A munkáltatói kárfelelősség témájában számos tanulmány született, azonban a tudományos igényű feldolgozások száma a munkáltatói felelősségbiztosítás szempontjából csekély. Ugyanakkor a közelmúltban egyre gyakrabban jelennek meg hazánkban azok a koncepciók, amelyek a szabályrendszer megreformálását szorgalmazzák, egy kompenzációs elemeket nagyobb súllyal alkalmazó szabályrendszer kialakítása érdekében. Természetesen a peres igényérvényesítést előtérbe helyező kártérítési modellekhez képest a felelősségbiztosítási szempontú szabályrendszereknek is megvannak az előnyei és hátrányai egyaránt. Az azonban kétségtelen, hogy a hazai szabályozásnak vannak anomáliái. A munkabalesetek számának növekedése és az újonnan induló munkaügyi perek számának csökkenése - annak dacára is, hogy a kártérítési perek számáról külön statisztika nem áll rendelkezésre - arra utal, hogy a munkavállalói igényérvényesítés csorbát szenved. A tanulmány a munkáltatói kárfelelősség hazai szabályainak oldaláról közelítve vizsgálja a munkáltatói felelősségbiztosítás jogintézményének jelenlegi hazai állapotát. Bemutatásra kerül, hogy a jelenlegi biztosítási szerződési feltételek mennyiben segítik elő a károsult kárának megtérülését és a munkáltatók költségszempontú tehermentesítését. Emellett a tanulmány vizsgálja azt is, hogy jelenleg milyen felelősségbiztosítási konstrukciók találhatók hazánkban a különböző biztosítótársaságok kínálatában. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy melyek az előnyei, illetve hátrányai a munkáltatói felelősségbiztosításnak, illetve milyen hatásai lehetnének annak - esetleges - kötelezővé tételének.
1. Bevezetés
2. A munkáltatói felelősségbiztosítás természete, rendszere, előnyei és hátrányai
3. A munkáltatói felelősségbiztosítás jellemzői a hazai biztosítótársaságok gyakorlatában
3.1. A helytállás feltételei
3.2. Mentesülés a helytállási kötelezettség alól
3.3. A helytállási kötelezettség módja és mértéke
3.4. Sajátos igényérvényesítés (belső jogérvényesítés)
4. Kutatási következtetések
A Munkabalesetek Európai Statisztikája[1] alapján az Európai Unióban 1994 és 2018 között előrelépés történt a munkahelyi balesetek megelőzése, illetve a munkahelyi egészségvédelem terén is, ezáltal például a halálos kimenetelű munkabalesetek száma ebben a periódusban 70 százalékkal csökkent. 2020-ban 2,7 millió olyan nem halálos baleset volt, ami legalább négy naptári napnyi keresőképtelenséget okozott, ez 12,9 százalékos csökkenésnek felel meg, emellett pedig 3355 halálos kimenetelű baleset volt, mely 1,6 százalékos csökkenést jelent. Nem elhanyagolható ugyanakkor az a körülmény, hogy a koronavírus-járvány hatására csökkent a termelés és nőtt az otthoni munkavégzés aránya. Eközben Magyarországon ettől eltérő tendencia érvényesül. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálybalépésekor 2012-ben a munkabalesetek száma még 17 025
- 23/24 -
volt, ez 2014-ben 19 661-re nőtt. Majd 2014 és 2019 között a munkabalesetek száma további 4394-gyel nőtt. A koronavírus következtében visszaeső gazdasági termelésben és a munkavállalókat sok esetben foglalkoztatni nem képes cégek hatására 2020-ban ez a szám ugyan visszaesett (3689), amely azonban - a vírushelyzettel kapcsolatos rendkívüli körülmények miatti csökkent termelésre tekintettel - nem írja felül azt a tendenciát, hogy összességében hazánkban 2012-2022 között közel 20 százalékkal nőtt a munkabalesetek száma.[2]
