Az új technológiák (digitalizáció, automatizáció, mesterséges intelligencia, stb.) közigazgatásban történő alkalmazásának hatásairól számos hazai és nemzetközi szerző és szervezet írt tanulmányt, tette kutatása tárgyává.[2] Ezek egyfelől a technológiában rejlő lehetőségek felől közelítették meg a témát: a közszolgáltatások minőségének javítására, a hatékonyság, az eredményesség és a bizalom növelésére, a megalapozottabb és a szimulált döntések meghozatalára. Kiemelik továbbá, hogy a mesterséges intelligenciával megtámogatott automatizálásban jelentős potenciál van, mely a kormányzatok számára is előnyökkel jár. A szakértők igyekeznek megnyugtatni a munkavállalókat, hogy a robotok/mesterséges intelligencia nem veszi el a munkájukat, hanem kiváltja az emberi tényezőt a rutinfeladatok során. Ezáltal az emberek magasabb, minőségibb munkát tudnak végezni. Alkalmazási területe széles spektrumot fed le a közszférán belül is: támogatni tudja a döntéseket az egészségügy, közlekedés, agrárium, rend- és honvédelem[3] terén. Ugyanakkor számos kockázat is rejlik az alkalmazásban: visszaélésekre való lehetőség, méltányosság és átláthatóság hiánya.
Fontos kiemelni, hogy a tanulmány a hazai jogi viszonyokra reflektál, de a példák között lesznek nemzetközi és hazai vonatkozásúak egyaránt. A McKinsey által 2018-ban kiadott jelentés elemezte Magyarország helyzetét a digitalizáció szempontjából, régiós kontextusba helyezve a hazai viszonyokat: az elemzés megállapítása alapján a "Magyarország a Közép- és Kelet-Európában található tíz "Digitális Kihívó" egyike. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bár egyelőre itthon alacsonyabb a digitalizáció mértéke, mint az úgynevezett "Digitális Éllovasok" esetében (Belgium, Hollandia, Luxemburg, Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország, Észtország és Írország), vagy akár az EU 5 legnagyobb országában (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság).[4]
Jelen kutatás vizsgálati tárgya, hogy milyen trendek és aktualitások zajlanak az új technológiák közigazgatási döntéshozatalban történő alkalmazása kapcsán. Valamint vizsgálni kívánom a fejlődés irányait és kihívásait egyaránt. A tanulmányban vizsgált jelenség az új technológiák alkalmazása a közigazgatási döntéshozatal terén. Rögtön hozzá is kell tennünk, hogy a különböző közigazgatási funkciók esetében rendkívül különböző lehet az új technológiák szerepe, ez differenciált megközelítést igényel. A versenyszférában megvalósuló technológiai fejlesztések és a közigazgatási felhasználás szükségszerűen összefügg egymással. Fel kell tennünk továbbá tehát a kérdés, hogy milyen értékeknek, alapelveknek, normáknak kell érvényesülnie? A nemzetközi példákat is vizsgálva fel kell tennünk a kérdést, hogy szükséges-e (ha igen, mely területeken) a mesterséges intelligencia és az automatizáció a közigazgatásban?
