A 66. § (4)-(8) bekezdései az állami felszámoló helyzetével foglalkoznak. Még az eredeti - azóta módosított - végrehajtási rendeletek megjelenése előtt, magából a törvény szövegéből lehetett gondolni arra, hogy feltehetően a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. lesz az az állami felszámoló, aki a "különleges" eljárásokban kijelölhető lesz. Erre utalt egyrészt az, hogy jelenleg nincs más olyan állami tulajdonban levő társaság, amely felszámolói feladatokat végezne, másrészt pedig a Cstv. 66. § (5) bekezdésében felsorolt gazdálkodó szervezetek, amelyek felszámolását végezheti a "különleges" adósokon kívül, egyértelművé tette, hogy ez a Kft. lesz a kijelölt szervezet. Miután eddig a pénzügyi szervezetek csődeljárása általában kizárt volt, ezért csődeljárásban semmilyen tapasztalatot nem szerezhetett ez a társaság, így célszerű volna összegyűjtenie a többi felszámolónál a csődeljárások lefolytatása során már felhalmozódott információkat.
Kifejezetten rendelkezik arról is a törvény, hogy nincs összeférhetetlenség a felszámoló tekintetében, ha az adós vagy a hitelező részben vagy egészben állami tulajdonban van. Korábban ez problémát jelentett a többségi tulajdonban levő felszámolók által lefolytatott felszámolási eljárásokban, ezt kívánja a törvény most megelőzni.
A Cstv. 66. § (6) bekezdése - úgy tűnik - egyértelműen eldöntötte, hogy a továbbiakban is a közigazgatás fogja vezetni a felszámolói névjegyzéket. Korábban volt arról szó, hogy a jelenleg névjegyzéket vezető minisztérium megválik e feladatától és azt másnak - nem közigazgatási szervezetnek - adja át, azonban a törvény most kifejezetten közigazgatási szervnek minősíti a korábban csak "nyilvántartó szervként" azonosított szervezetet.
Speciális helyzetbe emeli a törvény az állami felszámolót, mert kiveszi a 114/2006. (V. 12.) Korm. r. hatálya alól, azaz az állami felszámolónak nem kell pályáznia a felszámolói névjegyzékre való felvételre, ugyanakkor ugyanaz a közigazgatási szerv ellenőrzi, amely a többi felszámolót. A törvény indokolása szerint: "ezt a felszámolót nem kell bejegyezni a felszámolók névjegyzékébe, ugyanazok a tőkekövetelmények, vagyoni biztosítékok és szakmai követelmények érvényesek rá, mint a többi felszámolóra, intézkedései vagy mulasztásai ugyanúgy kifogással támadhatók meg a bíróság előtt, továbbá magánjogi kártérítési felelőssége is ugyanaz, mint a többi felszámoló cégé."
Különbség még, hogy nem cserélhető le a felszámoló - sem a Cstv. 27/A. §, sem pedig a Cstv. 51. § (5) bekezdése szerint - szankcióként kizárólag a pénzbírság áll a bíróság rendelkezésére, újdonság viszont, hogy nemcsak a felszámoló, hanem közvetlenül a felszámolóbiztos is sújtható pénzbírsággal [Cstv. 66. § (7) bekezdés]. Ez azért újdonság, mert a felszámoló, mint társaság kerül kijelölésre, a bíróság a felszámolóbiztost - eddig - soha nem szankcionálta közvetlenül. Álláspontom szerint ez a rendelkezés nem illeszkedik a Cstv. rendszerébe és nem is indokolta semmi, hogy a "különleges" eljárásokban ez bevezetésre került. A felszámolóbiztos ugyanis munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban áll a felszámoló szervezettel. Ha a munkáját nem megfelelően végzi, úgy a bíróságnak nem őt, hanem a kijelölt felszámolószervezetet kell szankcionálnia, és majd a szervezet és a felszámolóbiztos közötti jogviszony dönti el, hogy a felszámolószervezet az általa kifizetett szankciót milyen eszközökkel érvényesíti a felszámolóbiztossal szemben. Mindenesetre ilyenfajta szankcionálásra csak a "különleges" eljárásokban van lehetőség.
