Összefoglaló: A jelen dolgozatban a szerző a Szerbia Köztársaság polgári perrendtartásról szóló törvényének a peres eljárás félbeszakadására vonatkozó rendelkezéseit elemzi, az összehasonlító jogi megoldások tükrében. Ugyanakkor, az elemzésben helyt nyer az eljárás félbeszakadásának összehasonlítása is az eljárás felfüggesztésének intézményével. A szerző megállapítja, hogy Szerbia Köztársaság Polgári perrendtartásáról szóló törvényében elfogadott megoldással ellentétben, mely szerint az eljárás félbeszakadásának esetében tovább folynak az eljárásjogi határidők, az európai jogrendszerek többségében (például, Németországban, Magyarországon, Horvátországban stb.) indokoltan, ebben az esetben, nem folynak az eljárásjogi határidők, így e tekintetben az eljárás félbeszakadása és az eljárás felfüggesztése között nincs érdemi különbség.
Kulcsszavak: a peres eljárás félbeszakadása, a peres eljárás felfüggesztése, a félbeszakadás és felfüggesztés joghatásának feltételei
A Szerb Köztársaság Polgári perrendtartásáról szóló törvénye (a továbbiakban: ZPP)1 az eljárás felfüggesztését és félbeszakadását, mint a peres eljárás ideiglenes szüneteltetésének intézményeiként szabályozza.
Az eljárás felfüggesztése a per szüneteltetésének olyan módja, melynek tartama alatt az eljárás menete szinte teljesen megtorpan. A felfüggesztés lehetséges okait a ZPP taxatíve kimerítően) sorolja fel. Bizonyos okok ex lege eredményezik az eljárás felfüggesztését. Ebben az esetben a bíróság erre vonatkozó határozata deklaratív (megállapítási) joghatású. Ezek az okok a következők: 1. a peres fél elhalálozása, 2. a peres fél perbeli jogképességének elvesztése, 3. a peres fél törvényes képviselőjének elhalálozása, 4. ha a peres fél jogi személy, akkor a jogi személy megszűnése, különösen csődeljárás kezdeményezése a jogi személy ellen, 5. az eljáró bíróság működésének háborús események miatti szüneteltetése és 6. egyéb, törvény által meghatározott okok.2 Azonban, az eljárás felfüggesztésére az eljáró bíróság határozata alapján is sor kerülhet. Ebben az esetben a bíróság határozatának konstitutív, azaz jogkeletkeztető hatálya van. Erre akkor kerül sor, ha a felek indokolt okból kifolyólag nem tudnak részt venni a perben, vagy magának az eljáró bíróságnak nem áll módjában a pert lefolytatatni, illetve, ha úgy határoz, hogy egy feltételező jellegű jogviszonyt, azaz előzetes kérdést nem saját maga dönt el.3 Az eljárás felfüggesztésének tartama alatt nem folynak a percselekmények elvégzésére meghatározott határidők.
