1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt perben a kereseti előadás szerint az alperes mint megbízó, valamint a felperes mint megbízott 2007. január 2-án angol nyelvű szerződést (a továbbiakban: Szerződés) írtak alá, amelyben a felperes az alperes által gyártott üvegtermékek franciaországi eladásainak közvetítését vállalta.
Ennek keretében a felperes kötelessége volt többek között piaci információk gyűjtése és továbbítása az alperesnek, továbbá megbízható és fizetőképes vevők közvetítése, majd a vevőkkel létrejött szerződések teljesítésének figyelemmel kísérése. E tevékenységéért a felperest jutalék illette meg, amelynek összege a Szerződés értelmében a felperes közvetítésével létrejött, majd teljes egészében teljesedésbe ment és kifizetett ügyletek szerinti ár 8%-a volt a kézi gyártású termékek esetén, míg 7%-a a gépi gyártású termékeknél - azzal, hogy ha a forgalom eléri a 300 000 eurót, akkor a gépi gyártású termékek után is 8% jutalék illeti meg a felperest. A jutalék esedékességéről a Szerződés nyomtatott szövege akként rendelkezett, hogy negyedévente, a negyedévet követő 15 napon belül kell a jutalékot kifizetni, ezt a rendelkezést azonban a felperes nevében eljáró képviselő egyoldalúan, az alperes beleegyezése nélkül havi gyakoriságú kifizetésre javította.
A Szerződést a felek határozatlan időre kötötték. Bármelyik fél jogosult volt azonban három hónapos felmondási idővel felmondani a Szerződést a naptári év végére.
A felperes a Szerződés alapján megkezdte közvetítői tevékenységét, s közvetítésével több olyan szerződés is létrejött, amellyel az alperes árut szállíthatott Franciaországba. Az ezen szerződések alapján a felperes által kiállított jutalékszámlákat az alperes 2007 októbere óta nem fizette meg a felperesnek. 2007. szeptember 24-én az alperes bejelentette, hogy a szerződést 2007. december 31-ére felmondja a Szerződés 4/b. pontja alapján.
A Szerződés megszűnéséig összességében a felperes által közvetített ügyletek értéke alapján számolva, a szerződések maradéktalan teljesítése esetén a felperesnek 44 310,28 euró összegű olyan jutalékigénye állapítható meg, amit az alperes nem elégített ki. Ezen felül a felperes kétévi díjnak megfelelő összegű kompenzációra is igényt tartott, amit az alperes szintén nem fizetett meg.
Figyelemmel a számlák, illetve a szerződés megszűnése miatt érvényesített kompenzációs igény ki nem fizetésére a felperes bírósági eljárásokat kezdeményezett Franciaországban annak érdekében, hogy az alperesnek a francia vevőkkel szemben fennálló vételár-követelését a felperes követelésének biztosítékaként zárolják. A zárolási eljárásban a vevők az alperessel szemben fennálló fizetési kötelezettségüket elismerték, és az ily módon elismert tartozások zárolás ára került sor.
A felperes a fenti előzmények után nyújtotta be keresetlevelét a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbírósághoz. A jogcímében részben módosított kereseti kérelem végső formájában arra irányult, hogy kötelezze a Választottbíróság az alperest 44 310,28 euró összegű jutalék, ugyanilyen összegű kiegyenlítés és 17 309,16 euró összegű kártérítés megfizetésére. Az összesen 105 929,72 eurós követelés után a felperes az utolsó számla esedékességétől, azaz 2008. január 24-től a kifizetésig a késedelemmel érintett félévet megelőző utolsó napon az Európai Központi Bank által meghirdetett fő refinanszírozási kamatláb 7%-kal növelt mértékének megfelelő késedelmi kamatot is igényelt. Kérte továbbá, hogy a Választottbíróság kötelezze az alperes a perköltségek megfizetésére is. A perbeli képviselettel kapcsolatos ügyvédi munkadíj-igényét a felperes 10 000 euróban határozta meg. A felperes a kiegyenlítés és kártérítés iránti igényének jogalapjaként az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló jogszabály rendelkezéseit jelölte meg.
2. Az alperes eredetileg a felperes keresetének teljes egészében való elutasítását kérte. A számlakövetelésekkel kapcsolatban az volt az álláspontja, hogy két cég esetén a felperesnek azért nem jár jutalék, mert ezek a cégek már a Szerződés megkötése előtt közvetlen kapcsolatban álltak az alperessel, tehát nem a felperes közvetítette ezeket a cégeket vevőként. A többi vevő ügyletei után pedig az alperes azért tartotta megalapozatlannak a felperes jutalék-igényét, mert ezektől a vevőktől nem folyt be a vételár éppen azért, mert ezeket a követeléseket a felperes kérelmére zárolták. Márpedig mind a szerződés, mint pedig a kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján csak a ténylegesen befolyt vételár után lehet jutalékot igényelni.
Az alperes álláspontja a kiegyenlítés iránti igénnyel kapcsolatban az volt, hogy mivel a Szerződés szabályszerűen megszüntetésre került, a felperesnek kompenzációs igénye nem lehet.
Az alperes ellenkérelmét a per későbbi szakaszában részben megváltoztatta, s bejelentette, hogy 123 550,44 euró vételár befolyt, ami után a 8%-os jutalék 9884,03 eurós összegére a felperes követelését elismerte. Az alperes is igényt tartott perköltségeinek megtérítésére.
3. A Választottbíróságnak mindenekelőtt azt kellett vizsgálnia, hogy a perbeli jogvita elbírálására van-e hatásköre. A Szerződés nyomtatott változata szerint a Szerződéssel kapcsolatban felmerülő jogvitákat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Állandó Választottbíróság Szabályzata alapján, a Szabályzatban előírtak szerint kijelölt egy vagy több választottbíró jogosult végleges jelleggel "választottbíróság" kifejezést - megint csak egyoldalúan, az alperessel nem egyeztetve - kihúzta, s helyébe az "EC law", azaz az "Európai Közösség joga" kifejezést illesztette. A Szerződés 4/d. pontja a Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a magyar jog alkalmazását írta elő, de a felperes itt is egyoldalúan belejavított a szövegbe, s a "magyar" szót kihúzva az "EC" rövidítést illesztette be, vagyis a javított szöveg az Európai Közösség jogának alkalmazására utalt.
Mivel a Szerződés szövegén egyoldalúan végrehajtott javítás a választottbírósági kikötést is érintette, tisztázni kellett azt, hogy a felek között létrejött-e választottbírósági szerződés, és mi volt annak a tartalma. Ebben a tekintetben a felek a per első tárgyalásán egyező előadást tettek, és kijelentették, hogy a javításokat nem írottnak tekintik, tehát a Szerződést a nyomtatott szöveg szerinti tartalommal tekintik magukra nézve irányadónak. Ennek megfelelően a felek kifejezetten elismerték a jelen Választottbíróság hatáskörét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