A Cstv. 66. § (8) bekezdése szerint, ha a felszámoló a kifogásnak helytadó jogerős bírói végzésnek nem tesz eleget, akkor nem lehet felmenteni a felszámolót, és "a bíróság a felszámolóbiztost legfeljebb 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújthatja, kötelezheti a felszámolót új felszámolóbiztos kijelölésére". Itt már fel sem merül a felszámolótársaság bírságolása, kizárólag a felszámolóbiztos személyes felelősségéről van szó, illetve egy szintén teljesen új intézményt vezettek be: a bíróságnak azt a jogát, hogy kötelezheti a felszámolót új felszámolóbiztos kijelölésére. Ez sem létezik az "általános" eljárásokban, csak itt, a "különleges" eljárások kapcsán.
Mindezek a rendelkezések a felszámoló szankcionálására vonatkozóan mintha azt sugallnák, hogy a felszámolóbiztosok önállóan - saját felelősségükre - fognak eljárni a "különleges" eljárásokban, az állami felszámoló csak a nevét adja ezekhez az eljárásokhoz, de semmilyen felelősséget nem vállal az általa kijelölt felszámolóbiztos tevékenységéért.
A Cstv. 67. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a hitelezők igénybejelentési határideje hogyan alakul akkor, ha a Kormány határozata alapján "különleges" eljárást kell lefolytatni. Jóllehet a szöveg kizárólag a "felszámoló kijelöléséről szóló végzés" közzétételéről szól, teljesen egyértelmű, hogy ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni a csődeljárások esetén is a vagyonfelügyelő leváltásakor, különös tekintettel arra, hogy a bekezdés hivatkozik a csődeljárásban történő igénybejelentési határidőre. Tehát a csődeljárásban a számítási metódus ugyanaz.
Hogyan is kell eljárni? Csődeljárásban maximum 15 nap, felszámolásban maximum 30 nap telhetett el a közzétételtől, amikor megjelent a Kormány rendelete, s ehhez képest 3 napon belül kell a bíróságnak a felszámoló (vagyonfelügyelő) lecseréléséről döntést hozni. A Cstv. 67. § (1) bekezdése szerint az eredeti határidő figyelembe vételével kell eljárni, azaz csődeljárásban a közzétételtől számított 30 napon, a felszámolási eljárásban a közzétételtől számított 40 napon belül kell bejelenteni a követelést. Ezt meg lehet tenni a cserét tartalmazó közzétételig az eredetileg kijelölt fizetésképtelenségi szakértőnél, majd a csere után az állami fizetésképtelenségi szakértőnél, illetve az is szabályosnak minősül, ha a korábbi szakértőnek jelentik be az eredeti határidőben. Nem igazán érthető, hogy miért kell a hitelezőnek a korábbi fizetésképtelenségi szakértőhöz benyújtott bejelentést az állami felszámolónak a követelésbejelentési határidő lejártát követő 10 napon belül igazolnia, hiszen a felmentett felszámolónak (vagyonfelügyelőnek) együtt kell működnie az állami felszámolóval, s álláspontom szerint az együttműködés egyik formája az, hogy a hozzá érkezett bejelentéseket átadja az állami felszámolónak. Mindenesetre a hitelezőknek nagyon figyelniük kell a Cégközlönyt minden egyes eljárásnál, vajon nem történt-e felszámolócsere a közzététel és a bejelentés időpontja között. Ez egyébként már előre láthatóan gondot fog okozni néhány esetben, hiszen ha már postára adták a bejelentést, de az még nem érkezett meg a felmentett fizetésképtelenségi szakértőhöz, míg időközben megjelent a csere, akkor rögtön vita tárgya lehet, hogy a 10 napos igazolási határidő most kötelező a hitelezőnek, vagy sem. Milyen jogkövetkezményei vannak a határidő elmulasztásának? Álláspontom szerint nincs jogkövetkezménye, a fizetésképtelenségi szakértők közötti együttműködés körébe tartozik a hitelezői igények átadása. Ha ezt elmulasztja a felmentett szakértő, akkor kártérítési felelősséggel tartozik a hitelező felé.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
