Dr. Hideg Milán István: Önkormányzatokkal a klímasemleges Európáért (Jegyző, 2021/2., 20-21. o.)

Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy a huszonegyedik század közepére klímasemlegessé tegye kontinensünket, mivel az éghajlatváltozásról szóló előrejelzések, jelentések baljós képet vetítenek előre, amely csak egységes összefogással akadályozható meg. Az Európai Unió Bizottsága felkérésére a Régiók Európai Bizottsága javaslatokat fogalmazott meg, amelyek során kulcsszerepet szán az önkormányzatoknak a zöld megállapodás megvalósítása érdekében.

Az Európai Unió Bizottsága 2018. november 28-án kiadta a "Tiszta bolygót mindenkinek - Európai hosszú távú stratégiai jövőkép egy virágzó, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaságról" című közleményét, amelyet az indokolt, hogy az utóbbi húsz évből tizennyolc év minden idők legmelegebb évei közé tartozik, így elengedhetetlen az azonnali és határozott éghajlat-politikai fellépés.[1]

Az elmúlt években Európát súlyos aszályok, áradások sújtották. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) 2018 októberében különjelentést adott ki, amely tudományos bizonyítékokra támaszkodva bemutatja, hogy az ember okozta globális felmelegedés - az iparosodás előtti szinthez képest - már elérte az 1°C-ot, és évtizedenként megközelítőleg 0,2°C-kal emelkedik. A nemzetközi éghajlat-politikai fellépés fokozása nélkül a globális átlaghőmérséklet-emelkedés 2060-ra elérné a 2°C-ot, majd még tovább emelkedne. Az előrejelzések azt vetítik előre, hogy 2°C-os hőmérsékletemelkedés esetén világszinten a korallzátonyok 99%-a pusztulna el, míg mintegy 1,5-2°C-os globális felmelegedésnél a grönlandi jégtakaró visszafordíthatatlanul eltűnhet. Ez a tengerszint hét méteres megemelkedésével járna, amely világszerte közvetlenül kihatna a part menti területekre, beleértve Európa alacsonyan fekvő területeit és szigeteit is. A sarkvidéki jég a tengeren már jelenleg is gyorsan olvad, és a negatív hatások már érezhetők az északi régió biológiai sokféleségében és a helyi lakosság megélhetésében. E körülmény súlyosan veszélyezteti Európában a gazdaság termelékenységét, az infrastruktúrát, az élelmiszer-termelő képességet, a közegészséget, a biológiai sokféleséget és a politikai stabilitást is. Az időjárással összefüggő katasztrófák gazdasági összköltsége tavaly 283 milliárd euró összegű rekordszintet ért el, és e katasztrófák - a mai 5%-kal szemben - 2100-ig az európai népesség mintegy kétharmadát érinthetik.[2]

Mindezekre tekintettel felettébb fontos az egységes fellépés kialakítása kontinensünkön, amely során az Európai Unió nem kisebb célt tűzött ki, mint hogy - a huszonegyedik század közepéig - klímasemlegessé tegye Európát. Erre szolgál a fent említett "Tiszta bolygót mindenkinek" című hosszú távú stratégiai jövőkép, melyben az Európai Bizottság 2050-ig felvázolja azokat az intézkedéseket, amelyek egy prosperáló, modern, versenyképes és klímasemleges gazdaság megteremtését szolgálják. A stratégia bemutatja, hogy Európa a megvalósítható technológiai megoldásokba való befektetéssel, a polgárok szerepvállalásának elősegítésével, valamint a kulcsfontosságú területeket - az iparpolitikát, a pénzügyeket és a kutatást - érintő intézkedések összehangolásával vezető szerepet tölthet be a klímasemlegesség terén. Az Európai Bizottság a közlemény keretében felkérte az Európai Tanácsot, az Európai Parlamentet, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot és a Régiók Európai Bizottságát, hogy tanulmányozzák a klímasemleges Európára vonatkozó, a 2050-ig tartó időszakra szóló uniós stratégiát.

