Megrendelés

Papp Tekla: A faktoring-szerződés jövője az új Ptk. tükrében V. (CH, 2014/2., 14. o.)

4. A negyedik lehetséges jogi megoldás

Ebben az alpontban az engedményezés faktoringra alkalmazhatóságát vizsgáljuk meg úgy, hogy először a hatályos szabályozást és vonatkozó bírói gyakorlatot dolgozzuk fel, majd ez alapján elhatároljuk a faktoringtól, és továbbá az új Ptk. engedményezésre vonatkozó újdonságait írjuk le röviden, végül célszerűségi elemzést végzünk.

Az engedményezés és a faktoring-szerződés között négy találkozási csomópont is kapcsolatot teremt:

- mindkét jogügylet közvetlen tárgya a követelés átruházása;[1]

- a közvetett tárgy mindkét esetben a követelés, mely nem lehet személyhez kötött, vagy jogszabály által kizárt,[2] viszont fennálló, lejárt vagy le nem járt, valamint elévült, és vitás is lehet;[3]

- mindkét megállapodás konszenzuál jellegű;

- az adós azzal szemben, akire a követelés átszáll kifogással[4] és beszámítással[5] élhet mindkét szerződésnél.

A pénzügyi jog az engedményezést és a követelésvásárlást szinonimaként kezeli; lásd: 95/2006. Számviteli kérdés, 97/2006. Számviteli kérdés.

A követelés a kötelmi jogviszonyból eredő jogosultság, az engedményezés a jogosulti pozícióban alanyváltozást eredményez, így az engedményezett követelés az engedményezési szerződés megkötésével átszáll az új jogosultra.[6] Tehát az engedményes az engedményező különös jogutódja: a jogok olyan tartalommal szállnak át az engedményezőről az engedményesre, ahogyan azok az engedményezőt megillették (beleértve a jogérvényesítés módját is).[7]

A követelés engedményezésére vonatkozó megállapodás - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - nincs alakszerűséghez kötve.[8] Az engedményezési szerződés esetleges érvénytelensége az engedményezési szerződés alanyainak jogviszonyára hat ki, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a közöttük fennálló jogviszonyban kell levonni, így az érvénytelenség az adós fizetési kötelezettségét nem befolyásolja.[9] A kötelezett (adós) értesítése az engedményezésről nem a szerződés érvényességének, hanem kizárólag annak a kötelezettel szembeni hatályosulásának feltétele, ezért nem érinti az engedményezés érvényességét, ha arról a kötelezettet nem értesítik.[10] ■

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére