A civil szféra jelentősége
Magyarországon csaknem 25 000 alapítvány, 22 000 működő egyesület és 150 párt van. A társadalmi szervezetek nyilvántartását a Legfelsőbb Bíróság vezeti, miután a szervezeteket a megyei bíróságokon bejegyezték. A civil szervezetek számbeli gyarapodása megállt, a civil szektornak most már minőségi értelemben kell megerősödnie. A civil szervezetek évente mintegy 500 milliárd forintból gazdálkodnak, amelyből az állami támogatás mértéke eléri a 100 milliárd forintot. Alapelv, hogy a kormány tiszteletben tartja a nonprofit szervezetek függetlenségét és politikai semlegességét.
A civil szervezetek idén az 1%-os felajánlásokból 5 milliárd forinthoz jutottak. Ebből az összegből közel 4 milliárd forintot az alapítványok, 900 millió forintot a társadalmi szervezetek, 200 millió forintot a közalapítványok kaptak. A könyvtári, levéltári, múzeumi, valamint a kulturális szórakoztató tevékenységet folytató szervezetek 65 millió forintot kaptak1.
A 2003. évre vonatkozó költségvetési törvény szerint a támogatás mértéke eléri a 250 milliárd forintot.
A civil szférára vonatkozó szabályozás ismertetése előtt szeretném felhívni a figyelmet Dr. Lomnici Zoltánnak a tárgyban írott könyveire, amelyek a joggyakorlat kialakításához szükséges olyan jogeseteket is ismertetnek bőségesen, amelyek más forrásból nem ismerhetők meg.
Az alapítványokra vonatkozó szabályozást a Ptk. 74/A-74/G. §-ai tartalmazzák2. A Ptk. az alapítványok fogalmát nem határozza meg, csupán azt szabályozza, hogy magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tartós közérdekű célra az alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Az alapítvány jogi személy. Az alapítvány az alapító egyoldalú jognyilatkozatával, vagyon rendelkezésre bocsátásával, tartós közérdekű célra jön létre, amely az alapítótól független jogi személyiséggel rendelkezik. A Ptk. 29. §-a szerint a jogi személyekkel szemben alapvető követelmény, hogy a jogi személy létesítéséről szóló okiratban meg kell állapítani a jogi személy nevét, tevékenységét, székhelyét és képviselőjét. A képviselet szabályait a Ptk. tartalmazza, és egyben rögzíti a bankszámla felett való rendelkezés jogát is3.
Az e körben irányadó bírósági gyakorlat szerint az alapítvány nyilvántartásba vételét végző bíróság vizsgálhatja, hogy az alapítvány a jogi személyekre vonatkozó követelményeknek megfelel-e és hogy az alapítványt az arra jogosultak hozták létre4. Vitás esetben kötelezheti a bíróság az alapítót jogi személyiségének igazolására. Fontos szabály, hogy a már nyilvántartásba vett gazdasági társaság hozhat csak létre alapítványt5. Az alapítvány fogalmi elemeiből következik, hogy az alapító egyoldalú jognyilatkozatával hozza létre az alapítványt, ezért az alapítói tisztségről lemondani nem lehet6. Az alapítvány a nonprofit szférába tartozik, ezért az alapítvány célja nem lehet gazdasági-vállalkozási tevékenység7. A bíróság ezt az elvet továbbfejlesztve kimondta, hogy az alapítvány tevékenységében nem lehet meghatározó a gazdasági-vállalkozási tevékenység8.
Alapítványt végintézkedéssel is létre lehet hozni, azonban az alapítvány létrehozása és nyilvántartásba vétele csak azt követően rendezhető, ha a hagyaték sorsa már rendeződött. Ha egy alapítványt nyilvántartásba vettek, a bejegyzést követően már nincs mód arra, hogy az alapítók az alapítói tisztségükről lemondjanak, és az alapítói jogok átruházására sincs lehetőség9.
Az alapítvány nyilvántartásba vételének szabályai
A Ptk. szerint az alapítványt a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. A kérelmet a bírósághoz az alapító nyújtja be. 2002. január 1-jétől a bíróság is gyakorolhatja az alapítói jogokat, ha az alapító jogutód nélkül szűnt meg. A bejegyzési kérelemnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat felel meg. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás szerint az alapító okirathoz nincs előírva a teljes bizonyító erejű magánokirati forma, elegendő az, ha az alapító okiratot az alapító aláírja. Természetesen ügyvédi ellenjegyzésre, illetőleg közokiratba foglalásra sincs szükség. Várható, hogy e körben a jogszabályi gyakorlat változik, mivel jelenleg is folyik a nonprofit szférára vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata. Felhívom a figyelmet arra, hogy az igazságügyi miniszter a Magyar Közlöny 2002. évi 113. számában megjelent 15/2002. (VIII. 30.) IM rendeletével módosította a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályait. Az új szabályozás lényege az, hogy a társadalmi szervezet és az alapítvány nyilvántartásba-vételi kérelmet, valamint a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a jogszabály melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani. A másik módosítás, hogy az eljárt bíróság a bejegyzést követően számítógépes hálózaton értesíti az OITH-t, aki a jövőben az országos névjegyzéket vezeti. A rendelet 2003. január 1. napján lépett hatályba.
