Cikkemben az internet terrorista használatával foglalkozó, Magyarországot is érintő és az EU által több mint 110 millió forintnak megfelelő összeggel támogatott Clean IT projekt lényegét, előzményeit, jelenlegi állapotát, és a vele kapcsolatos eddigi kritikákat foglalom össze - a teljesség igénye nélkül és szubjektív értékítéletem alapján súlyozva.
A Clean IT projekt ("Projekt") honlapja szerint[1] nemzetközi szinten egyre jobban felismerik az internetnek a "terrorista és szélsőséges tevékenységek" céljára történő használatának veszélyét. A Projekt általánosságban deklarált célja, hogy "konstruktív párbeszédet" kezdeményezzen az érintettek - kormányok, vállalkozások és civil társadalom - között, valamint hogy tartós felületet biztosítson a párbeszédhez. A Projekt további céljai, hogy közösen megtalálják az e probléma azonosításának módjára vonatkozó általános alapelveket, valamint hogy a "legjobb gyakorlatokat" áttekintsék.
A Projekt 2011. szeptember 15-én kelt áttekintése[2] alapján a Projekt egy 2009 októberében befejezett, hasonló témájú projekt[3] eredményeit veszi alapul. Ezt a Német Belügyminisztérium által koordinált projektet az EU támogatta, résztvevői pedig Németország, Egyesült Királyság, Hollandia és Csehország kormányai voltak[4].
Christopher Williams[5] szerint a korábbi projektet azért indították el, mert az EU-hivatalnokokat aggasztotta, hogy a dzsihád weboldalai az EU-n kívüli tárhelyeken találhatók, így azokat nem lehet eltávolítani. Ezért megfelelő, megelőző jellegű technikai intézkedéseket (pl.: szűrés) kívántak felkutatni, illetve nemzetközi együttműködést létesíteni a jogsértő tartalmak internetszolgáltatók általi eltávolítására.
Williams 2009 áprilisában a korábbi projekttel kapcsolatban arra panaszkodott, hogy a részes államok általa megkérdezett képviselői nem árulják el, hogy pontosan miről is szól a projekt.
Ugyanakkor az EU-Bizottság 2012. július 20-án kelt munkaanyaga[6] szerint a projektet sikeresnek tartották, mivel "hozzájárult a köz- és magánszféra közötti párbeszédhez", továbbá "feltérképezte az Európában található iszlám szélsőséges honlapokat, tanulmányozta az internetszolgáltatókkal való párbeszédet, és az erre a területre vonatkozó "legjobb gyakorlatok" katalógusát is bemutatta". A munkaanyag szerint a Bizottság 2009. november 27-én konferenciát szervezett a jogérvényesítő szervek és az internetipar szereplői közötti párbeszéd megerősítését szolgáló platform létrehozása érdekében. Továbbá 2010-ben kívánták folytatni a köz- és magánszféra közötti, a jogellenes online tevékenységek elleni küzdelemben történő együttműködés elveinek kidolgozását. Feltételezhetően ennek a tervezett folytatásnak a része a Projekt is.
A Projekt honlapja igyekszik meghatározni a Projekt által lefedett terrorizmus fogalmát[7]. Úgy tűnik, hogy a Projekt leginkább az Al-Kaida dzsihadra koncentrál, de más terrorista és szélsőséges mozgalmakat sem kíván kizárni a vizsgálódásai köréből.
Az internet terrorista használata a Projekt honlapja szerint technikailag nem különbözik jelentősen a jogszerű használattól. A terrorista használat inkább a célokban különböztethető meg (pl.: szélsőséges nézetek terjesztése, támadások megszervezése).
A Projekt honlapja a fentiek fényében a következő célokat sorolja fel:
- A köz- és a magánszféra közötti építő jellegű párbeszéd megindítása az internet terrorista használatáról.
- Azon általános alapelvek felvázolása (nem jogszabályok, hanem magatartási kódex megalkotása formájában), amelyeket mind a köz-, mind pedig a magánszféra tagjai támogatnak.
