1. Egy kiváló együttműködés legújabb termésével ismerkedhet meg az olvasó, ha kezébe veszi a Koltay András és Török Bernát szerkesztésében megjelenő Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 3. című kötetet. A Médiatudományi Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia keretei között működő Médiatudományi Kutatócsoport termékeny együttműködése az a gazdag témaválasztékot kínáló médiatudományi könyvsorozat, amelynek egyik legújabb darabjáról szólnak az alábbi sorok.
A sajtószabadság és médiajog legújabb 21. századi kihívásait korábban már két azonos című és címében sorszámozott kötet elemezte. A harmadik tanulmánygyűjtemény megjelenése kellő bizonyíték arra, hogy a sajtószabadság alapjogának tartalma nem valamiféle poros alkotmányjogi dogma, hanem élő szervezet, amelynek vizsgálata során az avatott kutatók a nyilvánosság napjainkban lezajló nagymérvű átalakulása során újabb és újabb értelmezési mezőit azonosíthatják.
A kötet a médiajog-tudomány izgalmas kaleidoszkópjába engedi bepillantani olvasóját. A szerkesztők vallomása szerint pillanatfelvételről van szó, hiszen a tanulmányok számos olyan témát érintenek, amelyek napjaink izgalmas médiajogi kérdései közé sorolhatók. Ám a szerkesztőkkel együtt hangsúlyozni szükséges, hogy a tanulmánygyűjtemény sokkal több, mint egy aktuális, ám múlékony pillanat megragadására tett vállalkozás. Biztos vagyok abban, hogy elmélyült elméleti elemzései hosszú távon is megtermékenyítően fognak hatni a tudományos gondolkodásra, és a jogalkotói lépések irányát is orientálhatják.
A tanulmánykötetet négy elméleti blokkot alkotó, összesen tizenhét kiválóan szerkesztett tanulmány tölti meg értékes tartalommal. Az első tematika három szerző tollából a sajtószabadság jogának alapvető kérdései és alkotmányos vonatkozásai fölött tart elmélyült szemlét, a második nagy rész öt tanulmánya a szólásszabadság egyes magánjogi aspektusait elemzi, a harmadik tanulmánycsokor négy szerzője az új média rendkívül aktuális szabályozási kérdéseire kínál válaszokat, míg az utolsó negyedben publikáló öt kutató a sajtószabadság egyes speciális aspektusaival foglalkozik.
2. Andrássy György A nyelvszabadság és a hivatalos nyelvek című tanulmányában egy megoldhatatlan(nak látszó) probléma megoldására tesz kísérletet, arra, hogy a nyelvszabadságnak szükségszerűen univerzális emberi joggá kellene válnia. Andrássy tanulmánya különös érdemeként megalkotja a nyelvszabadságnak mint emberi jognak a definícióját, amelynek kodifikált normatív megfogalmazása bármikor nemzetközi emberi jogi dokumentumok, nemzeti alkotmányok emberi jogi katalógusának részévé válhat.
Koltay András a művészetek szabadságának a véleménynyilvánítási szabadsághoz való viszonyát, a művészi kifejezés szabadságának tartalmát elemzi a Dorian Gray képmásához való jog: a művészet szabadságának önálló alapjogi jellegéről című tanulmányában. Az Oscar Wilde botránykeltő könyvére utaló munka bevezetőjében rámutat, hogy a szerzői művek legyenek azok bárminő magas művészi értékkel bírók, más kifejezésekhez hasonlóan a jogi szabályozás hatálya alatt állnak. Koltay álláspontja szerint a művészi szabadság "beolvadása" a véleményszabadság alapjogába - egyidejűleg önálló védelmének szükségtelenségének felismerése - elkerülhetetlen.
Európai demokráciafogalmakat és -kontextusokat vizsgál az alkotmányelméleti rész harmadik tanulmányában Smuk Péter. A tanulmány a demokrácia oly sokrétű fogalmát elsősorban a demokrácia, közvélemény és véleményszabadság háromszögében, a habermasi modellben elemzi, majd a fogalom egyes európai dokumentumokban való tartalmát: érvényesülése kritériumait és a fogalom tartalmi elemeit mutatja be.
3. A magánjogi rész első tanulmánya Csehi Zoltán munkája A személyiségi jogok megsértésből eredő igények elévülés[ét] vizsgálja. Az írás a személyiségijog-sértések kapcsán a vagyonjogi forgalomban kialakult elévülés alkalmazási problémáit vizsgálja.
Láncos Petra Lea a feledtetéshez, törléshez és hozzáférhetetlenné tételhez való jogot vizsgálja a Mint akit elvágtak című tanulmányában. A "right to be forgotten" Google Spain-ügyben hozott ítéletben kitágított fogalma egyes részjogosítványainak elhatárolására fordít kiemelt figyelmet azzal, hogy az írás a jogintézménnyel összefüggő megválaszolatlan kihívásoknak és nyitva maradt kérdéseknek a felvázolását is elvégzi.
- 306/307 -
Navratyil Zoltán Az emberi méltóság magánjogi szerepe és a véleménynyilvánítás szabadsága című dolgozatában az emberi méltóság magánjogi értelmét vizsgálja, külön tekintettel annak az új Ptk.-ban adott fogalmára, arra, hogy az az általános személyiségi jog generálklauzulájában kapott helyet. Navratyil Zoltán tanulmányának legnagyobb tanulsága ugyanakkor egyértelmű: az emberi méltóságot szükségszerűen el kell választani a becsületvédelemtől, hiszen, ha azt nem tennénk, csupán egy tartalmatlan retorikai eszköz maradna.
Az új nyilvánosság szerzői jogi összefüggéseire mutat rá Pogácsás Anett A nyilvánosság új működési formáinak hatása a szerzői személyiségi jogokra. A tanulmány érzékletesen mutatja be a szerzői műveket érintő nyilvánosságban végbemenő radikális változást, amely jelentékeny mértékben hat a szerzői jogok érvényesíthetőségére.
A magánjogi tematikájú tanulmányok sorát Szilágyi Ferenc zárja a Jogutódlás a személyiségi jogsértés megalapozta pénzbeli igények esetén című munkájával. A szerző magyar magánjogi gondolkodásban töretlen felfogást (a személyiségijog-sértés megalapozta nemvagyoni kárigény - immáron sérelemdíj - esetében a jogutódlás, engedményezés vagy halál esetén történő átszállása egyaránt kizárt) teszi kritikai elemzés tárgyává.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