Az Európai Bizottság felkérésére a Régiók Európai Bizottsága 2019. év végén elfogadta "A zöld megállapodás a helyi és regionális önkormányzatokkal partnerségben (2020/C 79/01)" című állásfoglalását, amely arra a tényre alapítva, hogy a helyi és regionális önkormányzatok hajtják végre az uniós jogszabályok 70%-át, az éghajlatváltozás hatásait csökkentő intézkedések 70%-át, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó politikák 90%-át, valamint a fenntartható fejlődési célok 65%-át, szorgalmazza, hogy a zöld megállapodás alkalmazzon olyan holisztikus helyi alapú megközelítést, amely az adott térség gazdasági, társadalmi, földrajzi és környezeti kihívásait és lehetőségeit figyelembe vevő konkrét megoldásokat javasol és biztosítja a helyi lakosság részvételét a jövőbeli javaslatok kialakításában és végrehajtásában.[3] A Régiók Európai Bizottsága által alkalmazott megközelítés indoka, hogy a városok mára az átalakulást hozó és fenntartható megoldások műhelyeivé váltak. A városfelújítás és a jobb területrendezés - ideértve a zöldterületeket is - jelentős mértékben ösztönözhetik az embereket arra, hogy felújítsák házaikat és újra a munkahelyükhöz közeli lakóhelyet válasszanak, melynek révén javulnának a lakosság életkörülményei, valamint csökkenne az utazási idő és a kapcsolódó stressz. Az európai polgároknak az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni védelme, valamint a szélsőségesebb időjárási jelenségekkel szemben ellenállóbb állami infrastruktúrák tervezése és kivitelezése elengedhetetlen, de egyébként mindenképpen kifizetődő opció lesz. E tekintetben az Európai Uniónak a régiókra és a városokra kell támaszkodnia, összpontosítania, kibővítve azok szerepkörét. A 200 millió európai polgárt képviselő Európai Polgármesterek Szövetsége (Covenant of Mayors) olyan együttműködési lehetőséget biztosít, amely által a helyi önkormányzatok megismerhetik egymás mintáit, tanulhatnak egymás példáiból. Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank városfinanszírozást célzó "URBIS" elnevezésű közös kezdeményezése kézzelfogható példája annak, hogy az Európai Unió miként tud segítséget nyújtani a városoknak beruházási stratégiáik kidolgozásában.

A Régiók Bizottsága azt várja az Európai Bizottságtól, hogy a jövőben is támogassa és az Unión belül és azon kívül is tegyen a jövőben olyan kezdeményezéseket, mint amilyen a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetsége. A Régiók Bizottsága állásfoglalásában arra kéri az

- 20/21 -

Európai Uniót, hogy támogassa a regionális és helyi önkormányzatokat a klímasemlegesség eléréséhez nagyon fontos természetes szénelnyelők biztosításában és helyreállításában, ami mindenekelőtt a szerves talajokon való gazdálkodás megfelelő módosítása, illetve a tőzeglápok és vizes élőhelyek visszaállítása révén történhet. A Régiók Bizottsága további fontos célkitűzése, hogy az Európai Bizottság javasoljon ambiciózus célokat a települési hulladék mennyiségének 2030-ig történő csökkentésére: a települési hulladék tömegének 70%-át kelljen újrafelhasználni vagy újrahasznosítani, az élelmiszer-hulladék mennyiségét 50%-kal kelljen csökkenteni, illetve legyen kötelező erejű az a célkitűzés, mely szerint 2030-ra a maradékhulladékok legfeljebb 5%-a helyezhető el hulladéklerakókban. Kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak szabványosított módszerekre van szükségük az élelmiszertermékek (ideértve az élelmiszer-hulladékokat is) környezeti hatására vonatkozó adatok összegyűjtéséhez és lejelentéséhez, az adatok tagállamok közötti összehasonlíthatóságának biztosítása és annak ösztönzése érdekében, hogy az élelmiszertermékekhez, illetve a különböző étrendekhez kapcsolódó környezeti és szociális költségek gazdasági szempontból mérhetőek legyenek. A Régiók Bizottsága megjegyzi, hogy a helyi és regionális önkormányzatok alapvető módon segítik a tiszta mobilitást és a közlekedés környezettudatosabbá tételét, ezért haladéktalanul uniós szintű intézkedéseket kér a külső költségek szállítási módonkénti internalizálására a kiegyensúlyozottabb versenyfeltételek biztosítása érdekében, ideértve többek között az egyes közlekedési üzemanyagokra vonatkozó adórendelkezések felülvizsgálatát is.