https://doi.org/10.59851/mj.72.06.11
Haraszti Margit Katalin 2023-ban megjelent, "A kínzás és a rossz bánásmód fogalmának értelmezése a nemzetközi jogban - a tilalom egyes alkotmányos garanciái" címet viselő monográfiája[1] a magyar jogirodalomban hiánypótlónak tekinthető, ugyanis átfogó jelleggel mutatja be a kínzás és a rossz bánásmódok elleni nemzetközi instrumentumokat. A tilalmazott magatartások fogalmi meghatározása érdekében a szerző figyelmet szentel az egyes nemzetközi egyezmények által létrehozott és azok megtartását ellenőrző testületek eljárásának is, kitérve mind az univerzális, mind a regionális - európai, amerikai és afrikai - emberi jogi jogvédelmi mechanizmusok tevékenységére. Jelen recenzió áttekintést ad a kötetben feldolgozott főbb tárgykörökről, egy Magyarországot érintő példával szemléltetve a szerző által választott téma fontosságát.
Kulcsszavak: nemzetközi jog; emberi jogok; kínzás és embertelen, megalázó bánásmód; Egyesült Nemzetek Szervezete; Európa Tanács; Emberi Jogok Európai Bírósága
Keywords: international law; human rights; torture and inhuman or degrading treatment; United Nations; Council of Europe; European Court of Human Rights
Hieronymus Bosch németalföldi festő 1485-1500 körül készült műve, "Az utolsó ítélet" triptichon középső táblája a végítélet eljövetelét ábrázolja, amikor a bűnösök elnyerik méltó, földi életük során tanúsított cselekedeteikhez igazodó büntetésüket: a fösvény embert élve megfőzik, a haragos embert megpatkolják és tűzre vetik, míg a falánk embert halálra etetik.[2]
"Az utolsó ítélet" egy részlete jelenik meg Haraszti Margit Katalin "A kínzás és a rossz bánásmód fogalmának értelmezése a nemzetközi jogban - a tilalom egyes alkotmányos garanciái" című műve borítóján. A szerző választása mindenképpen említésre érdemes, hiszen a Bosch által rendkívül plasztikusan ábrázolt események jól példázzák, milyen borzalmas tettekre képes az emberi barbárság. A kép, illetve a kötet témája ugyanakkor egymással szembe is állítható: míg a korabeli társadalom számára elfogadottnak tűnhetett a bűnös emberek kínzással történő megbüntetése, addig napjainkra a kínzás és a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód tilalma a nemzetközi közösség által elismert emberi joggá vált. A szerző az utóbbi folyamatot bemutatva áttekintést ad mindazon univerzális, illetve regionális nemzetközi instrumentumokról, amelyekben a XX-XXI. század folyamán rögzítést nyert a kínzás és a rossz bánásmód tilalma.
"Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni." Az 1948. december 10. napján elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata idézett 5. cikke, majd a későbbiekben megalkotott, kötelező erővel rendelkező nemzetközi egyezmények - például a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, az Emberi Jogok Európai Egyezménye (a továbbiakban: EJEE) - általános jellegű megfogalmazással szolgálnak a kínzás és a rossz bánásmód tilalmazására. A tilalom hatékony érvényesülése ugyanakkor elképzelhetetlen a tilalmazott magatartások definíciója hiányában, ezért a kötet második és harmadik fejezeteiben a szerző részletesen elemzi előbb a kínzás, majd a rossz - kegyetlen, embertelen vagy megalázó - bánásmód megállapításához szükséges egyes fogalmi elemeket. A különböző fogalmak meghatározása, valamint elhatárolása érdekében a szerző nem csupán a nemzetközi egyezmények rendelkezéseit ismerteti, hanem az egyes egyezmények által létrehozott és azok betartását ellenőrző mechanizmusok jelentéseivel, határozataival is részletesen foglalkozik, mely a kutatás célkitűzésénél fogva elengedhetetlen volt: az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni egyezménye (United Nations Convention Against Torture, a továbbiakban: UNCAT), illetőleg a kínzás megelőzéséről és megbüntetéséről szóló Amerika-közi egyezmény (Inter-American Convention to Prevent and Punish Torture, a továbbiakban: IACPPT) kivételével további emberi jogi tárgyú instrumentum a kínzás definícióját nem tartalmazza, míg a rossz bánásmód ismérveinek meghatározásához a nemzetközi egyezmények egyike sem nyújt iránymutatást.
A szerző által alkalmazott összehasonlító kutatási módszer erényeként említendő, hogy az ENSZ keretében működő univerzális kontrollrendszer és az Európa Tanács által létrehozott regionális kontrollrendszer mellett az amerikai és az afrikai emberi jogi jogvédelmi mechanizmusoknak is figyelmet szentel. Az univerzális és a regionális ellenőrző testületek joggyakorlata közötti kölcsönhatást a kötetben bemutatott több eset is szemlélteti, így
- 407/408 -
például az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottsága előtt folyamatban volt Luis Lizardo Cabrera kontra Dominika ügy, melyben a bizottság az embertelen és a megalázó bánásmód fogalmainak elhatárolásához az Emberi Jogok Európai Bizottsága és az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) által kidolgozott szempontokra támaszkodott.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
