Az érintett piac a versenyjog központi kategóriája; azt fejezi ki, hogy a gazdasági verseny soha nem általában, hanem minden esetben konkrét áruk előállítói, forgalmazói között és egy bizonyos földrajzi területen folyik. A releváns piac fogalmát a versenytörvény[2] 14. §-a határozza meg. Ennek értelmében az érintett piacot a megállapodás tárgyát alkotó áru (termék vagy szolgáltatás) és földrajzi terület figyelembevételével kell meghatározni, melynek során a vizsgált árun túlmenően figyelembe kell venni az azt - a felhasználási célra, az árra, a minőségre és a teljesítés feltételeire tekintettel - ésszerűen helyettesítő árukat (keresleti helyettesíthetőség), továbbá a kínálati helyettesíthetőség szempontjait. Ez a cikk a piacmeghatározás során értékelendő szempontok közül a kínálati helyettesítésre helyezi a hangsúlyt, egy konkrét, nemrégiben lezárult ügy ismertetésén keresztül, mely a GVH korábbi joggyakorlatához képest áttörést hozott a kínálati helyettesítés elemzése tekintetében. A kínálati helyettesítés mint az érintett árupiac meghatározása során a keresleti helyettesítés mellett figyelembe veendő tényező a versenytörvény 2000. évi CXXXVIII. törvénnyel történt módosításával jelent meg a hazai szabályozásban, és 2001. február 1-től alkalmazandó. Maga a törvény nem definiálja pontosan a kínálati helyettesítést, s konkrét vizsgálati szempontokat a rendelkezéshez fűzött indokolás sem nevez meg. Az indokolásban foglaltak alapján ugyanakkor megállapítható, hogy a kínálati oldali helyettesíthetőség körében a versenyhatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy van-e olyan vállalkozás, amely a szóban forgó árut/szolgáltatást éppen nem termeli/nyújtja, de erre lényegében azonnal, jelentősebb költségek és kockázatok vállalása nélkül képes lenne - olyan versenynyomást teremtve ezzel a vizsgált vállalkozás számára, mint amilyet az adott árut/szolgáltatást aktuálisan előállító/nyújtó vállalkozás jelent. Tekintettel tehát arra, hogy a jogszabály a rendelkezés alkalmazásának tág teret hagyott, a kínálati helyettesítés vizsgálata során elemzendő szempontok körének és tartalmának kidolgozása a joggyakorlatra várt.
A rendelkezés hatályba lépése óta eltelt időszakban számos versenyfelügyeleti eljárást folytatott a GVH, a kínálati helyettesítés kapcsán azonban csak nemrégiben, a Vj-150/2003. sz. ügyben született versenytanácsi határozatban jelent meg olyan részletes és elméleti igényességű elemzés, amely mintegy elvi állásfoglalásként funkcionálva, egyértelműbbé és egységesebbé teheti a jogalkalmazást. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a korábbiakban a GVH figyelmen kívül hagyta volna a versenytörvény e rendelkezését és ne mérlegelte volna a kínálati helyettesítés lehetőségét az egyes eljárásokban, vagy hogy azt ne következetesen tette volna; korábbi "mellőzöttsége csupán annak következménye, hogy az eddigi ügyekben vagy nagyon egyértelmű volt a kínálati helyettesítés léte (pl. a nyomdaiparban, malomiparban, egyes vegyipari ágazatokban[3]), vagy -jellemzően összefonódás engedélyezése tárgyában lefolytatott eljárásokban - megállapíthatóságának és erre tekintettel a piac határai tágításának nem volt különösebb jelentősége, mert a vizsgált tranzakció a kínálati helyettesítés figyelmen kívül hagyásával meghatározott - szűkebb - érintett piacon sem járt érdemi versenykorlátozó hatással.[4]
A cikk a továbbiakban a kínálati helyettesítés új szempontú megközelítését kívánja bemutatni az említett eset példáján keresztül, így a következő rész az ügy előzményeit ismerteti, a harmadik pont a Versenytanács döntését, ezen belül kiemelten a kínálati helyettesítés elemzési kereteit tárgyalja, míg a cikk végén kísérletet teszek arra, hogy a Versenytanács által nyitva hagyott kérdéseket a vázolt tényezők alapján megválaszoljam.
A Gazdasági Versenyhivatal 2003 végén versenyfelügyeleti eljárást indított a Hungarotel Rt. ellen erőfölénnyel való visszaélés tárgyában, miután azt tapasztalta, hogy a Hungarotel Rt. szolgáltatási területén elérhető ADSL-alapú Internet hozzáférési szolgáltatások ára jelentős mértékben meghaladja a más távbeszélő szolgáltatók szolgáltatási területein nyújtott hasonló szolgáltatások árát. Ez az árkülönbség ugyanis felvetette annak gyanúját, hogy a Hungarotel Rt. túlzottan magas árakat állapított meg a kiskereskedelmi ADSL szolgáltatása vonatkozásában, s ezáltal megsérti a Tpvt. 21. § a) pontjában megfogalmazott tisztességtelen ár alkalmazásának tilalmát.