- Olyan "legjobb gyakorlatok" azonosítása, amelyek a Projekt résztvevői szerint - esetleg módosítás után - hozzájárulhatnak az internet terrorista használatának visszaszorításához. E "legjobb gyakorlatok" megvalósítása már nem célja a Projektnek, ezt az egyes résztvevők önként, és saját felelősségükre tehetnék meg - a nemzeti és európai szabályozással összhangban, az alapvető jogok (pl.: gyülekezési és véleménynyilvánítási jog, magánszféra és adatvédelem) figyelembevételével.
A Projekt a fenti célokat hat darab, két-háromhavonta tartott találkozó és egy végső bemutatás során kívánja dokumentumba foglalni. Az egyes találkozók öt lépésből állnak (nyílt konzultáció, munkacsoportok, plenáris vita, új tervezet elkészítése, új tervezet közzététele). A megbeszélések kumulált eredményekén, végsőként elfogadott és bemutatott dokumentum lesz a Projekt egyetlen végterméke. A Projekt ajánlásainak véglegesítése a Projekt honlapja alapján 2013. március végére várható.
A Projekt honlapja szerint a Projektet az Európai Bizottság Jogérvényesülési, Szabadság- és Igazságügyi Főigazgatóságának "bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem" programja[8] támogatja anyagilag. Ehhez képest a saját honlapja[9] szerint ezt a főigazgatóságot Jogérvényesülési Főigazgatóságnak hívják, és a honlapon található információ alapján úgy tűnik, hogy nem ehhez a Főigazgatósághoz tartozik az említett program.
A "bűnözés megelőzése és az az elleni küzdelem" program a Belügyi Főigazgatóság honlapján viszont megtalálható. Érdekes ugyanakkor, hogy az ebbe a kategóriába tartozó támogatások[10] elkülönülnek a "terrorizmus és más veszélyek" kategóriába tartozó támogatásoktól[11]. Előbbin belül a Projekt támogatása - a médium, nem pedig a tartalom alapján - leginkább a "kiberbűnözés" alcsoportba lenne sorolható, ugyanakkor a támogatás pontos természetéről a Projekt honlapján nem található részletesebb információ.
A fentiek alapján feltételezhető, hogy a Projekt honlapján a Projekt finanszírozásáról adott tájékoztatás téves.
A Projekt honlapja továbbá úgy tájékoztat, hogy a Projektet végző csoport fizikailag Hollandiában, a Biztonsági és Igazságügyi Minisztérium terrorizmusellenes és biztonsági nemzeti koordinátoránál[12] található. A Projekt vezetője But Klaasen.
A "nyílt és konstruktív párbeszédre" utaló honlap kijelenti, hogy a Projekt a közszféra és a magánszféra együttműködésére[13] épül. A Projekt résztvevői három csoportba tartoznak[14]:
A kezdeményező partnerek Hollandia, Németország, az Egyesült Királyság, Belgium és Spanyolország, amelyek a megfelelő kormányzati szerveik útján vesznek részt a projektben.
A második csoportban a projekthez később csatlakozott, azt támogató államok találhatók: Románia, Ausztria, Dánia és Görögország mellett Magyarország is itt szerepel - a képviseletét a Terrorelhárítási Központ látja el.
A harmadik csoportba összegyűjtött "egyéb résztvevők" vegyes képet mutatnak: találhatók közöttük egyebek mellett jogalkalmazó szervek (pl.: Német Szövetségi Bűnügyi Hivatal), hírszerző szervek (pl.: Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal), pártok (pl.: Svájci Kalózpárt), vagy éppen internetszolgáltatók (pl.: Leaseweb). A Projekt honlapja hangsúlyozza, hogy a harmadik csoportban csak azok neve kerül nyilvánosságra, akik részt vettek a Projekt szerinti párbeszédben, és a nevük közléséhez hozzájárulnak. Továbbá a részvétel nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek a személyek egyetértenének a Projekt eredményeivel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
