Bécs és Budapest önkormányzati választási rendszerének összehasonlítására több indok is adódhat. Egyrészt a két főváros történelmének összefonódása, vagy a csekély földrajzi távolságból adódó motiváció, másrészt az Európai Unió két fővárosában alkalmazott önkormányzati választási rendszerek közötti összefüggések feltárása.
Az összehasonlítás elvégzésére mégis inkább az Alkotmánybíróság és az osztrák alkotmánybíróság, a Verfassungsgerichtshof 2012 őszén Pannonhalmán megtartott konferenciája adott alapot, amelyre készülve végeztem el a két főváros önkormányzati választójogi rendszerének összehasonlítását.
A fenti előadás keretében bemutatott összehasonlító elemzés alapvetően leíró jellegű, s nem tűzte ki céljául a bemutatott önkormányzati választójogi rendszerek összehasonlító alkotmányjogi elemzését, inkább a két rendszerben fellelhető hasonlóságokra, illetve az eltérésekre kívánta volna felhívni a figyelmet, röviden bemutatva az Alkotmánybíróságnak a fővárosi választójoggal összefüggő legfrissebb határozatának főbb érvelési elemeit.
A német nyelvű előadás felépítését követve, elsőként a magyar, illetve az osztrák alkotmány vonatkozó alapvető rendelkezései, majd a törvényi szintű szabályok kerülnek ismertetésre, ezt követi a Bécs és Budapest önkormányzati választójogi rendszerének összehasonlítása a kerületek és a főváros viszonylatainak kiemelése mellett, végül a budapesti önkormányzati választásokat szabályozó törvény absztrakt utólagos normakontrollja alapján született alkotmánybírósági határozat bemutatása következik.
1. Az Alaptörvény 35. cikkének (1) bekezdése az önkormányzati választásokra vonatkozóan is négy fő alapelvet garantál: az általános, közvetlen, egyenlő és titkos választójogot.
A (2) bekezdés szerint az önkormányzati képviselőket és a polgármestereket sarkalatos törvényben meghatározottak szerint öt évre választják.
Az Alaptörvény XXIII. cikk (1) bekezdése értelmében minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen.
Az önkormányzati képviselők választását a 2010. évi L. törvény (Övt.) szabályozza, a törvény releváns szabályait a bécsi választási rendszerrel történő összehasonlítás keretében a későbbiekben fogom ismertetni.
Az osztrák alkotmány - a továbbiakban: B-VG (Bundes-Verfassungsgesetz) - 117. § (2) bekezdése szerint az önkormányzati közgyűlést az egyenlő, közvetlen, személyes, szabad és titkos választójog alapján az önkormányzat területén elsődleges lakóhellyel[1] rendelkező férfi- és nőnemű választópolgároknak a listás választási rendszer szabályai szerint leadott szavazataival választják meg. A választások eljárásjogi részletszabályait az egyes tartományok törvényhozó szervei által elfogadott Gemeindewahlordnung-ok (települési választási rendtartások) szabályozzák.
Bécs esetében ez annyiban bír speciális jelentőséggel, hogy amellett, hogy az Osztrák Köztársaság fővárosa, egyben önálló tartományi ranggal is bír, így a bécsi önkormányzati választások eljárási rendtartását a bécsi közgyűlés mint tartományi parlament fogadja el tartományi törvény formájában, ez a törvény a Wiener Gemeindewahlordnung 1996 - GWO 1996.[2].
A bécsi önkormányzati választások anyagi jogi jellegű szabályait a Verfassung der Bundeshauptstadt Wien (Wiener Stadtverfassung)[3] tartalmazza.
2. Bécs és Budapest önkormányzati választási rendszereinek összehasonlítása
2.1. A bécsi önkormányzat legfontosabb szervei:
A 100 fős Gemeinderat (települési tanács)[4] tagjait Bécs város választásra jogosult lakói öt évre választják az egyenlő, közvetlen, titkos és személyes[5] választójog alapján a listás választás elvei szerint.
