Az üzleti életben és az azt szerződési konstrukciókkal támogató jogi gyakorlatban elterjedt, mintegy "bevett szokásként" alkalmazott megoldás, hogy a gazdasági társaság, mint adós által igénybe vett kölcsön visszafizetéséért - egyéb biztosítékok kikötése és igénybe vétele mellett - a hitelintézetek (és egyéb hitelezők) megkövetelik a vezető tisztségviselő(k) készfizető kezességvállalását. Elenyészően ritka, amikor a vezető tisztségviselő összegszerűségében korlátozott mértékű felelősséget vállal, ellenkezőleg: egyre gyakrabban fordul elő az ún. globális kezességvállalás, amikor a kezes az adósnak a hitelezővel szemben fennálló, vagy a jövőben keletkező, bármilyen jogcímű követeléséért vállal kezességet, időbeli és összegbeli korlátozás, megkötések, felmondási és - a törvényben foglaltakon kívül egyéb - mentesülési lehetőségek nélkül.
Előre kell bocsátani, hogy a vezető tisztségviselő által a társaság tartozásaiért vállalt kezességet nem tekinthetjük automatikusan érvénytelennek. A hitelintézeti gyakorlatban azonban számos esetben jelenik meg olyan módon a vezető tisztségviselő által vállalt - pontosabban: a vezető tisztségviselővel vállaltatott - készfizető kezesség, amely már aggályos lehet. Tanulmányunkban az általunk tapasztalt leggyakoribb hibákra kívánjuk a figyelmet felhívni. Ezek közül egyesek önmagukban véve is azonnal kívánják az "érvénytelenségi teszt lefuttatását". Látni fogjuk, hogy számos esetben találkozunk olyan konstrukciókkal, amelyeknél a kezességi jogviszony természetével, céljával össze nem férő, jogszabályba ütköző vagy jogszabály megkerülését célzó elemek adódnak össze, ilyenkor pedig e "halmazati hatás" már nem egyszerűen aggályt kelt, hanem indokoltan lehet érvelni a szerződés (vagy egyes szerződési kikötések) érvénytelenségének megállapítása mellett.
A jogi irodalom a kezességet személyi biztosítékként aposztrofálja. A személyi biztosítékok lényege helyesen az, hogy az adóst terhelő teljesítési (fizetési) kötelezettség támogatásaként, a kötelmet megerősítendő a főkötelezetten felül más személy is - járulékosan - helytállási kötelezettséget vállal a hitelezővel szemben. E helytállási kötelezettség végső polgári jogi tartalma azonban nem vitásan az adósétól különböző, új vagyoni kör kötelmi megragadása annak érdekében, hogy esedékességkor a jogosulti követelés kielégítése céljából több vagyontárgy legyen végrehajtás alá vonható. Ebből a szempontból tehát "a személyi biztosíték is vagyoni." A személyi biztosítékok alaptípusaként emlegetett kezességet is a fenti megközelítéssel tárgyalja a jogirodalom: "a kezesség folytán tehát megnövekszik a kötelezettség teljesítéséért felelős személyek száma, ami a jogosult követelése vagyoni fedezetének megnövekedésével jár együtt." (A Polgári Törvénykönyv Magyarázata - KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2007., a továbbiakban: Magyarázat - 993. o.) Ugyanígy fogalmazott Eörsi Gyula is, amikor kifejtette: a kezesség "oly módon növeli a jogosult kielégítési alapját, hogy a kötelezett vagyonán kívül egy harmadik személy, a kezes egész vagyonát is a követelés fedezetévé teszi." (Eörsi Gyula: Kötelmi jog Általános rész. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983. 213. o., azzal a megjegyzéssel, hogy - természetesen - annak nincs akadálya, hogy a kezesi helytállás ne az egész kezesi vagyonra, hanem annak meghatározott részére, mértékére vonatkozzon). A kezesség célja tehát lehetővé tenni, hogy a hitelező lejáratkor elérhesse a biztosítékot nyújtó személy vagyontárgyait.
Témánk szempontjából e kérdés érintése nem felesleges. A mai hitelezési gyakorlatban bevett szokássá vált az adós gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének készfizető kezeskénti bevonása a hiteljogviszonyba. Ez a kezesség szinte (e megszorító "szinte" szócskát akár el is hagyhatjuk, mert a kivételek száma igen csekély) automtikusan megkövetelt biztosítéki elem.