A nyilvántartásba vételre egyébként a 112/1990. (VI. 13.) IM rendelet szabályai a mérvadók. A nyilvántartásba vételkor a bíróság az alapító okiratot és annak mellékleteit megvizsgálja, hogy az alapítvány a törvényben meghatározott feltételeknek megfelel-e és az okirat a törvényben meghatározott kellékeket tartalmazza-e. A bíróság eljárására a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 7. sz. állásfoglalásával módosított 2. sz. állásfoglalása vonatkozik.
A bírósági eljárás illetékmentes. A 6/2001. sz. Alkotmánybírósági állásfoglalás szerint a 2001. évi CV. törvénnyel módosított Ptké. 91/A. § automatikus bejegyzési határidőt ír elő. E határidő a beadástól számított 60 nap.
A bíróság vizsgálata az alábbiakra terjed ki:
- az alapítvány neve a vonatkozó szabályoknak megfelel-e,
- tartós és közérdekű célra történt-e az alapítvány létrehozása,
- az alapítvány célját szolgáló vagyon rendelkezésre áll-e, illetőleg az alapítvány működésének megkezdéséhez elegendő-e.
Az irányadó bírósági gyakorlat szerint nem jegyezhető be az alapítvány, ha a kérelmező csak közalapítványt hozhat létre10. A bírósági nyilvántartásba vétel iránti nemperes eljárásban félként csak az alapító vehet részt. A kuratórium elnöke nem kérheti az alapítvány nyilvántartásba vételét, mivel arra kizárólag az alapító jogosult11.
Az alapítvány a nyilvántartásba vétellel nyeri el jogi személyiségét. Fontos ezért leszögezni, hogy a bírósági bejegyzés nem az alapító okirat keltére visszamenőleges hatállyal eredményezi az alapítvány létrejöttét. Az előzőekből következik, hogy az alapítvány kezelője csak a nyilvántartásba vétel iránti eljárás jogerős befejezése után járhat el az alapítvány képviselőjeként. (BH 1992. 790. sz. jogeset)
A továbbiakban az alapító okirat tartalmi kellékeit kívánom részletezni. Az alapító okirat tartalmi kelléke, hogy abban pontosan meg kell jelölni az alapító személyét12. Ez azt jelenti, hogy az alapítók jogi személyiségét adott esetben a nyilvántartási adatok, például cégjegyzékszám megjelölésével kell beírni annak érdekében, hogy a bíróság azonosítani tudja az alapító személyét. Célszerű a jogi személy alapító jogi személyiségének igazolásához cégkivonatot csatolni. Fontos szabály továbbá, hogy az alapítók felsorolása mellett az általuk rendelkezésre bocsátott induló vagyont alapítónként részletezve feltüntetni, mivel a kötelezettségvállalás mértéke csak így derül ki az okiratból. Az alapító okirat fontos eleme a rendelkezésre bocsátott vagyon részletezése. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. sz. állásfoglalása szerint a jogi személyiség elnyeréséhez, illetve a működéshez a rendelkezésre bocsátott vagyon nélkülözhetetlen feltétel. Az alapítvány formáját tekintve lehet nyílt vagy zárt alapítvány. Zárt alapítvány esetén már nem lehet csatlakozni az alapítványhoz, míg nyílt alapítvány esetén további szervezetek vagy személyek is tehetnek adományt az alapítvány javára. A bírósági gyakorlat szerint általában a félévi működéshez szükséges vagyont kell az alapításkor rendelkezésre bocsátani nyílt alapítvány esetén. A jegyzéskor a rendelkezésre bocsátott vagyon befizetését banki igazolással kell igazolni. Az alapító okirat tartalmazza a kezelő szerv (kuratórium) tagjainak név szerinti feltüntetését. A nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek ezért melléklete a kuratóriumi tagok elfogadó nyilatkozata. A kuratórium tagjainak kijelölése az alapító feladata, ezt másra nem ruházhatja át13. Az alapítvány kuratóriumi tagjainak az elfogadó nyilatkozatban arról is nyilatkozniuk kell, hogy az alapítóval nincsenek közeli hozzátartozói vagy egyéb, önálló kuratóriumi tevékenységüket befolyásoló kapcsolatban14.