Az eljárás felfüggesztésével ellentétben, az eljárás félbeszakadása új keletű intézménynek minősül a szerbiai jogrendben, amely az eljárási cselekmények ideiglenes szüneteltetését vonja maga után. Az eljárás félbeszakadására abban az esetben kerül sor, ha azt törvény rendeli el (a ZPP vagy más törvény), vagy ha a félbeszakadás elrendelését az eljáró bíróság a per folyása alatt célszerűnek ítéli meg. Az eljárás félbeszakadásáról az eljáró bíróság végzés formájában hoz határozatot. A bíróság a végzést hivatalból hozza meg, ha az eljárás félbeszakadására azért van szükség, mert meg kell várni egy másik eljárási tevékenység végkimenetelét, vagy azért, mert valamelyik félnek lehetőséget kíván nyújtani egy bizonyos eljárási cselekmény elvégzésére. A végzésben a bíróság köteles meghatározni az eljárás félbeszakadásának időbeni tartamát is. Tekintettel az eljárás félbeszakadásának különféle lehetséges okaira, bizonyos esetekben a félbeszakadás tartama előre pontosan meghatározható, míg más esetekben nem, így az eljáró bíróság nem tudja minden esetben a félbeszakadás időbeni tartamát pontosan meghatározni, vagy azt viszonylagosan határozza meg a félbeszakadás oka fennforgásának időpontjától vagy az ok tartamától függően (másik törvényes képviselő kirendeléséig, igazolási kérelem alapján hozott határozat jogerőre való emelkedéséig stb.). Az eljárás félbeszakadásáról szóló végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.4 Amikor elhárulnak az eljárás félbeszakadását előidéző okok, a bíróság hivatalból folytatja az eljá-rást.5 Az eljárás felfüggesztésével ellentétben, félbeszakadás esetén tovább folynak az eljárási határidők, azaz az eljárás félbeszakadása nincs kihatással a percselekmények elvégzésére meghatározott határidők folyására, így azokat hatályosan el lehet végezni a eljárás félbeszakadásának tartama alatt is.6
A ZPP rendelkezései szerint az eljárás félbeszakadására a következő esetekben kerülhet sor: 1. Ameny-nyiben az eljáró bíró úgy ítéli meg, hogy olyan körülmények állnak fenn, melyek megkérdőjelezik tárgyilagosságát, köteles elrendelni az eljárás félbeszakadását és értesíteni a bíróság elnökét, aki a kizárás kérdésében dönt.7 2. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes képviselő mulasztása következményeként kár érheti a gondnokság alatt álló személyt, köteles elrendelni az eljárás félbeszakadását és javaslatot tenni új törvényes képviselő kirendelésére.8 3. Igazolási kérelem előterjesztése nincs kihatással a per folyamára, de a bíróság úgy is határozhat, hogy az eljárást félbeszakítja a kérelem alapján hozott határozat jogerőre való emelkedéséig.9 4. Az a bíróság, amely egy vitás jogi kérdés megválaszolására irányuló eljárást kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróságnál, köteles elrendelni az eljárás félbeszakakítását. Ebben az esetben az eljárás félbeszakadása addig tart, amíg a feltett vitás jogi kérdéssel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság határozatot nem hoz.10 5. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy fennállnak a feltételek az ügyész részvételére a perben, és szükségesnek is találja az ügyész részvételét, értesíti az illetékes ügyészt és határidőt szab számára, amely alatt az ügyész kifejezheti perbeni fellépési szándékát. Ezen határidő tartamára a bíróság elrendeli az eljárás félbeszakadását. Azonban, az ügyész a meghatározott határidő letelte után is felléphet a perben11 6. Amennyiben a bíróság úgy határoz, hogy nem tesz eleget a felek kérelmének, hogy perbeli egyesség formájában szüntesse meg a pert, az elutasító határozat jogerőre való emelkedéséig elrendeli az eljárás félbe-szakadását.12 7. Amennyiben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a per közvetítéssel (mediációval) sikeresen megoldódhatna, illetve, ha ezt a felek kérelmezik, a feleket közvetítési eljárásra utalja és elrendeli az eljárás félbeszakadását.13 8. A közbenső ítélet jogerőre való emelkedéséig a bíróság elrendeli az eljárás félbeszakítását a kereseti kérelem összegének megtárgyalására vonatkozólag.14 9. Ha az ítélet kiegészítésére vonatkozó kérelem mellett, valamelyik fél fellebbezést is benyújtott az ítélet ellen, az elsőfokú bíróság félbeszakítja a fellebbezési kérelem felterjesztését a másodfokú bírósághoz, mindaddig amíg az ítélet kiegészítésére vonatkozó kérelem alapján határozatot nem hoz és az ezen határozat elleni fellebbezési határidő le nem jár.15 10. Amennyiben a felek egyidejűleg, vagy egymást követően rendkívüli perorvoslati kérelmeket nyújtanak be, a bíróság elrendeli az eljárás felfüggesztését.16
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