A GWO 1996 idézett rendelkezése az B-VG 117. § (2) bekezdése szerinti választási alapelveket - egy kivételével - megismétli, a kivétel a választás szabadságának alapelve. A megismétlés hiányának oka ismeretlen, mindazonáltal a B-VG-nek az osztrák jogforrási hierarchiában elfoglalt helye alapján egyértelmű, hogy a választások szabadságának alapelve külön törvényi megismétlés nélkül is érvényesül.
Bürgermeister der Stadt Wien (Bécs városának pol-
- 87/88 -
gármestere) öt évre, közvetetten a Gemeinderat által kerül megválasztásra, a polgármesterré választásnak nem feltétele, hogy a jelölt egyben a Gemeinderat tagja is legyen, de passzív választójoggal kell rendelkeznie az önkormányzati választásokon.
A Bezirksvertretung-ok (kerületi képviseletek)[6] a kerületekben 50 000 lakosig 40 főből álló testületi szervek, amely létszám minden további 4000 lakos esetén két-két fővel emelkedik azzal, hogy a testület maximális létszáma 60 fő.
A Bezirksvertretung-ok tagjait az egyenlő, közvetlen, titkos és személyes listás választójog alapján az önkormányzati választásokon választójoggal rendelkezők öt évre választják meg, a tagok egyidejűleg nem lehetnek a Gemeinderat tagjai is. Tagjai egyébként jogosultak a Bezirksrat (kerületi tanácsos) cím viselésére.
A kerületekben Bürgermeister (kerületi polgármester) választására nem kerül sor, hanem minden kerületben Bezirksvorsteher-t (kerületi elöljárót)[7] választanak, akit a Bezirksvertretung választásában résztvevő legerősebb párt javaslatára a Bezirksvertretung választ meg. Bezirksvorsteher-nek a Bezirksvertretung tagjain kívüli, az önkormányzati választásokon passzív választójoggal rendelkező személy is megválasztható, de a Bezirksvertretung ülésein szavazati jog csak akkor illeti meg, ha annak tagjául is megválasztották.
2.2. A Budapesti önkormányzatok legfontosabb szervei:
A fővárosi közgyűlés tagjai az Övt. 6. §-a szerint:
A fővárosi közgyűlés
a) 1 tagja a főpolgármester-választás eredményeképpen,
b) 23 tagja a fővárosi kerületi polgármester-választás eredményeképpen,
c) 9 tagja a fővárosi kompenzációs listáról
jut mandátumhoz. Tagjait az általános, közvetlen, egyenlő és titkos választójog alapján öt évre választják a listás választási rendszer alapján. A fővárosi közgyűlési választáson résztvevő pártok választási listáiról összesen legfeljebb kilenc - töredékszavazatból eredő - mandátumot osztanak ki a kerületi polgármesterek választása alapján keletkező töredékszavazatok arányában.
Töredékszavazaton minden olyan, a pártok által állított kerületi polgármesterjelöltekre leadott szavazat értendő, amely alapján polgármesteri mandátum nem került megállapításra. A töredékszavazatok alapján az önkormányzati választásokon induló pártok a fővárosi kompenzációs listájuk alapján kapnak mandátumot.
Budapest főpolgármesterét az önkormányzati választásra jogosultak az általános, közvetlen, egyenlő és titkos választójog alapján közvetlenül öt évre választják meg. Főpolgármesternek az a jelölt kerül megválasztásra, akire a legtöbb szavazatot adták le.
A fővárosi kerületi önkormányzatok közgyűlését az általános, közvetlen, egyenlő és titkos választójog alapján öt évre választják meg az önkormányzati választásokra jogosultak. A közgyűlés tagjait vegyes választási rendszerben - egyéni választókerület és listás választási rendszer kombinációjában - választják meg.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