A munkáltatóval szemben indított kártérítési perek száma szintén változott ugyanezen időszakban. A peres eljárások száma hazánkban 2012 óta folyamatosan csökken. Amíg 2012-ben 18 299, addig 2017-ben már csak 12 667 munkaügyi per indult. Ez a szám pedig még tovább csökkent, és 2021-ben már csupán 4481 munkaügyi per megindítására került sor.[3] A kártérítési perek számára vonatkozó adat 2012-től 2018-ig készült, azóta csak a munkaügyi perek számának általános csökkenéséből következtethetünk a kártérítési perek számának vélhető csökkenésére. A perindítás 2022-es adatai alapján ismét relevánsan csökkent az újonnan induló munkaügyi perek száma: 2022-ben 3520 munkaügyi per megindítására került sor.[4] A perindítási adatok alapján felvethető az a vélelem, hogy a munkabalesetek száma jelentősen meghaladhatja a munkáltatóval szemben egészségsértés miatt indult kártérítési perek számát. Mivel azonban a munkabalesetek száma nem csökkent, így következtethetünk arra, hogy a preventív célkitűzés a peres igényérvényesítés révén nem valósul meg maradéktalanul, így más eszközök is szükségesek a prevenció érdekében.
A fenti tendenciákat figyelembe véve felmerül a kérdés, hogy miként biztosítja a hazai jogrendszer a munkavállalók kárának érvényesítését és kiegyenlítését. Elmondható, hogy a munkavállalót ért, a munkaviszonnyal összefüggő, kárt okozó körülményekért való felelősség szabályai hazánkban egy komplex és összetett szabályrendszert alkotnak, amelyben egyszerre vannak jelen munkajogi, munkavédelmi jogi, társadalombiztosítási jogi és felelősségbiztosítási jogi szabályok. Ezeknek a szabályoknak egy része szükségképpen felmerül a jogalkalmazás során, míg mások alkalmazása attól függ, hogy a munkavállaló élni kíván-e az adott jogi eszközökkel, vagy éppen a munkáltató rendelkezik-e bizonyos szerződéses konstrukciókkal (például munkáltatói felelősségbiztosítással). A munkahelyi egészségsérelmekből származó károk megtérítése a magyar jogrendszerben egyszerre tartalmaz kompenzációs, azaz közjogias és kártérítéses, azaz magánjogias kártérítési elemeket. A munkavállaló - a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset esetén - a társadalombiztosítás keretében jogosult baleseti ellátásokra, míg az ezt meghaladó kárát munkajogi kártérítési perben érvényesítheti. Ezt a két intézményt egészítheti ki hazánkban az önkéntes munkáltatói felelősségbiztosítás által a biztosító szerződéses helytállási kötelezettsége.
A munkáltatói kárfelelősség szabályai kapcsán több részletes tudományos írás is született,[5] ám a munkáltatói felelősségbiztosítás szempontjából vizsgálva a kérdést, a tudományos igényű feldolgozások száma csekély. Ugyanakkor a közelmúltban egyre gyakrabban jelennek meg hazánkban is azok a szakmai koncepciók, amelyek a hazai szabályrendszer megreformálását szorgalmazzák egy, a kompenzációs elemeket nagyobb súllyal alkalmazó szabályrendszer kialakítása érdekében.
A munkáltatói felelősségbiztosítás mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára hasznos jogintézmény. A szerződéses konstrukció alapján a munkavállaló anyagi biztosítékot kaphat a kára megtérülésére, míg a munkáltató a biztosítási díj megfizetése által a biztosítótól szerződés szerinti helytállást várhat, amely anyagi tehermentesítés mellett a perkockázat megváltásával is kecsegtet. A biztosító számára természetesen a profitszerzés a cél, ennek megfelelően a biztosítási díjat, a helytállás esetköreit és annak összegszerű limitjét akként határozza meg, hogy az a baleseti előrejelzések tükrében még pozitív kárhányadot eredményezzen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
