Magyarország még mindig vonzó a befektetni szándékozó külföldiek számára. Bizonyítja ezt a befektetések statisztikailag igazolható számszerű növekedése. A külföldiek magyarországi gazdasági célú letelepedésének jogi lehetőségeinek bemutatását követően (Gazdaság és Jog, 2000. 5. szám) a szerzők most a befektetések adójogi vonatkozásait tárják fel - különös súlyt helyezve a külföldiek befektetéseit érintő adójogi kérdésekre.
A külföldi a befektetése esetén vagy árfolyamnyereségből vagy osztalékból származóan szerezhet jövedelmet, ezért az elemzés is ezt a két fő vonalat követi, külön vizsgálva azt az esetet, ha a külföldi befektető magánszemély vagy jogi személy.
Az üzletrészek, részvények átruházáshoz kapcsolódó árfolyamnyereség megjelenésében kulcsszerepe van annak, hogy az üzletrészek, részvények milyen eladási áron kerülnek átruházásra.
Főszabály szerint ennek értékét a felek szabadon határozzák meg a piaci viszonyok függvényében. Ugyanakkor az elidegenítésért kapott ellenérték kapcsán az SZJA 3. §. 59. pontja értelmező rendelkezést ad arról, hogy mi tekintendő az értékpapírok szokásos piaci értékének (üzletrész, részvény az SZJA rendszerében értékpapírnak minősül (SZJA 3. § 34. pont)). Eszerint, ha nem értékpapír-forgalmazási tevékenységet folytató társaság által bonyolított vagy forgalmazott ügyletről, vagy nem tőzsdére bevezetett értékpapírról van szó, úgy a szokásos piaci ár az adózó által kialakított olyan érték, amelyről az adózó bizonyítja, hogy megfelel az értékpapír- által ténylegesen képviselt, független felek által is elismert vagyoni értéknek.
Ehhez kapcsolódik az ún. kapcsolt vállalkozások kérdésköre is. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (Ta) (4. § 23. pont) rendelkezése szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, ha a felek között szerződéses viszony áll fenn és a részvevők egyike a másik félnél 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy 25%-ot meghaladó szavazati joggal rendelkezik, vagy az irányításban, az ellenőrzésben részt vesz. Fennáll a kapcsolt viszony akkor is, ha a részvétel közvetett módon valósul meg. Magánszemély érintettek esetén, a tulajdoni részesedések és a szavazati jogok számításakor a közeli hozzátartozók (Ptk. 685. §) jogait össze kell számítani. A kapcsolt vállalkozások következménye, hogy egymás között csak a szokásos piaci áron köthetnek ügyletet. Ezzel összefüggésben azt is meg kell jegyeznünk, hogy amennyiben a felek, bár nem kapcsolt viszonyban a piaci ártól lényegesen eltérő összegben kötnek szerződést, úgy az adóhatóság - mert a felek az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülés miatt jogaikat nem rendeltetésszerűen gyakorolták - jogosult arra, hogy az adó alapját az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 1/A. § szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén irányadó adófizetési kötelezettségre figyelemmel állapítsa meg.
1.1. Az üzletrész (részvény) átruházáshoz, kapcsolódó adójogi vonzatok, ha az átruházó belföldi illetőségű magánszemély:
Ha a magánszemély az üzletrészét, részvényét magasabb áron adja el, mint amennyiért szerezte, akkor a magánszemély árfolyamnyereségre tesz szert (SZJA 67. §.) Amennyiben viszont a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg (mert pl. az értékpapír megszerzését igazoló bizonylatból a vásárlásra fordított összeg nem állapítható meg, vagy mert már nem áll rendelkezésre stb.), úgy a bevétel 25%-át kell árfolyamnyereségnek tekinteni! Árfolyamnyereség után az adó mértéke 20%. Az árfolyamnyereséggel összefüggésben azt érdemes még kiemelni, hogy ha értékpapír forgalmazásával nem üzletszerűen foglalkozó kifizető a magánszemélytől a szokásos piaci értéket meghaladó áron vásárol értékpapírt, akkor a szokásos piaci érték és a vételár közötti különbözet a magánszemélynél már nem árfolyamnyereségnek, hanem összevonás alá eső egyéb jövedelemnek minősül.
1.2. Az üzletrész (részvény) átruházáshoz, kapcsolódó adójogi vonzatok, ha az átruházó belföldi illetőségű nem magánszemély:
Ebben az esetben az értékesítés árbevétele vállalkozás árbevételét, s ezzel kapcsolatban az adóalapját fogja növelni. Ezen túlmenően az adójogszabályok erre nézve további előírásokat nem fogalmaznak meg. E kérdéskörhöz tartozhat, hogy ha kockázati-tőke vállalkozásról (kockázati tőkealap és kockázati tőketársaság) van szó, akkor ezek a szervezetek jogosultak a bejegyzés évétől számított hetedik adóévtől a befektetés kivonása esetén realizált árfolyamnyereséggel az adóalapjukat csökkenteni [Ta. 7. § (1) bek. w. pont].
1.3. Az üzletrész (részvény) átruházáshoz kapcsolódó adójogi vonzatok, ha az átruházó külföldi illetőségű személy:
Ha nem belföldi illetőségű átruházóról van szó, akkor minden esetben vizsgálni kell a vonatkozó kettős adóztatást elkerülő egyezmények rendelkezéseit. A kettős adóztatást elkerülő egyezmények általában valamennyi esetben rögzítik, hogy ha valaki olyan jellegű jövedelmet szerez, amelyre vonatkozólag az egyezmények speciális rendelkezéseket nem tartalmaznak, a külföldi illetőséggel bíró személy, csak saját államában adóztatható. Ebből az általános előírásból következik, hogy az árfolyamnyereségre a kettős adóztatást elkerülő egyezményekben speciális rendelkezés (mint pl. az ingatlan vagyonból származó jövedelemre, a vállalkozási nyereségre, az osztalékra, a kamatra, a licencdíjra, az elidegenítésből származó nyereségre, a szabad foglalkozásra, a nem önálló munkára, a felügyelő bizottsági és igazgatósági térítésre, művészekre és sportolókra stb.) nincs. Ezért ha az árfolyamnyereségből a külföldi illetőségűnek jövedelme keletkezik, az csak saját államában lesz adóztatható, vagyis magyar adójogi vonatkozása az átruházásnak nem áll fenn.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