Az alapítvány nevét úgy kell megválasztani, hogy megfeleljen a választott elnevezés a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményeinek15. A névkizárólagosság jelenti azt, hogy a már korábban bejegyzett társadalmi szervezet elnevezésétől különbözik az alapítvány neve. A névkizárólagosság akkor valósul meg, ha a név egyediesítésre alkalmas, más társadalmi szervezettől a név alapján elhatárolható az alapítvány és a választott név kizárja az összetévesztés lehetőségét.
A névszabatosság azt jelenti, hogy a választott név megfelel a magyar helyesírás szabályainak.
A névvalódiság azt jelenti, hogy a választott elnevezés megfelel a társadalmi szervezet tényleges tevékenységének.
A nyilvántartásba vétellel kapcsolatos bírósági állásfoglalások, jogi esetek leszögezik, hogy a törvényi előírásokon túl egyéb feltételek nem írhatók elő az alapítókkal szemben.
Az alapítvány tevékenységének folytatásához szükséges képesítések vagy hatósági engedélyek meglétét a nyilvántartásba vételkor a bíróságnak nem kell vizsgálnia16.
Az alapítványi cél közérdekűsége
A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 7. sz. állásfoglalásával módosított 2. sz. állásfoglalása előírja, hogy kizárólag a tartós és közérdekű célra rendelt vagyon tekinthető alapítványi vagyonnak és csak az ilyen vagyonhoz kapcsolódnak a pénzügyi és adózási kedvezmények. Közérdekűnek minősül a cél elsősorban akkor, ha a társadalom vagy egy szélesebb közösség érdekeit szolgálja. A kitűzött cél nem lehet elsősorban jövedelemszerző illetőleg vagyongyarapító jellegű, hanem az általános társadalmi értékítélet szerint is a köz érdekében álló célt szolgált.
A Legfelsőbb Bíróság határozata szerint közérdekű az alapítvány célja, ha az egyének viszonylag szélesebb körének érdekeit szolgálja és elsődlegesen nem jövedelemszerző, illetve vagyongyarapító jellegű17. Ugyanakkor azt is leszögezte a bíróság egy másik határozatában, hogy egyetlen gyermek továbbtanulása és a továbbtanulás minőségi feltételeinek megteremtése nem szolgálja a köz érdekében álló célt18.
Az alapítványi vagyon
A nyilvántartásba-vételi eljárás kapcsán esett szó, hogy az alapítónak az alapítvány vagyonát rendelkezésre kell bocsátania. Nyílt alapítvány esetén elegendő az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges induló vagyon rendelkezésre bocsátása19. Fontos leszögezni, hogy alapítvány bejegyzésére csak az induló vagyon megléte esetén kerülhet sor20. A bírósági nyilvántartásba vétel előtt csatlakozóként az alapítványt támogatni nem lehet21. A csatlakozók már nem válnak alapítókká. Az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítványi vagyon felhasználásának módját. Ennek hiányában a bíróság az alapítványt nem jegyzi be. Az okiratnak egyértelműen kell azt tartalmaznia, hogy a vagyon az alapítványi célok megvalósítása érdekében milyen mértékben használható fel, vagyis az alapítványi vagyon hozadékán kívül a tőkét is lehet alapítványi célra fordítani. A bírói gyakorlat leszögezi, hogy az alapítványi célhoz viszonyítva a 100 000 Ft vagyon is kirívóan alacsony lehet22.
Az alapítvány kezelő szerve
A Ptk. szerint az alapító az alapító okiratban kijelölheti a kezelő szervet, illetőleg ilyen célra külön szervezetet is létrehozhat. A kezelő szerv az alapítvány képviselője. Ha az alapító a kezelő szerv kijelöléséről nem gondoskodik, úgy a bíróság köteles a kezelő szerv kijelöléséről gondoskodni. Az alapítvány kezelő szerve a kuratórium. A nyilvántartásba vételhez szükséges a kuratóriumi tagok elfogadó nyilatkozata, amelyből kitűnik, hogy az alapító és a kuratórium tagjai között nem áll fenn olyan kapcsolat, amely alapján az alapító meghatározó befolyást gyakorolhat a vagyon felhasználására. Az alapítvány alapítójának közeli hozzátartozóját nem lehet az alapítvány kezelőjeként kijelölni. A kuratórium tagjainak a megbízása korábban határozatlan időre szólt, jelenleg határozott idejű is lehet. Az alapítvány alapítója nem lehet egyben az alapítvány egyik képviselője, nincs akadálya azonban annak, hogy az alapítvány kezelő szerveként kijelölt kuratórium tagja legyen23.