Bár terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a téma részletes bemutatását, a nemzetközi szakirodalom fősodra abba az irányba mutat, hogy az adatok jelentősége minden eddiginél nagyobb lesz. A nyílt hozzáférésű adathalmazok (Big Data) - mint az egyik fő megatrend a közigazgatásban - rendszerezése, nyilvántartása, mesterséges intelligenciával megtámogatott elemzése által komoly lehetőség kerül a kormányzatok számára. Az OECD számos tanulmánya az adatközpontú kormányzat fontosságát hangsúlyozza. Az adatok a mai társadalom, a gazdaság és a kormányok egyik legértékesebb forrásai. Ahogy Fejes és Futó fogalmaz, a jó minőségű döntések alapja a jó adat.[5] Azon túl, az adatközpontúság meggyorsítja a folyamatokat, hatékonyabbá teszi az ügyintézést és a közfeladatok ellátását (például az egészségügyben), segít a kormányoknak - az állampolgárok elégedettségének elérése érdekében - a megnövekedett feladataik ellátásában, a komplex közpolitikai kihívások kezelésében.[6]
A komplexitás a közigazgatásban ugyanakkor speciális terület, mivel az adatok fragmentáltan léteznek, mely
- 346/347 -
tényező gátolja az egyes adatállományok integrálását, a "Big Data" létrejöttét. A különböző adatbázisok - ahol ezeket az adatokat az egyes szervek tárolják - közötti koordináció nehéz és biztosan nem költségesmentes. Kiemelendő, hogy az együttműködésnek nemcsak anyagi, de jogi vonzata is van, mely elvezet bennünket az adatvédelem, adatbiztonság területére. Különösen fontos, hogy ezek az adatok biztonságban legyenek, óvni kell őket mind a külső (kibertér), mind a belső (kormányzati szervek) veszélyektől. Meg kell gátolni, hogy az "adatbőség" által olyan információk kerüljenek napvilágra, vagy olyan anonim adatbázisok váljanak "nevesíthetővé", amelyek súlyosan sértik az emberek magánéletét, táptalajt adva különböző negatív eseményeknek (zsarolás, bűncselekmények áldozatává válás). A kormányzat feladata a bizalom kiépítése, az adatok megvédése a kibertérben, egyúttal szavatolnia kell, hogy önmaga sem él vissza esetleges primátusával.[7],[8]
Az állami nyilvántartások komplex fejlesztése hozzájárulhat például a szakpolitikai kérdések esetében is megalapozottabb döntések megszületéséhez, mindamellett célzottabb beavatkozást tehet lehetővé egy-egy (krízis)helyzet (így például természeti katasztrófa, járványhelyzet) kezelése kapcsán a kormányzatok számára.[9] Sietve hozzá is kell tenni, hogy - különösen - a hazai közigazgatás hatósági döntések meghozatalához big data-ra álláspontom szerint nincs szükség. Ugyanakkor - tekintettel a nemzetközi térben bennünket is érő komplex, egymással is összefüggő kihívásokra - a kormányzati döntéshozatal és stratégiaalkotás igényel ilyesfajta felkészültséget. Legyen szó biztonságpolitikai és migrációs kihívásokról, klímavédelmi ügyekről vagy éppen gazdasági természetű jelentőségekről.
A mesterséges intelligencia (artificial intelligence) mára beszivárgott a mindennapokba. A mesterséges intelligencia megkönnyíti / kiváltja az ember végezte munkát. A szakirodalom általában megegyezik abban, hogy a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia adaptálása, mely képes a problémák/feladatok önálló megoldására, az interakcióra, valamint az önálló tanulásra. Az EU-s fogalom szerint mesterséges intelligencia alatt olyan rendszereket értünk, amelyek intelligens viselkedést mutatnak azáltal, hogy elemzik környezetüket, és bizonyos fokú autonómiával lépéseket tesznek meghatározott célok elérése érdekében.[10] Budai-Gerencsér- Veszprémi megfogalmazásában "az infokommunikációs eszközök a mesterséges intelligencia alkalmazásával olyan technológiák üzemeltetésére képesek, amelyek átalakítják a folyamatokat, a szükséges munkaerő mennyiségét, típusát."[11] Ződi véleménye szerint a mesterséges intelligencia "olyan eljárásokat, módszereket, szoftvereket és konkrét megoldásokat jelent, amelyekre az ember módjára/racionálisan/autonóm módon gondolkodni/cselekedni képes ún. ágensek épülhetnek. Az ágensek már "cselekvésre", "gondolkodásra" (azaz az emberi gondolkodás imitálására) képes szoftverek, amelyek még nem feltétlenül jelennek meg a fizikai valóságban. A robotokat az különbözteti meg az ágensektől, ahogy azt egyébként az EU vonatkozó jelentése is tartalmazza, hogy fizikai kiterjedéssel rendelkeznek."[12]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
