A Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában 2018-ban jelent meg a Magyarázat a kártérítési jogról című mű, melynek szerzői nagyobb részt a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának, míg kisebb részt a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatói.
A könyv három részből tevődik össze. Az I. részben esik szó a jogi felelősség és a polgári jogi felelősség alapkérdéseiről, elhatárolási kérdésekről, a deliktuális és kontraktuális felelősség szabályiról. Az 1. fejezetben a szerző elemzi a felelősség kérdését, majd a jogi felelősséggel és a jogági felelősségekkel foglalkozik, ezt követően tér rá a polgári jogi felelősségre, összevetve az 1959. évi Ptk. és a hatályos Ptk. kárfelelősségi rendszerét, majd pedig a kontraktuális és deliktuális felelősség szétválasztásának elméleti kérdéseit taglalja.
A 2. fejezet az elhatárolási kérdésekről szól, melyben szó esik az utaló magatartásról és a jogalap nélküli gazdagodásról, valamint e fejezetben szerepel igen röviden a sérelemdíj témaköre. Az a véleményem, hogy a sérelemdíjnak célszerű lett volna egy külön fejezetet szentelni és részletesebben elemezni e jogintézményt. Ami az elhatárolási kérdéseket illeti, talán hasznos lett volna a megbízás nélküli ügyvitel szabályival is foglalkozni.
A 3. fejezet a szerződésen kívül okozott kárért való felelősségről szól, vagyis döntő részben a hatályos Ptk. XXVI. és XXVII. címének a szabályait magyarázzák a szerzők azzal, hogy a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének a felelősségéről a könyv III. részében egy külön fejezetben értekeznek. Továbbá a vadászható vad által okozott kár szabályairól egy külön fejezet szól a III. részben. Az állattartás körében okozott kár szabályai magyarázatának azonban nem szenteltek kellő figyelmet a szerzők.
A szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség a 4. fejezet témája. Külön fejezet szól továbbá a közvetítői jogviszonyban, a számlaszerződés körében, a közraktározási szerződés során, valamint a bankkártyaszerződések körében okozott károk megtérítésének szabályairól. Az I. rész 6. fejezetében a kárfelelősség szabályoknak a biztosítási jogviszonyban megfigyelhető sajátosságairól írnak néhány gondolatot a szerzők. Igen érdekes volt arról olvasni, hogy egyes szerződéstípusok esetében a kártérítési felelősség hogyan alakul, azonban ezt további szerződéstípusok esetében is előnyös lett volna vizsgálni.
A II. részben, a könyv lerövidebb részében, az európai kártérítési jogi vonatkozások szerepelnek, mely keretében a szerző a kártérítési jog "európaizálásáról" és a jogharmonizáció főbb irányairól ír, megemlíti az Európai Kártérítési Alapelvek főbb rendelkezéseit és a DCFR (Közös Hivatkozási Rendszer Tervezete) kártérítési jogi rendelkezéseit, valamint a Róma II. rendeletre is kitér a szerző.
A III. rész 1. fejezete a társasági jogi felelősségről szól. Azt hiszem, nagyon hasznos az, hogy a szerzők igen alaposan foglalkoznak a társasági jogi felelősség kérdéseivel, beleértve a cégtörvényben és a csődtörvényben található szabályok részletes elemzését is.
A 2. fejezetben a szerzői jog és iparjogvédelem területén a kártérítési felelősség és sérelemdíj szabályairól esik szó. A 3. fejezet keretében a szerző a házassági vagyonjogi felelősségi kérdéseit taglalja. A következő fejezet a sportjogi kártérítési felelősség kérdéseiről szól, míg az 5. fejezet, ami a könyv legrövidebb, mintegy hat oldalas fejezete a közbeszerzési jogi kártérítési igények magyarázatát tartalmazza.
A 6. fejezetben a vadkár, a vadászati kár, a vad elpusztításával okozott kár és a vadászható vad által okozott kár kérdéseiről ír a szerző. E fejezet végén szó esik a védett vadon élő állatok által okozott károkkal összefüggő kártalanítási szabályokról.
A környezetvédelmi kárfelelősség kommentárja található meg a 7. fejezetben. A 8. fejezet a befektetési tevékenységgel összefüggő felelősségi kérdéseket érinti. A 9. fejezetben a szerző az egészségügyi tevékenység kárfelelősségi kérdéseit foglalja össze.
A 10. fejezetben a szerzők részletesen foglalkoznak a munkajogi kárfelelősség magyarázatával, kitérve a polgári jogi összefüggésekre is. A szerzők a sérelemdíj kérdését mind a munkáltatói, mind a munkavállalói kártérítési felelősség keretében vizsgálják.
A 11. fejezet szól a munkavédelmi törvény alapján fennálló felelősség magyarázatáról.
A 12. fejezetben pedig a szerző az egészségbiztosítási ellátások és nyugellátások körében fennálló megtérítési igény szabályait taglalja. E fejezetben a hatályos Ptk. szerinti felelősség olyan kérdéseiről is szó esik, melyről részletesebben már más fejezetben írtak a szerzők.
A 13. fejezetben a földforgalmi jogi felelősségi rendszerről értekezik a szerző, külön kitérve az ügyvéd felelősségére a szerződés hibájából eredő kárért, az eladó kellék- és jogszavatosságának érvényesítésére a földforgalomban, a jegyző felelősségére is az elővásárlási jogok gyakorlásának eljárásában, a mezőgazdasági igazgatási szerv által, közigazgatási jogkörben okozott károk specialitásaira, valamint a helyi önkormányzati képviselő-testület mint közigazgatási szerv által okozott károk specialitásaira.
Az ismertetett könyv tehát érdekes színfoltja a hazai kártérítési jogi szakirodalomnak, ugyanis igen széles területet ölel fel, ami azzal következménnyel is jár, hogy egyes jogterületek és jogi problémák ismertetésére kevesebb lehetőség jutott. Azt gondolom, hogy mind a joghallgatók, mind a gyakorló jogászok hasznára válik ezen olvasmányos könyv. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD ügyvéd, biztosítási szakjogász.
Visszaugrás