Az alapító okirat módosítása
A Ptk. 74/B. § (5) bekezdése alapján az alapító az alapító okiratot indokolt esetben az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül módosíthatja. A módosításnál, illetőleg annak nyilvántartásba vételénél az alapítvány bejegyzésének szabályait kell alkalmazni. Fontos leszögezni, hogy az alapító okiratot csak az alapító módosíthatja, az alapítvány nem24. Az alapító okirat módosítása kiterjedhet minden olyan kérdésre, amely az eredeti alapítói szándékban megfogalmazott közérdekű cél megvalósítását nem veszélyezteti. Az alapító okirat módosítását ugyanakkor a kuratórium is javasolhatja. Fontos elhatárolási szempont, hogy az alapítvány céljainak sérelmét jelenti az alapító okirat módosítása oly módon, hogy az alapítvány céljait kibővítik, de az alapítvány vagyonának kiegészítésére ezzel egyidejűleg nem került sor25. Az alapítvány módosítására a bíróságnak sincs jogköre26. Ugyanakkor az alapító jogutódja eljárhat az alapítvány alapító okiratának módosítása érdekében27.
Az alapítvány megszűnése
A Ptk. 74/E. §-a szerint a bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, az alapító okiratban meghatározott idő eltelt, vagy valamilyen feltétel bekövetkezett. Ugyancsak törli a bíróság az alapítványt, ha a bíróság az alapítványt megszünteti vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el. A kezelő szerv az alapítvány megszüntetését nem határozhatja el28.
További megszűnési eset az, amikor a bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, vagy ha jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kellene tagadni. Az alapítvány megszűnése esetén nyílt alapítványnál az alapítók az alapítvány megmaradt vagyonát nem oszthatják fel egymás között. Zárt alapítvány esetén az alapítvány megszűnésekor megmaradó vagyon felhasználásáról csak az alapító jogosult dönteni, ez a jog nem ruházható át a kezelő szervre29. Végül említést kell tenni a közalapítványokról is, amelyeket az 1993. évi XCII. törvény szabályozott, mint új jogi intézményt.
A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat vagy kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre30. Közalapítvány alapítására jogosult szerv alapítványt csak közalapítványként hozhat létre. Ilyen közalapítványi cél lehet például egy iskola létesítése. A közalapítvány esetében sem jelölhető ki olyan kezelőszerv, amelyben az alapítók a döntéshozatalra döntő befolyást gyakorolhatnak31. A közalapítvány alapító okiratában sem módosítható és egészíthető ki az alapítvány eredeti célja32. Egyébként a közalapítvány nyilvántartásba vételére és módosításának, valamint megszűnésének eseteire az alapítvány általános szabályai az irányadók.
Az alkotmány értelmében a Magyar Köztársaságban az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van a törvény által nem tiltott célra szervezeteket létrehozni, illetve azokhoz csatlakozni. Az egyesülési jogról szóló törvény szerint az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre, vagy azok tevékenységében részt vegyen. Az egyesülési jogot azonban csak a jogszabályok által meghatározott keretek között lehet gyakorolni. A társadalmi szervezeteknek külföldi természetes és jogi személyek is lehetnek a tagjai. Az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, és nem járhat más jogainak és szabadságának sérelmével. A bírósági gyakorlat szerint nem alapítható egyesület közszolgálati rádióállomás létrehozására és működtetésére33. A nonprofit szféra szabályaiból következik, hogy a gazdasági vállalkozási tevékenység végzése céljából létrehozott egyesület akkor sem vehető nyilvántartásba, ha az egyesület célja nem az üzleti haszonszerzés34. További korlátot jelent, hogy az értékpapír törvény (jelenleg: tőkepiaci törvény) hatálya alá tartozó tevékenység egyesületi keretek között nem folytatható35. Gázépítő közösséget egyesületi nyilvántartásba nem lehet bejegyezni36.
