A KSH adatai szerint folyamatosan emelkedik Magyarországon az egyedül élő idősek száma. A 2022-es népszámlálás friss adataiból látható, hogy a 1,5 millió magyar háztartás közül - amelyben él(nek) nyugdíjas korú(ak) - 41,3 százalékában az idősek egyedül laknak. 2001 óta közel 30 százalékkal nőtt az egyedül élő idősek száma.[1] A növekvő számú idős, beteg, egyedül élő emberek számára szükséges tehát nyújtani valamilyen felügyeleti szolgáltatást, mely által veszélyhelyzetbe kerülésük esetén segítségnyújtásban részesülhetnek.
Magyarország unióhoz történő csatlakozása felgyorsította az idős emberek esélyeinek növelését. Az idősek szociális védelemhez való joga tényleges gyakorlásának biztosítása érdekében az unió tagállamai többek között vállalták, hogy közvetlenül vagy társadalmi szervezetekkel együttműködve megfelelő intézkedéseket hoznak abból a célból, hogy terjesztik az idős személyek számára hozzáférhető szolgáltatásokra és kedvezményekre, valamint e szolgáltatások és kedvezmények igénybevételi lehetőségeire vonatkozó információkat.[2]
A két szolgáltatási forma vizsgálata során az alábbi kérdésekre keressük a választ: Fokozza-e a jelzőrendszeres segítségnyújtás és a Gondosóra program az egyedül élő idősek biztonságérzetét? Szükséges-e, vagy egyáltalán szembe kell-e állítani két idős, beteg, egyedül élő emberekért működtetett szolgáltatást, illetve vannak-e vagy lehetnek-e különbségek e szolgáltatások között, valamint, hogy e szolgáltatások egymás komplementer elemei, vagy idővel egyik szolgáltatás kiszorítja az ellátást igénybe vevők "piacáról" a másikat?
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás célja a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából az állami intézményrendszer keretein belüli ellátás nyújtása.[3]
A Gondosóra program Magyarország Kormánya által elindított digitális idősgondozás projekt célja, hogy az önellátásra korlátozottan képes emberek biztonságát és azok szociális szolgáltatásokkal való ellátását a formális szociális ellátórendszeren kívüli módozatok bevonásával, a családi és kontakt személy alapú segítség érdemi felhasználásával biztosítsa. "A projekt célja a 65 évnél idősebb embereknek saját lakókörnyezetükben nyújtott új típusú alanyi jogon járó, jóléti szolgáltatási rendszer kialakítása, amely lehetővé teszi az otthonukban élőknek, hogy amennyiben egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt eseti jelleggel segítségre szorulnak, a nap 24 órájában működő diszpécserközpont szolgáltatásaival, gyors és hatékony segítséget kapjanak. A szolgáltatás célja az is, hogy a generációk közötti szakadékok áthidalása által, törődésen keresztül a mélyebb emberi kapcsolatok kialakítását biztosítsa."[4]
A fentiek alapján megállapítható, hogy az ellátást nyújtók szempontjából az ellátotti kör nem azonos, az átfedést mutat, hiszen a Gondosóra elsősorban a 65 év feletti rászoruló emberek ellátását célozza, kontakt személy bevonásával, a 65 év alattiakra és fogyatékkal élő személyekre ez a gondoskodási forma nem terjed ki.
Megjegyezzük azonban, hogy mélyebb emberi kapcsolatok kialakítása nemcsak a találkozások frekvenciájának növelésével, hanem az emocionális intelligencia[5] akaratlagos fejlesztésével és az aktív meghallgatás gyakorlásával érhető el, melyhez egy technológiai fejlesztés kevésbé járul hozzá, sokkal inkább segíthetnek a baráti kapcsolatok.[6]
Az elmúlt évszázadokban a családok életében magától értetődő volt a fizikai közelség, mert több generáció együtt élt. A közös, nagyobb háztartások biztonságot nyújtottak, hiszen a családtagok egyszerűen és gyorsan tudtak gondoskodni egymásról. Napjainkra ez megváltozott, szétszóródtak a családok, ezáltal nehezebbé és felszínesebbé vált a távol élő idős hozzátartozókról, ismerősökről való gondoskodás. Az idősek támogatása fele-
- 29/30 -
lősségteljes, Alaptörvényben is említett feladat,[7] amelyet hozzá kell igazítani a megváltozott körülményekhez, melyet a technológia fejlődése támogat. A Gondosórával a magyar kormány olyan digitális megoldást nyújt a családoknak, közösségeknek, amelynek segítségével a gondoskodás, törődés úgy is megvalósulhat, ha a családtagok, ismerősök fizikálisan épp távol vannak egymástól. A Gondosóra program[8] egy 0-24 órás Diszpécserszolgálat és a kontaktszemélyek[9] (családtag, szomszéd vagy barát, vagy akár opcionálisan szociális gondozó) bevonásával működő, Európában egyedülálló program. Mára a Gondosóra program igénybe vevőinek száma országos szinten elérte a 250 ezer főt.[10] Mérföldkőnek és jelentős támogatásnak számít az idősgondozás területén: nagy segítséget jelent nemcsak azoknak, akik használják az eszközt, hanem biztonságot és megnyugvást nyújt a felhasználó családjának, szeretteinek, hozzátartozóinak is, tudva, hogy a segítség és a biztonság egy gombnyomásra elérhető. A digitális idősgondozás projekt megvalósítása során felállításra került a felhasználók regisztrációját segítő felület és regisztrációs ügyfélszolgálat, valamint a segítségnyújtást koordináló diszpécserközpont. Kiemelten fontos feladat a diszpécserközpont felállításáért és üzemeltetéséért felelős szolgáltató pályáztatása, a központban dolgozó szakemberek megfelelő felkészítése, edukálása. A projekt országos kiterjesztése és szolgáltatás kialakítása során másfél millió 65. életévét betöltött állampolgár számára elérhetővé válik a szolgáltatás. Az országos kiterjesztésű megoldásnak már elsősorban az automatizmusok beiktatásával bővített funkcionalitást szükséges tartalmaznia. A Gondosóra programban megvalósuló szolgáltatás és a jelzőeszköz ingyenes, Magyarország minden településén hozzáférhető a hét minden napján és órájában. A Gondosóra szolgáltatást a program jelenlegi fázisában a magyar tulajdonosi hátterű 4iG Nyrt.,[11] a hazai infokommunikációs szektor egyik meghatározó vállalatcsoportja biztosítja.[12]
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szabályozását miniszteri rendelet tartalmazza.[13] A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell:[14]
a) a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot,
b) a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató olyan szakmai központot vagy központokat, amelyek a teljes ellátási terület vonatkozásában biztosítják a gondozónak a 30 perc időtartamon belüli helyszínre érkezését.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás folyamatos készenléti rendszerben működik.[15] A diszpécserközpont segélyhívás esetén - a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információknak a közlésével - értesíti a készenlétben levő gondozót. A gondozónak 30 percen belül kell az ellátott lakásán megjelennie. Egy szakmai központ keretében legalább 40, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személy, illetve pszichiátriai beteg otthonában kell segélyhívó készüléket elhelyezni.[16] A diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működése és elérhetősége biztosított legyen. Egy diszpécserközpont több szakmai központ ellátási területéről fogadhat segélyhívásokat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
