ezt az információt a kötelező felvételt biztosító óvodától, vagy ha a gyermek nem ott kapott felmentést, akkor az egyházi, magán vagy más fenntartású óvodától és fenntartójától beszereznie.
Mindezen szándékok jelennek meg a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Nevir.) legutóbbi módosításában [22/2015. (IV. 21.) EMMI rendelet] is. A könnyebb érthetőség kedvéért a hatályos és új szabályokat érdemes együtt, egységes szerkezetben megismerni.
Változatlan szabály, hogy az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. Az idei évben még átme-
- 27/28 -
neti szabályok rendezik az óvodába járás alóli felmentésre vonatkozó kérdéseket, de a jövő évtől életbe lépő szabályok még tovább egyszerűsítik az eljárást és érvényre jutnak a fentiekben kifejtett elvek. Vagyis: 2016. január 1-jétől az a szülő, aki az Nkt. 8. § (2) bekezdésben foglaltak alapján felmentést kér a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, az óvodai beiratkozásra a Nevir. 20. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam kezdő időpontjáig, vagyis április 20-áig nyújthatja be kérelmét a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőhöz, továbbá a kérelem másolatát a kötelező felvételt biztosító óvoda vezetőjéhez. Ezáltal biztosítottá válik, hogy még a beiratkozás kezdő időpontja előtt tudomása legyen a jegyzőnek arról, hogy mely gyermekek esetében nem kell eljárnia az óvodába járási kötelezettség teljesítésének megsértése miatt. Az óvoda szintén értesül, még a beiratkozás előtt, hogy mely gyermekek esetében nem kell jelzéssel élnie a jegyző felé arra vonatkozóan, hogy a gyermek, illetve szülője nem jelent meg a beiratkozáskor.
Az idei évben azonban még átmeneti szabály rendezi ezt a kérdést, a következők szerint:
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