A társadalmi szervezet fogalma
A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alapul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi a tagjainak tevékenységét. Az egyesület fogalmát a Ptk. 61. §-a határozza meg. Az egyesület olyan önkéntesen létrehozott önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályával meghatározott céllal alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét. Az egyesület jogi személy. Ugyanakkor a törvény nevesíti a társadalmi szervezet között a tömegmozgalmakat és a pártokat, valamint a szakszervezetet. A tömegmozgalom tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek. Pártnak és szakszervezetnek csak magánszemélyek lehetnek a tagjai. A társadalmi szervezet alapításához az szükséges, hogy legalább 10 alapító tag a szervezet megalapítását kimondja, alapszabályát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. Ezt követően kell kérni a társadalmi szervezet bírósági nyilvántartásba vételét. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétellel jön létre37. Az egyesületre a társadalmi szervezetre vonatkozó szabályok az irányadók. A nyilvántartásba vételhez csatolni kell a társadalmi szervezet alapszabályát. Az alapszabályban rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról, székhelyéről és szervezetéről. A törvény kizáró rendelkezésének hiányában a társadalmi szervezet az alapszabályában szabadon rendelkezik a tagok jogairól és kötelességeiről38. A társadalmi szervezet autonómiája körébe tartozik annak meghatározása, hogy milyen feltételek mellett teszi lehetővé a tagként való felvételt, az ilyen korlátozó feltétel nem sérti az egyén egyesülési jogát39. Az alapszabálynak az egyesület vagyonának forrásairól, de legalább a tagdíj fizetéséről is kell rendelkeznie40. Az egyesületek nyilvántartásba vételét az alapítványokhoz hasonlóan a megyei (Fővárosi) bíróságok végzik. A bírósági nyilvántartásba vétel a jogi személyiség elnyerésének a feltétele. A nyilvántartásba vétel tehát konstitutív hatályú, mivel a jogi személyiséget keletkezteti. A bíróság a bejegyzési eljárás során vizsgálja, hogy arra jogosultak vettek-e részt az egyesület megalapításában. A kényszeregyesületek, például a vízgazdálkodási társulatok nem minősülnek egyesületnek41. A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a társadalmi szervezetek képviseletére jogosult személy nyújtja meg. A bíróság a nyilvántartásba vételről soron kívül, nemperes eljárás keretében dönt. A bíróság a határozatát az ügyészségnek is kézbesíti. A társadalmi szervezet nevét, székhelyét vagy képviselője nevét érintő változás bejelentésekor a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a bejelentést arra jogosult teszi-e meg, illetőleg, hogy a bejelentés alapjául szolgáló határozatot a társadalmi szervezet megfelelő szerve hozta meg42.
A nyilvántartásba vételhez a kérelem mellett mellékelni kell az alapszabályt, valamint az alakuló ülés jegyzőkönyvét. Az alapszabály összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a bíróság és az ügyészség a bejegyzési eljárás során vizsgálja a demokratikus önkormányzat elvei érvényesülését. Az alapszabály kötelező tartalmi kelléke az egyesület neve, célja, székhelye, szervezete és képviselőnek megjelölése. Az egyesülési törvény értelmében az egyesület elnevezése és célja nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. sz. állásfoglalása szerint vizsgálni kell, hogy a társadalmi szervezet elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság, névszabatosság és a névvalódiság követelményeinek. Társadalmi szervezet bejegyzését meg kell tagadni, ha választott neve sérti a névkizárólagosság elvét43. A Legfelsőbb Bíróság a névhasználat jogszerűségét több alkalommal is vizsgálta. Problémát jelentett, hogy milyen esetben használhatja a szövetség kifejezést a társadalmi szervezet. A Legfelsőbb Bíróság a vitát úgy zárta le, hogy a szövetség kifejezést akkor is használhatja a társadalmi szervezet, ha nem társadalmi szervezetek szövetségeként jött létre44. A névhasználatnál kiemelendő, hogy az egyesületek jogosultak a szponzoraik nevét saját elnevezésükben feltüntetni45. Ugyanakkor a kamarai törvény miatt egyesület nem használhatja nevében a kamara megjelölést, azonban a kamara idegen nyelvű kifejezését már feltüntetheti a nevében46. Az egyesület elnevezése nem kelthet olyan hatást, amely nem felel meg a tevékenységi körnek47. A társadalmi szervezet székhelyét a településjegyzékben szereplő hivatalos helyiségnév szerint meg kell jelölni48.
A tagok jogai és kötelezettségei
Az egyesülési törvény alapján a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének magyar állampolgár Magyarországon letelepedett, illetőleg Magyarországon tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint a társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén más nem magyar állampolgár tagja lehet. Minden esetben feltétel, hogy a tag nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A bírósági gyakorlat értelmében kiskorú is tagja lehet társadalmi szervezetnek, de az egyesület képviselője nem lehet kiskorú személy49.
A tag joga, hogy részt vehet a társadalmi szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe és köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek. A társadalmi szervezet tagjai egyenlők, ezért a bírósági gyakorlat szerint a tagegyenlőség elvét sérti, ha a fizetendő tagdíj mértékétől függően állapítják meg a szavazati jog terjedelmét50. A közgyűlésen érvényes döntés csak akkor születhet, ha a tagokat a közgyűlés időpontjáról, helyszínéről és napirendjéről értesítik. Nincs helye a választás, a szavazati jog gyakorlása körében az életkor szerinti megkülönböztetésnek51.
