2023. október 27-én a PTE Halasy-Nagy József Aulában megrendezésre került a IV. Pécsi Magánjogi Szimpózium Prof. dr. habil Kecskés László CSc DSc akadémikus 70. születésnapjának tiszteletére.
A szimpózium megnyitóját Dr. habil. Benke József, az MTA doktora, a PTE-ÁJK egyetemi docense tartotta, amelyben a Lakoma című platóni dialógusból idézett, és a "szümposzion" tükrében helyezte kiáltásba a konferencián végbemenő magas filozófiai eszmecserét.
A születésnapi köszöntőbeszédet Dr. habil. Mohai Máté PhD, a PTE-ÁJK Polgári Jogi Tanszékének tanszékvezetője tartotta, amelyben rendhagyó módon verses formában foglalta össze az ünnepelt szakmai előmenetelét, továbbá az ünnepelt érdemein túl a közös szakmai, és szakmán kívüli emlékeik egy részét is felidézte.
Őt követte Prof. em. Dr. Kovács L. Gábor, (PTE) az MTA rendes tagja, a Pécsi Akadémiai Bizottság elnöke "Akadémiai értékek az egyetemeken: gondolatok Kecskés László akadémikus 70. születésnapján" című előadása, amelyben a közös emlékek egy töredékét is felidézte kezdve azzal, hogy az ünnepeltet tulajdonképpen "a születése óta ismeri". Beszélt a közösen töltött szentestékről, s arról, hogy a "szenteste" hallatán a mai napig ezen gyerekkori emlékek törnek fel benne, például az, ahogyan az ünnepelt édesapja a halászlevet készítette. Az ünnepelt szakmai előmenetelének bemutatása és méltatása után kifejezetten kitért arra, hogy az ünnepelt az akadémiai értékek védelmében milyen "meghatározó tevékenységet fejtett és fejt ki a mai napig". Előadása végén egy - e jeles alaklomra készült - kötetet adott át az ünnepeltnek.
Prof. em. Dr. Korinek László, az MTA rendes tagja tartotta meg a következő előadást "Közös emlékeink" címmel, amelyben az ünnepelt méltatását követően kitért a Pécsi Jogi Karon egy időben működő, "kimagasló K betűsök" (Kiss László, Kiss György, Kecskés László, Kengyel Miklós, Kerékgyártó István, Kajtár István) különleges jelenségére, és arra, hogyan érkeztek meg ezen kimagasló oktatók a karra, akiket a "Ratkó-korszak tetejeként" nevezett meg. Az ünnepelt szakmai előmenetelét felelevenítve részletesen kitért az ünnepelt doktori disszertációjának történetére, amelyről már - annak az ünnepelt általi elkészültnek ítélése előtt is - tudni lehetett, hogy "egy sikeres pályázat a mű". Beszélt arról, hogy az ünnepelt "gyorsan feljutott a csúcsra", és arról, hogy akadémiai ajánlást is adott neki. Előadását az ünnepelt 10 évvel ezelőtti rosszullétének, az akkori eseményekben való szerepének, és az ünnepelt gyógyulásának felidézésével, majd a következő gondolattal zárta: "A Gondviselés hatalma alatt nincsenek véletlenek, csak szükségszerű történések."
A következő előadást Dr. habil. Benke József vezette fel azzal, hogy felelevenítette az emlékeit egy közelmúltbeli doktoridisszertáció-védéssel kapcsolatban, és elmondta, hogy ezen disszertáció védésére a következő - shakespeare-i, Antonius gyászbeszédéből származó - idézettel készült: "A rossz, mit ember tesz, túléli őt".
