Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában 2017. november 16-án került megrendezésre a mára hagyományosnak mondható ombudsmani gyermekjogi konferencia, idén Children in danger - children’s rights in focus/Gyermekek veszélyben - gyermekjogok a főszerepben" címmel. A két évvel ezelőtti, a gyermekjogok és az iskola kapcsolatát címerére tűző konferenciához hasonlóan az idei évben is a résztvevők között köszönthettük a Flamand Kormány magyarországi képviseletének delegáltját, valamint flamand szakértőket. Garamvári Miklós, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának főtitkára megnyitó beszédében kiemelte, hogy a sérülékeny csoportok, így a gyermekek esetében is a kiemelt ombudsmani figyelem többet jelent, mint a vizsgálatok lefolytatását, hiszen szükséges létrehozni folyamatos párbeszédet az önmagukért kiállni korlátozottan vagy egyáltalán nem képes személyek, gyermekek helyzetéről.
A gyermeki jogok közös pontot adnak számunka, olyan egyetértés alapját képezik, amely sikeresen megalapozhatja a széles körű együttműködést. Mészáros Antónia az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány ügyvezető igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a gyermeklét olyan életszakasz, melyben mindenki védelemre szorul, egyes gyermekek azonban fokozottan kiszolgáltatott helyzetben vannak. A gyermekeknek joguk van egészségben felnőni, joguk van a megfelelő ivóvízhez, táplálékhoz, oltásokhoz, joguk van a játékhoz és az erőszaktól való védelemhez. Az UNICEF világszerte ezen jogok érvényesüléséért dolgozik nap mint nap. Fontos, hogy meghalljuk a gyermekek hangját, kikérjük véleményüket és elképzeléseiket megfelelően figyelembe vegyük. Ezt a célt tűzte ki a Gyermekhang UNICEF globális kampány Magyarországon. Mészáros Antónia kiemelte, hogy a konferencia előadásai során különös figyelmet kap azon gyermekek helyzete, akiknek a hangja halkabb, mert egyedül vannak, fogyatékossággal élnek vagy az erőszak elnémítja őket. Hangjuk elveszne a zsivajban, ha nem fordítanánk rájuk különös figyelmet. David Maenaut, a Flamand Kormány magyarországi delegáltja megnyitó beszédében hangsúlyozta a gyermekjogok érvényesülésének flamand és nemzetközi vonatkozásait, valamint a Magyarországgal való együttműködés sikerességét, különösen a gyermekek és más sérülékeny csoportok körében elért eredmények tekintetében.
A konferencia központi kérdésköre a gyermekek kiszolgáltatottsága, veszélyeztetettsége volt, kiemelve, hogy ez bármely családot érinthet, a súlyos fogyatékossággal élő gyermekek családjai pedig fokozott figyelmet kell, hogy élvezzenek. A gyermekek kiszolgáltatott helyzetével kapcsolatban a konferencia előadói kiemelt témakörként vitatták meg a fizikai, lelki bántalmazás, iskoláztatási gondok, a jogellenes gyermekelvitel és a mélyszegénység kérdéseit.
Az előadásokat követően a résztvevők két munkacsoport keretében foglalkoztak a veszélyeztetett gyermekeket érintő további kérdésekkel. Az első munkacsoport Tausz Katalin (gyermekjogi vezető, UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány) moderálása mellett kötetlenebb formában kereste a lehetséges válaszokat a Hogyan érvényesítsük a fogyatékos gyermekek jogait? kérdésre; a munkacsoportban gondolatébresztő előadást tartott Perlusz Andrea (főiskolai tanár, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar) "A fogyatékossággal élő gyermekek jogai az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól Szóló Egyezmény alapján" címmel, Milanovich Dorottya (egyenlőség projekt-munkatárs, Társaság a Szabadságjogokért) és Vass Tímea (intézményvezető-helyettes, Csillagház EGYMI) "Képes vagy megvédeni magad! - jogtudatosítás a MONDO kártyajáték segítségével" címmel, továbbá Kovács Csaba (PhD hallgató, ELTE) "A fogyatékossággal élő gyermek jogai és az oktatási rendszer" címmel. A második munkacsoport központi témáját A gyermek elsődlegesen anyagi okok miatt fennálló veszélyeztetettség miatti kiemelésének gyakorlatát, illetve a gyermekek jogellenes elvitelének kérdéskörét érintő 2017-es ombudsmani vizsgálatok tapasztalatai adták. A munkacsoport moderátora Lápossy Attila (főosztályvezető-helyettes AJBH) volt, a téma feldolgozását az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala munkatársaiként Murányi Fanni és Győrffy Zsuzsanna, valamint szakértőként Kerpel Éva (nemzetközi családjogi mediátor, Hintalovon Alapítvány) és Herczog Mária (elnök, Család, Gyermek, Ifjúság Egyesület) segítették. Az alábbiakban a plenáris előadások rövid összegzése következik.