A társadalmi szervezet tagját megilleti az a jog, hogy a szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül a bíróság előtt megtámadhatja. Ha a tag a határozat meghozatalánál jelen volt, akkor a tudomásszerzés időpontja ettől az időponttól számítódik. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye52. A bíróság csak akkor semmisítheti meg a társadalmi szervezet valamely szervének határozatát, ha a határozat törvénysértő, vagy a társadalmi szervezet belső szabályzataiba ütközik53.
A társadalmi szervezet szervei
A társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. A törvény szerint a legfelsőbb szervet szükség szerint, de legalább 5 évenként kell összehívni. Akkor is össze kell hívni a legfelsőbb szervet, ha a bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada (vagy alapszabály szerinti hányada) az ok és cél megjelölésével ezt kívánja.
A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály megállapítása és módosítása,
- az éves költségvetés meghatározása,
- az ügyintéző szerv évi beszámolójának az elfogadása,
- a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének vagy feloszlásának kimondása,
- döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal54.
E körben irányadó bírósági gyakorlat szerint törvénysértő az ügyintéző és képviseleti szerv tagjainak nyílt szavazással történő megválasztása, ha a nyílt szavazást az alapszabály nem rendeli el55. Az alapszabályban rögzíteni kell az elnökséget megválasztó fórumot56. Az elnökség a közgyűlés, illetve a küldött közgyűlés jogait nem gyakorolhatja. Ami a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, azt más szerv nem gyakorolhatja. Az egyesülési jogról szóló törvény szerint a társadalmi szervezet feloszlását a közgyűlésnek kell kimondania, az egyesület elnökének ilyen tartalmú bejelentése alapján a bíróság a nyilvántartásból való törlést nem rendelheti el57. A társadalmi szervezetek az egyesülési törvény szerint szövetséget hozhatnak létre. A Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. sz. állásfoglalása szerint szövetség csak akkor vehető nyilvántartásba, ha legalább két, már nyilvántartásba vett társadalmi szervezet alapítja meg a szövetséget. A nyilvántartásba vételkor vizsgálni kell, hogy az alapítás a törvényben meghatározott szervezeti feltételeknek megfelel-e és az alapszabály a törvényben írt kellékeket tartalmazza58.
A társadalmi szervezetek megszűnése
A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg a megszűnés megállapításával. A társadalmi szervezet szétválással is megszűnhet, s egyben a jogutód társadalmi szervezetről is dönthet59.
A társadalmi szervezet feloszlását a legfelsőbb szerv határozhatja el, ugyancsak törvény szerint hatáskörébe tartozik más társadalmi szervezettel való egyesülésnek a kimondása. A feloszlatás és a megszűnés megállapítása bírósági döntéssel történhet. A társadalmi szervezet megszűnését a bíróság abban az esetben állapítja meg, ha már legalább egy éve nem működik, vagy a tagjainak a száma tartósan 10 fő alá csökken. A bíróság az ügyész keresete alapján jár el. A bírósági gyakorlat szerint az alapszabály csak a törvényben írt megszűnési esetekről rendelkezhet, így az alapszabály a felszámolást, mint az egyesület megszűnését eredményező okot nem tüntetheti fel60. Az egyesület törlése iránti kérelmet el kell utasítani, ha nincsen érvényes közgyűlési határozat61.
Az ügyészség az alapítványok és a társadalmi szervezetek működése felett törvényességi felügyeletet gyakorol. Az alapítványok esetében a Ptk. 74/F. §-a, míg az egyesületek esetén az egyesülési törvény 19. §-a adja meg a törvényességi felügyelet jogi alapját. Az ügyészség alapvetően a jogszabály szerinti működést vizsgálja, de nem felügyeli az alapítvány gazdálkodásának törvényességét és célszerűségét. Az ügyész által az alapítvány ellen indított per a megyei (Fővárosi) bíróság hatáskörébe tartozik62. A bíróság az ügyész keresete alapján szüntetheti meg az alapítványt. Az egyesület megszüntetése esetén az ügyészség nem rendelkezhet a megszűnt társadalmi szervezet vagyonáról63. Az egyesülési jogról szóló törvény szerint a bíróság az ügyész keresete alapján megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát és új határozat hozatalát rendelheti el. A működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét. Ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másként nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti és az ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki. Feloszlathatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése törvénybe ütközik és megállapíthatja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan a törvényi létszám alatt van.