A készfizető kezesség elvállaltatásának célja azonban az esetek nagy részében nem a fedezet biztosítása. Erre konkrét esetekben a kezesség intézménye gyakran egyáltalán nem képes: ha pl. egy több százmillió forintos, akár milliárdos nagyságrendű kölcsön biztosítékaként a hitelező - egyebek mellett - megköveteli a vezető tisztségviselő kezességvállalását is, érthetővé és láthatóvá válik, hogy a kezesség nem alkalmas a fentiekben vázolt eredeti funkciója betöltésére. Egy általunk ismert ügyben a hitelező pénzintézet az adós gazdálkodó szervezet 4 milliárd forintot (!) meghaladó kölcsöntartozása "fedezeteként" követelte meg az alig tízmillió forintos vagyonnal rendelkező vezető tisztségviselő kezességvállalását (a bank a kezesre nézve adósminősítést egyáltalán nem folytatott le). Ilyen helyzetben eleve elgondolkodtató, hogy a kötelembe szorítás igazi célja valóban a biztosítékszerzés-e vagy valami más.
A vezető tisztségviselőktől automatikusan megkövetelt készfizető kezesség valódi célja nyilvánvaló, és ezt a hitelintézetek (e nyomvonalon haladva egyéb hitelezők) általában nem is rejtik véka alá. A hitelezés dokumentumain túl a folyamatban lévő és folyamatban volt perek anyagai is tartalmaznak olyan nyilatkozatokat, amelyek szerint a vezető tisztségviselő kezeskénti bevonása a hitelező számára azért megnyugtató, mert biztosítja a hitelező számára, hogy a kezes (ügyvezető, igazgató stb.) a bank által elvárt megfontoltsággal, kellő gondossággal eljárva irányítsa az adós gazdasági társaságot. Gyakran további indokként szerepel, hogy személyes "kvalitása", vezetői-menedzseri képességei, speciális szaktudása, értékes kapcsolatrendszere stb. miatt a vezető tisztségviselő személye jelent garanciát a pénzintézetnek a hitel kihelyezése esetén, ezért (!) követelik meg kezeskénti bevonását (finomabb megfogalmazással: nem tudnak ettől eltekinteni). A példákat hosszan sorolhatnánk. Csak megjegyezzük, hogy ami ilyen esetben érvként szolgál a kezesség megkövetelése mellett, egyúttal rámutat a konstrukció egyik nagy gyengéjére is: a vezető tisztségviselő által vállalt kezesség nem szűnik meg akkor sem, ha a természetes személy e minősége (ügyvezetői, igazgatói stb. tisztsége) már nem áll fenn.
Ilyen esetben a kezesség elveszíti valódi funkcióját és a vagyon helyett a személyt igyekszik megragadni. A kezeskénti kötelembe szorítás célja, hogy a vezető tisztségviselő a vagyonán keresztül (is) érezze a társaság által felvett kölcsön súlyát, s a kölcsön visszafizetéséig ennek tudatában irányítsa a gazdasági társaságot. Tények és tapasztalatok - számtalan publikált, illetve elérhető eseti döntés tényállása - támasztják alá, hogy ilyen esetekben a hitelezőt gyakran nem is érdekli a kezes vagyoni helyzete, a kezesre nézve nincs hitelképesség vizsgálat, nincs adósminősítés. A perekben a kezesek nagyon sok esetben hivatkoznak is erre a körülményre, a Hpt. 78. § (1) bekezdését is hivatkozva. E jogszabályhely - témánkra koncentrálva - kimondja, hogy a hitelintézetnek a kölcsön kihelyezéséről történő döntés előtt meg kell győződnie a fedezetek, biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről. E jogszabályi rendelkezés akkor is figyelemre méltó, ha a Hpt. 78. § szabályát a gyakorlat elsősorban a bank prudens működésére vonatkozó szabályként értelmezi - különösen, ha a kihelyezett hitel biztonságára hivatkozással megkövetelt (!) biztosítékról van szó. Ebben a nézetben a szabály már egyedi szerződésekre vonatkoztatható. A Hpt. 78. § (3) bekezdésének fenti értelmezése egyébként - ti. hogy az egyedi biztosítéki szerződésekre nem vonatkozik - a lényeget figyelmen kívül hagyó, torz és téves értelmezés. Az adósminősítés elmaradása (de beszédes a "0" értéken való számításba vétel is…) fontos bizonyíték (kellene, hogy legyen) a kezességvállalás formális szerepére nézve. Ez a hivatkozás azonban - ugyancsak perbeli tapasztalatok szerint - a másodfokú bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság előtt keveset ér, holott rámutat e kényes helyzet egy igen fontos (bár nem egészen jogi) mozgatórugójára is. Nem elképzelhetetlen ugyanis, hogy a hitelintézet éppen azért nem győződik meg a kezes vagyoni helyzetéről, e "biztosíték" értékéről és érvényesíthetőségéről, mert maga sem tartja valódi biztosítéknak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
