https://doi.org/10.59851/jk.79.01.2
A tartásdíjjal kapcsolatos perekben a bizonyítandó tényekre vonatkozóan az ellenérdekű félnek a legtöbb esetben nincs meg a szükséges tájékozottsága, amit elsődlegesen a perbeli szükséghelyzetek orvosolhatnának. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban a szükséghelyzet egyelőre nem képes maradéktalanul feloldani a felmerülő információaszimmetrikus helyzeteket. A tárgyalt perekre vonatkozó különleges eljárásjogi szabályok szélesebb adatátadási kötelezettségről rendelkeznek és a bíróságot is többletjogosultságokkal ruházzák fel. Ezen rendelkezések nagyban eltérnek az általános perszabályoktól, így érdemes komparatív nézőpontból is áttekinteni azokat. Az európai polgári eljárásjogi környezetet illetően a német perjogban vannak hasonló rendelkezések. A magyar polgári perrendtartás szabályozása csak az egyik félre telepít többletkötelezettségeket, nem tud általános érvényű megoldást kínálni az említett egyensúlytalanságra. Tekintve, hogy a vonatkozó rendelkezések a német jogban huzamosabb ideje vannak jelen, a tanulmány arra az álláspontra helyezkedik, hogy abban olyan kiforrott szabályrendszert figyelhetünk meg, amelyből egyes részletszabályoknak a hazai jogba való átültetése elősegítené a visszaélések és az ún. információs aszimmetria korlátozását. Vannak ellenben olyan rendelkezések is, amelyek meghonosítása a Pp. koherenciája ellen hatna.
In child support proceedings, the opposing party will most likely not have precise information about the facts to be proved, a situation that should be primarily addressed by the requirement to allege facts and provide evidence. However, practical experience has shown that procedural requirements cannot fully resolve the information asymmetry situations that arise in these proceedings. The special procedural rules applicable to these disputes provide for a more extensive obligation to disclose information and give the court additional powers. The special procedural rules applicable to these disputes provide for a broader duty of disclosure and give the court additional powers. While these rules have the potential to fill the gaps in the procedural requirements, by imposing additional obligations on only one party and by lacking essential procedural safeguards, they cannot provide a general solution to the information asymmetry that is a recurring feature of child support proceedings.
Tárgyszavak: gyerektartás, tartásdíj, tartásdíj összegének módosítása, információs aszimmetria a polgári peres eljárásban
A gazdasági helyzetből adódó megélhetési nehézségek következtében minden háztartásban előtérbe kerül a bevételek és kiadások optimalizálása, amelybe különélő szülők esetében beletartozik a kapott és kifizetett gyermektartásdíj összege is. A megélhetési költségek növekednek, egy gyermek nevelése nagyobb anyagi terhet ró a szülőkre, mint eddig valaha, így jogosan merülhet fel a tartásdíj emelésének igénye a gyermeket gondozó szülőben. Az infláció ugyanakkor a kifizető szülőket is éppúgy sújtja, ezáltal az ő céljuk a tartásdíj leszállítása lehet. Ebből kifolyólag a tartásdíj módosítása iránti perek kiemelkedő aktualitást élveznek, időszerű azok szabályait megvizsgálni. A tanulmány a már megállapított tartásdíj módosítása iránti pereket taglalja elsősorban bizonyítási szempontból.
Egy, 2022. január 1-jén hatályba lépett módosítás értelmében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.) 491. § (4) bekezdése kiegészült, az alperes az ellenkérelemben köteles információt szolgáltatni a jövedelmi viszonyairól.[1] Az általános eljárási szabályok szerint ez tipikusan perbeli szükséghelyzettel érintett szituáció lenne, hiszen az ellenérdekű fél jó eséllyel nem rendelkezik konkrét adatokkal az alperes vagyoni viszonyairól és azok változásáról. Ekkor főszabály szerint a félre hárulna a feladat, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a hiányzó adatokat beszerezze. A tárgyalt perekben viszont ebből a célból a bíróság hivatalból megkeresi az illetékes szerveket, hogy felkutassa az alperesnek jövedelmet folyósítókat. A tanulmány arra keresi a választ, hogy ezen két - az általános szabályoktól jelentősen eltérő - rendelkezés mögött milyen szabályozási cél áll. A tanulmány előfelvetése az, hogy az alperes adatátadásra kötelezése és a hivatalbóli megkeresés célja az, hogy kiváltsa a perbeli szükséghelyzeteket.
A tartásdíj módosítása iránti perekben a módosítás alapja az lehet, hogy a tartásdíj összegének változatlan fennmaradása valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti, amely körülmény vonatkozásában a bizonyítási teher a felperesre esik.[2] Ha a jogalapot a bíróság nem látja bizonyítottnak, a keresetet elutasítja.
A tárgyi perek esetén a bizonyítási eljárás szerteágazó lehet, azonban a gyermektartásdíj összegének megvál-
- 12/13 -
toztatása két központi elemnek, a kötelezett teljesítőképességének és a gyermek indokolt szükségleteinek a mérlegelésére irányul. Az egyenletet tovább bonyolítja, ha a gyermektartásdíj összegének megállapítása a felek egyezségén alapul, hiszen ebben az esetben vizsgálandó, hogy kellő előrelátás mellett számolnia kellett-e a feleknek a módosítás alapjául megjelölt körülménnyel, illetve, hogy az nekik felróható-e. Az utóbbiak feldolgozására azért nem kerül sor, mert a tanulmány a potenciális információaszimmetrikus helyzet körébe tartozó kérdéseket vizsgálja, amelybe az utóbbi körülmények jellemzően nem tartoznak bele. Mivel az alábbi fejezet törzsét az anyagi szabályok adják, a felekre itt jogosultként és kötelezettként utalok a könnyebb érthetőség érdekében.
A tartásdíj összegének legmarkánsabb korlátját értelemszerűen a kötelezett teljesítőképessége képezi. A teljesítőképességet a kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonyaihoz és életszínvonalához mérten kell meghatározni. A gyermektartásdíj megállapítása során minél teljesebben fel kell tárni a kötelezett anyagi helyzetét, módosítás során viszont csak a megállapításkori állapothoz képest bekövetkezett változás vizsgálandó.
Ha a rövidebb időszakra vonatkozóan előadott jövedelmi helyzet a másik fél által nem vitatott, úgy a felesleges bizonyítás elkerülése érdekében nem indokolt egy hosszú periódus vizsgálata. Hosszabb, akár egyéves időtartamra vonatkozó adatok feltárására akkor kerülhet sor, ha valószínűsíthető, hogy a hosszú intervallum adatai ellentétes képet fognak festeni az aktuális állapotra előadott adatokhoz képest. Szintúgy csak akkor veszi a bíróság górcső alá a kötelezett jövedelmén túl az életszínvonalát és vagyoni helyzetét, ha vitatott, hogy a jövedelmi helyzetéhez képest jobb körülmények között él, azaz az általa láttatott állapothoz képest teljesítőképessége magasabb összeg felé mutat. Így a megállapításhoz képest változást nem mutató jövedelem nem szab gátat a tartásdíj emelésének akkor, ha a jogosult tudja valószínűsíteni, hogy a valóságban a kötelezett életkörülményeiben pozitív irányú változás állt be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