A közhasznú szervezetekről szóló jogszabály64 szerint közhasznú szervezetnek minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány, közhasznú társaság vagy köztestület. A bíróság előtt az alapítvány vagy a társadalmi szervezet köteles az alapszabályát vagy az alapító okiratát a törvény rendelkezései szerint módosítani, illetve kiegészíteni. Közhasznú szervezetként már a megalakuláskor létrejöhet az egyesület vagy az alapítvány, illetve a későbbiek során is módosíthatja a tevékenységét. A kuratórium nem jogosult módosítani az alapító okiratot a közhasznú szervezetként történő nyilvántartás érdekében65. A bírósági eljárásban meg kell jelölni, hogy a társadalmi szervezet vagy alapítvány közhasznú vagy kiemelten közhasznú szervezetként kéri a nyilvántartásba vételét. A közhasznú szervezetté nyilvánításhoz a törvényben közhasznúként megjelölt tevékenység segítése, támogatása elegendő66.
A közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételhez a létesítő okiratnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
- milyen, a törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat (törvény mellékletének felsorolásaiból) és ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásokból,
- vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez,
- gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységre fordítja,
- közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Egyesület közhasznúsági nyilvántartásba csak akkor vehető, ha alapszabálya pontosan meghatározza azt, hogy tagjain kívül kik és milyen formában részesülhetnek közhasznú szolgáltatásaiból67.
A kiemelten közhasznú szervezeteknél többletfeltételként írja elő a jogszabály, hogy olyan közfeladatot látnak el, amelyről valamely állami szervnek vagy helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia. A kiemelkedően közhasznú szervezet a közhasznú tevékenységet maga látja el68. Továbbá tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra kell hoznia. A bírósági gyakorlat szerint a közhasznú szervezetté nyilvánításnak nem feltétele, hogy a társadalmi szervezet a közhasznú tevékenységet kizárólagosan végezze. Közhasznúvá minősíthető a vallási jellegű tevékenységet végző egyesület is, ha közhasznú szolgáltatásaiból a tagjai mellett más is részesülhet69. Az alapítvány közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vételének nem akadálya, hogy az alapítvány egy meghatározott területen bizonyos tevékenységet végzők - pl. egy település sportoló fiataljainak - támogatására jött létre70. Közhasznú szervezet szervezeti és működési szabályzatát a bíróságnak be kell mutatni71.
A közhasznúsági nyilvántartásba vétellel a szervezet adatai kiegészülnek, a közhasznúsági fokozatra a közhasznú jogállás megszerzésének, módosításának és törlésének időpontjára vonatkozó adatokkal. ■
Az alapítványokra és az egyesületekre vonatkozó jogszabályok
1959. évi IV. tv. Második rész VI. fejezet 74/A-74/G. § az alapítványokról.
1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről.
115/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet az alapítványok gazdálkodási rendjéről.
12/1990. (VI. 13.) IM rendelet az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól.
1959. évi IV. tv. 21-61. §-ok az egyesületekről.
1989. évi II. tv. az egyesülési jogról.
1989. évi XXXIII. tv. a pártok működéséről és gazdálkodásáról.
114/1992. (VII. 23.) Korm. rendelet a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről.
6/1989. (VI. 8.) IM rendelet a társadalmi szervezetek nyilvántartásának ügyviteli szabályairól.
15/2002. (VIII. 30.) IM rendelete a társadalmi szervezetek és az alapítványok nyilvántartása ügyviteli szabályainak módosításáról.
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM
1. A Polgári Törvénykönyv kommentárja (Complex CD jogtár 6.)
2. A Polgári Törvénykönyv magyarázata I-II. Budapest, KJK, 1998.
3. Közigazgatási Döntvények (Complex CD Jogtár)
4. Dr. Lomnici Zoltán: Az alapítványok és a közalapítványok, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2002
5. Dr. Lomnici Zoltán: Egyesületek, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2000.
6. Fehérvári Szilvia: A nonprofit szféra szabályozása, Jogi tanulmányok, 1997.
JEGYZETEK
1 Sajtótájékoztató a civil szervezetek 2001. évi tevékenységéről (Budapest, 2002. június).
2 A Ptk. 1987. évi 11. számú tvr-rel módosított szabályai.
3 Ptk. 74/A. §, Ptk. 29. § (2) és (3) bekezdése.
4 Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 7. sz. állásfoglalással módosított 2. sz. állásfoglalása.
5 BH 1998. 103. sz. jogeset.
6 Legfelsőbb Bíróság Kny Ii. 227556/1999. (közli: Lomnici Zoltán: Az alapítványok és a közalapítványok 43. old. ) a továbbiakban hivatkozás: Lomnici I.
7 BH 1992. 604. sz. jogeset.
8 BH 19922. 727. sz. jogeset.
9 Ptk. Kommentár a Ptk. 74/A-74/G. §-aihoz.
10 Legfelsőbb Bíróság Kny. II. 22594/1996. Közli: Lomnici I. 51. old.
11 Legfelsőbb Bíróság Kny. 27071/1997. Közli: Lomnici I. 55. old.
12 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 25123/1994. Közli: Lomnici I.71. old.
