Hamza Gábor: Emlékezés Kudret Ayiter (1919-1986) professzorra, a római jog nemzetközi hírű művelőjére (JK, 2020/9., 416-418. o.)

1. A római jog, a magánjog és az összehasonlító jogtörténet tekintélyes, európai hírű professzora, Kudret Ayiter 1919. augusztus 31-én született Göttingenben és 1986. április 13-án hunyt el Ankarában. Édesapja dr. Mehmed Ferid Ayiter, édesanyja pedig a német nemzetiségű Feride Ayiter, született Margarethe Lux volt. Kudret Ayiter négyéves volt, amikor szüleivel együtt Törökországban, Isztambulban telepedett le, elhagyva Németországot. Ayiter középiskolai tanulmányait a jónevű Istanbul Lisesiben végezte. Itt is tett érettségi vizsgát 1937-ben. A család 1937-ben Isztambulból Ankarába költözött. Kudret Ayiter az 1925-ben alapított Ankarai Állami Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Tanulmányait évfolyama legkiválóbb hallgatójaként, kitüntetéssel fejezte be 1940-ben. A második világháború éveiben, melyben hazája, Törökország nem vett részt, katonai szolgálatot mint hadbíró teljesített két és fél esztendőn át. 1944-ben kötött házasságot Nusin Menemencioglu-Ayiterrel, aki később az archeológia neves művelője, tanára lett.

2. Kudret Ayiter jogi tanulmányai befejezését követően az Ankarai Állami Egyetem Jogi Karán gyakornoki, majd röviddel később tanársegédi kinevezést nyert. Ayiter fiatal oktatóként a második világháborút követően az Ankarai Állami Egyetemen vendégprofesszorként az 1949/1950. évi tanévben római jogot oktató Paul Koschaker (1879-1951) - aki Lipcsében Ludwig Mitteis (1859-1921) tanítványa volt - előadásait hallgatta és szemináriumának (privatissumumának) aktív résztvevője volt. A több kiadást megért, Europa und das römische Recht című, első kiadásban 1947-ben publikált könyv nemzetközi hírű szerzőjének, Koschakernek tankönyvét, pontosabban jegyzetét (scriptum) németből török nyelvre fordította, amelyet a törökországi jogi karokon ma is használnak. Egyébiránt Paul Koschaker a római jog mellett az ékírásos jogok (Keilschriftrechte) kitűnő ismerője és kutatója volt.

3. Itt utalunk arra, hogy Ankarában a Jogi Kar 1925-ben jött létre. A kar nemzetközileg is elismert, tekintélyes tanára volt Mahmut Esat (1892-1943), 1934-től vezetékneve Atatürk javaslata alapján (a Bozkurt gőzös neve) Bozkurt professzor, aki a jogi karon nemzetközi jogot, az Ankarai Egyetem Politikatudományi Karán pedig (1930-tól) alkotmányjogot (közjogot) oktatott. Bozkurt professzor is, Kudret Ayiterhez hasonlóan, tanulmányait külföldön, igaz, nem Olaszországban, hanem Svájcban, Fribourgban és Lausanne-ban végezte. Szerzője a Du régime des capitulations ottomanes című munkának, mely ma is forrásértékű. Fontos kiemelnünk azt, hogy Mahmut Esat Bozkurt érdeme, hogy Törökország Franciaországgal szemben (Jules Basdevant [1877-1968] képviselte a francia kormányt) megnyerte Hágában a pert (ez a híres a "Lotus-case").

4. Kudret Ayiter habilitációs értekezését 1955-ben védte meg Ankarában. Ezt követően egyetemi magántanárként oktatott. 1961-ben nevezték ki nyilvános rendkívüli egyetemi tanárnak. Nyilvános rendes egyetemi tanári kinevezését követően három éven át, 1964 és 1966 között a jogi kar dékánjaként működött. Dékáni működése során különös súlyt helyezett a kar nemzetközi kapcsolatainak bővítésére, erősítésére. 1972. augusztus 15-én a Németországi Szövetségi Köztársaság részéről a Großes Bundesverdienstkreuz állami kitüntetésben részesült a török-német szakmai kapcsolatok területén kifejtett munkássága elismeréseképpen. A török-olasz kapcsolatok területén végzett tevékenységét az Olasz Köztársaság két magas állami kitüntetéssel is elismerte. Először az Ordine al merito della Repubblica Italiana (OMRI) lovagkeresztje ("Cava-

- 416/417 -

liere") kitüntetést, majd néhány évvel később az Ordine al merito della Repubblica Italiana parancsnoki keresztjét ("Commendatore") nyerte el.

5. Az 1950-es években két ízben is egy bienniumot töltött állami ösztöndíjjal Olaszországban, az 1303-ban, VIII. Bonifác pápa alapította római La Sapienza Egyetemen. Szoros szakmai kapcsolatban volt Rómában Emilio Bettivel (1890-1968), aki a római jog és a magánjog nemzetközi hírnévnek örvendő tanára volt. Ayiter érdeklődését a jogi hermeneutika iránt Emilio Betti keltette fel. Rómából való visszatérését követően docensi kinevezést nyert az Ankarai Állami Egyetemen. Habilitációs disszertációjának (melynek témája a hozományrendelés a klasszikus római jogban volt) megvédését követően két tárgyat (főkollégiumot), római jogot és összehasonlító jogtudományt is oktatott. Anyanyelvén kívül magas szinten volt járatos a latin, a német és az olasz nyelvben, és jól beszélt angolul is.

6. Kudret Ayiter számos előadást tartott külföldi, elsősorban németországi és olaszországi egyetemeken. 1978 szeptemberében az ő szervezésében került sor első ízben Törökországban a Société Internationale des Droits de l'Antiquité (SIDA) kongresszusára Ankarában. Ez a kongresszus a résztvevők egybehangzó véleménye szerint jelentős hozzájárulás volt a jogi romanisztika pozíciójának megerősődéséhez Törökországban.

7. Kudret Ayiterre nagy hatással volt Rudolf Sohm (1841-1917) híres, német nyelvterületen kivételes népszerűségnek örvendő Institutionen des römischen Rechts című tankönyve. Sohm méltán kézikönyvnek is tekintett, a római jog történetét és rendszerét bemutató tankönyve, amelynek szemléletére a historizmus jellemző, keltette fel benne a jogi jelenségek, a jogrendszer történeti alapjai kutatásának szükségességét.

8. Ayiter professzor volt az egyik kezdeményezője, alapítója az 1982-ben létrejött izmiri Dokuz Eylül Üniversitesinek ("Szeptember 9 Egyetem"), amelynek jogi kara az 1980-és évek elején a Török Köztársaságban a harmadik volt. Egyik megalapítója volt az egyetemi könyvtárnak. Halálát követően gazdag magánkönyvtárát, mintegy ötezer kötetet az Dokuz Eylül Üniversitesire hagyta. A többségükben francia, olasz és német nyelvű munkák, tankönyvek, kézikönyvek és monográfiák magánjogi (polgári jog és kereskedelmi jog), római jogi, jogtörténeti és összehasonlító jogtörténeti tárgyúak.