A jogásztársadalom régi vágya teljesült azzal, hogy új, egységes tankönyv született az emberi jogokról.
Mint arról a könyv bevezetőjében is szó van, hasonló terjedelmű átfogó jogi mű nem készült a tárgykörben, az eddigi alkotások egyik része kiragadott egy-két részt, és azokat tárgyalta részletesen, másik része pedig az emberi jogok tárgyalásakor a politikai, erkölcsi elemeket hangsúlyozta, melyek kétségtelenül fontos szerepet játszanak az emberi jogok kialakulásában, érvényesülésében, mégis hiba lehet a jogon túli elemek túl-dimenzionálása.
A mű tankönyv, elkészítése azt célozta, hogy a joghallgatók az emberi jogok rendszerébe, az összefüggésekbe betekintést nyerjenek. Jelen sorok szerzője tanársegéd, aki nemrég volt hallgató, ezért vette a bátorságot, hogy "hallgatói szemmel" közelítsen az elkészült könyvhöz.
Ilyen megközelítésben különösen fontos, hogy a mű felépítése, szerkesztettsége könnyebbé, olykor könnyeddé teszi az anyag befogadását. Az egyes bekezdések mellett található széljegyzetek átláthatóvá teszik a művet, ezek nagy segítséget jelentenek a vázlatkészítésben. Könnyebbség továbbá, hogy az utalások mindig egyértelműek, a szerkesztők az áttekinthetőség érdekében több nemzetközi egyezményt, illetve hazai normát szó szerint belevettek, így ezeket nem szükséges más forrásokból keresni. Segítség a hallgatók számára az is, hogy az egyes fejezetek végén kérdések vannak, melyek megválaszolása megkönnyíti az adott fejezet összefoglalását.
Külön kiemelést érdemel a könyv terjedelmes irodalomjegyzéke. A több hazai és nemzetközi szerző műveinek felsorolása segíti a kutatást, különösen jó szolgálatot tesz évfolyamdolgozat, szakdolgozat készítésekor.
A mű nagyszámú nemzetközi kitekintést tartalmaz, ismerteti más államok alkotmánybíróságainak döntéseit, bíróságainak eseti határozatait, valamint a nemzetközi szervezetek jogfejlesztő munkásságát. Hivatkozik továbbá a hazai jogélet kiválóságaira, mind az elmélet, mind a gyakorlat oldaláról. A szerkesztők objektíven ismertetik az ellentétes nézeteket, és az olvasóra bízzák a vita eldöntését.
A mű szerkezetileg két részre oszlik, az első részben az emberi jogok általános kérdései, a másodikban az egyes emberi jogok kapnak helyet.
Az általános kérdések része három további fejezetre oszlik, az első foglalkozik az emberi jogok alapjaival, a második és a harmadik azokkal a nemzetközi és hazai intézményekkel, melyek az emberi jogok védelmére és érvényesítésére hivatottak. Az emberi jogok eredetének felvázolásakor a könyv a történeti fejlődésből indul ki, eszerint ismerteti Aquinói Szent Tamás, Grotius, Hobbes, Locke, Rousseau elméletét, valamint a világháború utáni elméleteket. Részletesen, ám a történeti fejlődéstől részben elkülönülten tartalmazza az emberi jogok generációit, mint a jogok csoportosításának egyik alapját. Áttörést jelent a mű a tekintetben is, hogy minden eddiginél részletesebben foglalkozik az emberi jogok korlátozásának lehetőségével. Elméleti kérdéseket vet fel a korlátozás céljára és módjára vonatkozóan, majd gyakorlati jogesetekkel közelíti meg azt a problémát, hogy az adott esetben a jog korlátozható-e, ill. jogsértést követett-e el az állam az adott jog korlátozásával, vagy az attól való megfosztásával. Rámutat a könyv az egyes alkotmánybíróságok gyakorlatára is, továbbá arra a problémára, hogy több esetben csak a konkrét eset összes körülményének gondos mérlegelésével lehet megállapítani, hogy az adott korlátozás indokolt, megengedhető-e.
A nemzetközi jogvédő intézmények között mind univerzális, mind regionális szerveket találunk, a hazai intézmények között az Alkotmánybíróság, a bíróság és az ombudsman szerepel külön címként. Ez utóbbiak közül részletesebb elemzést igényel az Alkotmánybíróság hatásköre, s - bár politikai kérdés - nem elhanyagolható az a vita sem, hogy a szabályozás milyen szinten történjen; a hatáskör komoly kihatással van az emberi jogok intézményes védelmére. Mivel a tankönyv kizárólag a jogi elemekkel kíván foglalkozni, így értelemszerűen nem említi az emberi jogok jogon kívüli védelmét, bár ezek működése sem elhanyagolható.
A bíróságok jogvédő funkciójának részletezésekor a mű kitér arra a vitatott kérdésre, hogy a bíróságok mennyiben jogosultak értelmezni az Alkotmányt, ill. egyéb jogszabályok alkotmányosságát. Az Alkotmány alkalmazása a bíróságok törvényi kötelezettsége, ez elképzelhetetlennek látszik az Alkotmány értelmezése nélkül. A jogszabályok felülvizsgálata azonban az Alkotmánybíróság kizárólagos feladata.
Az egyes emberi jogok között a következő jogok és szabadságok alkotnak külön fejezetet: az emberi méltósághoz és élethez való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a véleménynyilvánítás szabadsága, a gyülekezés és egyesülés szabadsága, lelkiismereti és vallásszabadság, az információs jogok, a tulajdonhoz való jog, az eljárási jogok, a politikai és részvételi jogok, valamint a szociális jogok.
Ezek közül az emberi méltósághoz és élethez való jogot, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, a tulajdonhoz való jogot és az eljárási jogokat emeljük ki.
Az emberi méltósághoz és élethez való jogot a mű egymással összevetve vizsgálja, részletesen elemezve a dualista és monista szemléletek érveit. Önálló címként szerepel az egyes határterületek (halálbüntetés, eutanázia, abortusz) jogi megítélése. Társadalmilag igen vitatott volt a halálbüntetés alkotmányossága, mindkét részről több beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, mégis igazolódni látszik az a tétel, miszerint "alkotmányos jogállam nem akasztat".2 A halálbüntetés megítéléséhez hasonlóan az abortusz és az eutanázia kérdésében is mindkét oldalról megfogalmaztak érveket, ezeket a kérdéseket az Alkotmánybíróság "legendás" határozatokkal zárta le.
Az élethez való jog kapcsolatában az Emberi jogok európai egyezménye olyan kivételeket állít fel, melyek nem minősülhetnek a cikk megsértésének. Ezek részletes elemzése külön tanulmányt igényelne.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