A vizsgálat során a következő tényállás került feltárásra. A Hungarotel Rt. a fogyasztóknak többféle sávszélességű csomagban kínál ADSL-alapú hozzáférést és - GloboNet márkanév alatt - ehhez kapcsolódó Internet hozzáférési szolgáltatást, kizárólag határozatlan idejű szerződéses konstrukciókban. Mindkét szolgáltatás csak a Hungarotel Rt-től vehető igénybe, más szolgáltató még nem jelent meg ADSL-alapú Internet szolgáltatással a Hungarotel Rt. szolgáltatási területén, annak ellenére, hogy erre többféle mód is kínálkozna. ADSL-hozzáférés nyújtására lehetőség van a helyi hurok teljes vagy részleges bérlése révén (a vizsgált időszakban a helyi bitfolyam átengedés szolgáltatás még nem létezett), illetve a Hungarotel Rt. meghirdetett egy olyan nagykereskedelmi jellegű, ún. ADSL hálózat hozzáférési szolgáltatást, amelynek segítségével az Internet szolgáltatók (ISP) képesek a fogyasztó által a Hungarotel Rt-től igénybe vett ADSL-hozzáférési szolgáltatáshoz kapcsolódó Internet hozzáférési szolgáltatást nyújtani. Ez utóbbi megoldás egyébként egyedülállónak számít a magyar piacon, tekintettel arra, hogy más távbeszélő szolgáltatók (Matáv Rt., Invitel Rt.) eltérő konstrukcióban - viszonteladói
- 139/140 -
szerződés keretében - biztosítják az ISP-k számára az ADSL szolgáltatások nyújtásának lehetőségét, ilyet viszont a Hungarotel Rt. nem hirdetett meg. További sajátos vonása a Hungarotel Rt. által kínált ADSL szolgáltatásoknak, hogy nincsenek elkülönült ajánlatok a lakossági és az üzleti előfizetők részére, minden fogyasztó azonos feltételekkel veheti igénybe a különböző sávszélességű, tartalmát és árát tekintve inkább az üzleti előfizetők igényeit kielégíteni hivatott szolgáltatási csomagokat. Mindössze két ízben hirdetett meg - akciós jelleggel - olyan konstrukciókat a Hungarotel Rt., amelyek már közelítettek a lakossági szegmens igényeihez; ezek 2 éves elkötelezettség ellenében alacsonyabb ADSL-hozzáférési díjakat és egyes esetekben a lakossági előfizetők felhasználási szokásaihoz igazodó alacsonyabb szolgáltatási színvonalat, műszaki tartalmat képviseltek.
A Hungarotel Rt. által kínált ADSL-hozzáféréshez egyszeri és havi díj is kapcsolódik, míg az Internet hozzáférésért csak havi díjat kell fizetni, a kétféle szolgáltatás együttes ára pedig magasabbnak bizonyult, mint a más távbeszélő szolgáltatók területén elérhető jellemző ADSL-alapú Internet hozzáférési csomagok díja. A közvetlen összehasonlítást ugyanakkor jelentős mértékben megnehezítették a Hungarotel Rt. és más szolgáltatók által kínált szolgáltatások közötti, fentebb már jelzett eltérések, azaz a határozatlan idejű szerződéses konstrukcióhoz kötődő magasabb kockázat[6], a lakossági és üzleti csomagok megkülönböztetésének hiánya, illetve az a körülmény, hogy a Hungarotel Rt. más szolgáltatókkal ellentétben nem egyben ("csomagban") kínálja az ADSL-alapú Internet hozzáférési szolgáltatást, hanem az ADSL-hozzáférés és az Internet-hozzáférés külön-külön vehető igénybe. A Hungarotel Rt. hangsúlyozta továbbá, hogy tekintettel arra, hogy az ADSL szolgáltatást a többi távbeszélő szolgáltatóhoz képest később vezette be, a termék még az életgörbéjének korábbi szakaszában van, ami álláspontja szerint a megtérülésre, s így közvetve az árak szintjére is kihatással van, emellett a hálózat topológiája és a fizetőképes kereslet nagysága miatt esetében a méretgazdaságossági hatások is kevésbé érvényesülnek, ami ugyancsak áreltérést indokolhat az ebből a szempontból sokkal kedvezőbb helyzetben lévő Matáv Rt-hez és Invitel Rt-hez képest.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