Lápossy Attila főosztályvezető-helyettes (AJBH) kiemelte, hogy alapjogi kérdésekben az első lépés mindig a problé-
- 58/59 -
ma láthatóvá tétele és ebben bírnak kiemelt jelentőséggel az ombudsman javaslatai, ajánlásai. Az alapvető jogok biztosa vizsgálatai során mind a magyar, mind pedig nemzetközi standardok figyelembevételével jár el. Szülői panaszbeadványok alapján indult eljárásaiban az ombudsmani vizsgálat több, a fogyatékos gyermekeket érintő rendszerszintű problémát is feltárt (többek között az AJB-1837/2017, 470/2017, 494/2017, 1672/2017, 371/2017 jelentések), a vizsgálatok egyes ügyek átfogó elemzésére, illetve egy-egy szerv átfogó vizsgálatára irányultak. A strukturális nehézségeket nem egyszerű orvosolni, komplex megoldásra van szükség. A sérülékeny helyzetben lévő gyermekek gyakran válnak láthatatlanná a rendszer számára, a helyzetet a fogalomhasználat következetlensége pedig tovább nehezít. A társadalom sérülékeny csoportok iránti érzékenységét döntő mértékben befolyásolja, hogy már gyermekként mennyire kerül valaki kapcsolatba sérülékeny csoportokkal, így kiemelten nagy a befogadó típusú oktatás jelentősége.
Általános nehézséget okoz a szakemberek létszám- és eszközhiánya. Képzésük és továbbképzésük megerősítése szintén további intézkedéseket igényel az ombudsmani javaslatok alapján. Tovább nehezíti a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek láthatóvá tételét a rendelkezésre álló adatok hiányossága, amelyek így nem képesek valós képet adni a sérülékeny helyzetben lévő gyermekek valódi számáról és körülményeiről. Az időtényező is kulcsfontosságú a gyermekjogok érvényesülése során, a késlekedés a konkrét ügyekben rendkívül komoly visszalépést okozhat, így az időszerű segítségnyújtás elengedhetetlenül fontos. Az alapvető jogok biztosa változtatásokat kért az Emberi Erőforrások Minisztériumától mind szemléletbeli, jogszabályi, joggyakorlati tekintetben, mind az eszköz- és tárgyi feltételek terén.
A jogszabályokban lefektetett jogoknak kikényszeríthetőknek kell lenniük, nem pusztán deklarációnak. Három átfogó vizsgálatot folytatott le a hivatal a gyermekeket érintő gyermekprostitúció, a családból való kiemelés, illetve a jogellenes gyermekelvitel körében, melyek figyelemre méltó megállapításokat tartalmaznak. Az előadó utalt a gyermekprostitúció 2011. évi alapvizsgálatát követő utóvizsgálatra, melynek során megállapították, hogy az eltelt időben jelentős előrelépések történtek, és különösen a civil szervezetek szakszerű közreműködését, valamint a rendőrségi és gyámhatósági szervek nyitott hozzáállását emelte ki. Szükséges az aktív állami közreműködés, a hivatalbóli jogkörök erősítése, hiszen illúzió lenne arra várni, hogy a többszörösen kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekek maguk kérelmet terjesszenek elő. Az ombudsman átfogó vizsgálata kiterjedt a rendőrségi gyakorlat, továbbá a gyermekvédelmi intézmények, otthonok, gyermekvédelmi szolgálatok lehetőségeinek áttekintésére, valamint a fennálló jogi szabályozási helyzet elemzésére (ez utóbbi körbe sorolható az, hogy a gyermek maga is büntethető, amennyiben gyermekprostitúció áldozatává válik, ehelyett az ombudsman álláspontja szerint megfelelő gyermekvédelmi rendelkezésekre lenne szükség, hogy a gyermeket a jog ne elkövetőnek, hanem áldozatnak tekintse). A vizsgálat további megállapítása szerint szükséges új protokollok, útmutatók, tájékoztatók létrehozása, melyek eligazítást adnak, hogy a gyermekvédelmi szakellátás mit tehet a kialakult helyzet megfelelő kezelése érdekében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