13 Legfelsőbb Bíróság Kny I. 27100/1997. Közli: Lomnici I.122. old.
14 BH 1998. 618. sz. jogeset.
15 Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. sz. állásfoglalása.
16 BH 1997. 313. sz. jogeset.
17 Legfelsőbb Bíróság Kny. II. 27376/1996. Közli: Lomnici I. 95. old.
18 Legfelsőbb Bíróság Kny. III. 27797/1997. Közli: Lomnici I. 97. old.
19 Legfelsőbb Bíróság Kny. II. 27614/1995. Közli: Lomnici I. 107. old.
20 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 25813/1993. Közli: Lomnici I. 105. old.
21 Legfelsőbb Bíróság Kny. II. 28125/1996. Közli: Lomnici I. 220. old.
22 BH 1992. 350. sz. jogeset.
23 BH 1991 368. sz. jogeset.
24 Legfelsőbb Bíróság Kny. 28125/1996. Közli: Lomnici I. 220. old.
25 Legfelsőbb Bíróság Kny. IV. 28002/1998. Közli: Lomnici I. 245. old.
26 Legfelsőbb Bíróság Kny. 28125/1996. Közli: Lomnici I. 220. old.
27 Legfelsőbb Bíróság Kny. I. 28092/1997. Közli: Lomnici I. 253. old.
28 BH 1997. 314. sz. jogeset.
29 Legfelsőbb Bíróság Kny. III. 28709/1996. Közli: Lomnici I. 2722. old.
30 Legfelsőbb Bíróság Kny. II. 27120/1995. Közli: Lomnici I. 283. old.
31 BH 1999. 392. sz. jogeset.
32 BH 1999. 4228. sz. jogeset.
33 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. II. 25048/1994. Közli: Lomnici Zoltán: Egyesületek 27. old., a továbbiakban hivatkozás: Lomnici II.
34 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 25043/1993. Közli: Lomnici II. 29. old.
35 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. II. 25220/1992. Közli: Lomnici II. 32. old.
36 BH 1992. 130. sz. jogeset.
38 BH 2001. 346. sz.. jogeset.
39 BH 1993. 120. sz. jogeset.
40 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 25137/1994. Közli: Lomnici II. 62. old.
41 Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 1. sz. állásfoglalása.
42 BH 1992. 493. sz. jogeset.
43 BH 19922. 721. sz. jogeset.
44 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 25173/1993. Közli: Lomnici II. 120. old.
45 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 25913/1993. Közli: Lomnici II. 122. old.
46 Legfelsőbb Bíróság Kny. III. 27007/1997. Közli: Lomnici II. 124. old.
47 BH 2000. 84. sz. jogeset.
48 BH 2001 499. sz. jogeset.
49 Legfelsőbb Bíróság Kny. II. 27860/1996. Közli: Lomnici II. 130. old.
50 BH 1996 280. sz. jogeset.
51 Lásd 49. sz. lábjegyzet.
52 BH 1990. 400. sz. jogeset.
53 BH 1992. 724. sz. jogeset.
54 1989. évi II. tv. 11-12. §.
55 Legfelsőbb Bíróság Kny. II. 28226/1995. Közli: Lomnici II. 164. old.
56 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 25713/1993. Közli: Lomnici II. 166. old.
57 BH 1993. 121. sz. jogeset.
58 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 25163/1993. Közli: Lomnici II. 182. old.
59 BH 1996. 281. sz. jogeset.
60 Legfelsőbb Bíróság Kny. IV. 27042/1998., és Legfelsőbb Bíróság Kny. III. 228507/1996. Közli: Lomnici II. 198-200. old.
61 Legfelsőbb Bíróság Kny. I. 28111/1995. Közli: Lomnici II. 192., 204. old.
62 BH 1995. 187. sz. jogeset.
63 Legfelsőbb Bíróság Kpkf. I. 25471/1993. Közli: Lomnici II. 189. old.
64 1997. évi CLVI. tv. a közhasznú szervezetekről.
65 BH 2000. 514. sz . jogeset.
66 BH 2200. 571. sz. jogeset.
67 BH 2000. 469. sz. jogeset.
68 BH 22001.450. sz. jogeset.
69 Legfelsőbb Bíróság Kny. III. 28419/1998. Közli: Lomnici II. 247. old.
70 BH 2001. 199. sz. jogeset.
71 BH 2000. 38. sz. jogeset.
Lábjegyzetek:
[1] Dr. Rokolya Gábor közjegyzőhelyettes, Budapest
Visszaugrás