A felvezetőt követően Prof. Dr. Halmai Péter, az MTA rendes tagja, az MTA IX. osztály elnöke (NKE) tartotta meg az előadását, amely "A doktori iskolák tevékenységéről akadémiai szempontból" címet viselte. Ő elsőként az akadémiai értékrendről, és arról beszélt, hogy az ünnepelt milyen régóta fejti ki a tevékenységét annak érdekében, hogy ez az "értékrend megmaradjon". Méltatta az ünnepeltnek a "tudományos középszerűség ellen folytatott küzdelmét". Kitért arra is, hogy a "holnap és a holnapután tudósaiért felelősséget kell vállalni", amely körben az akadémiai köztestület tagjainak felelősségét emelte ki. Ezt követően az általa széles körben tapasztalt rendszerszintű problémákról beszélt. E körben említette meg a mennyiségi szemlélet túltengését, a tematikai szétaprózódást és a témavezetői túlvállalást, amely álláspontja szerint "minőséget korlátozó tényező". Beszélt továbbá az úgynevezett "megélhetési doktoranduszokról", akik az ösztöndíjat ugyan megkapják, de ennek ellenében nem fejtenek ki effektív kutatói, oktatói tevékenységet, a disszertációjuk szinte egyáltalán nem halad. Kiemelte még a "Lex minimum" előtérbe kerülését, amely során a doktoranduszok a "legkönnyebb utat" keresik a tevékenységük kifejtése során. Itt jegyezte meg azt, hogy ennek analógiájára megjelenni lát "polihisztor témavezetőket" is, akik a kutatási területüktől távolabb álló disszertációk témavezetését is elvállalják. Megállapította azt is, hogy méltán kifogásolható például az, "ha egy a büntető tudományok területén aktív professzor tisztán polgári jogi témakörben vállal egyedüli témavezetést, ez természetesen a fordított esetre is vonatkozik". Ezt követően a "problematikus publikációs gyakorlatok"-ra tért ki. Tapasztalatai szerint megjelentek olyan folyóiratok, ahol "az érdemi lektorálás teljesen hiányzik", itt utalt egy meg nem nevezett folyóiratra, amely évente 14 ezer cikket jelentet meg, esetenként akár naponta 5 "special issue" kibocsátásával. Beszélt arról, hogy azt tapasztalja, hogy a "középszerűség lett az új normalitás", és míg "a PhD címnek a kiválóságot kellene jelentenie, ez manapság nem mindig van így".
- 38/39 -
Ezt követően Dr. habil. Benke József, az MTA doktora, a PTE-ÁJK egyetemi docense tartotta meg "A mesterség örök" - A szerkesztő "előszava" című előadását, amelyben többek között az ünnepi kötet címválasztásáról beszélt és arról, hogy az ünnepi kötet címe talán nem azért meglepő, mert egy ógörög szöveg töredéke, hanem inkább azért, mert a jogtudóst ünneplő kötetek körében különösnek hathat, hogy a cím egy orvostól - jóllehet szimbolikusan "minden idők legnagyobb orvosától" - származik. Ugyanakkor álláspontja szerint a hippokratészi aforizma a tudomány egyetemes igazságaira világít rá - a világtörténelemből kitörölhetetlen erővel: az élet rövid (ó βίος βραχυς), az alkotás örök (ή δέ τέχνη μακρή), a lehetőség mulandó (ó δέ καιρóς óξΰς), a kísérlet csalóka (ή δέ πεϊρα σφαλερή), az ítélet nehéz (ή δέ κρίσις χαλεπή). Előadását azzal zárta, hogy az ünnepelt le nem zárt jogtanári és kutatói életművére valóban igaz az ünnepi kötet címe, miszerint: techné makré (τέχνη μακρή), az alkotás örök.
Őt követte Prof. em. Dr. Dr. h.c. mult. Vékás Lajos, az MTA rendes tagjának (ELTE) az "Árok, árok, be mély árok" című előadása. Ennek során elmondta, hogy az előadásának címét Grosschmid Béninek a Werbőczy Hármaskönyvét az angol joggal való egybevető műve ihlette. Előadta, hogy az említett árkot tulajdonképpen úgy lehet elgondolni, hogy az árok egyik oldaláról, egyik partjáról a másikat szemlélve nem lehet azt tisztán látni, az ott zajló folyamatokat követni. Előadásában két ilyen - a magyar magánjog történetben - Grosschmid halála után megjelenő árkot azonosított. Egyrészt az államosításokat követő időszakot, amely a magánjogot tulajdonképpen a használati cikkekre szorította, ennek során a magánjogi forgalom viszonyai periferikus helyre szorultak vissza azzal, hogy "magántulajdon nélküli magánjog jött létre". Másrészt a privatizáció idején lezajló "hagyományos" magánjog visszaállítását is egy ilyen szakadék, árokteremtő eseményként azonosította.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
